GEO + LÓGIA (logosz) FÖLD - tudománya

Kozmikus evolúció (az élet megjelenésének kozmikus előzményei) 1. Bolygónk kialakulása Szupersűrű állapotból kiinduló ősrobbanás (Big Bang) kb.10-20 milliárd évvel ezelőtt Protoszoláris felhő megjelenése, a részecskék ütközése és tömörödése révén a Naprendszer (csillag és a bolygócsírák) kialakulása kb.5 milliárd évvel ezelőtt

Kozmikus evolúció (az élet megjelenésének kozmikus előzményei) 2. A Föld őslégköre redukáló jellegű, a gázkitörések és vulkáni kigőzölgések során keletkezett (CH4, NH3, CO2, H2, H2O). Az oxigén szint a mainak ezred része volt, a CO2 mennyisége a mainál 200000-szer lehetett több Az égitest lehűlésével a légköri páratartalom kicsapódott, esőzések révén kialakult az ősóceán.

KOZMIKUS EVOLÚCIÓ Szupersűrű állapot Ősrobbanás 10-20M év Protoszoláris felhő: kozmikus por, gáz, „bolygó csírák” Erős radioaktivitás, izzó felszín, égési gázok Becsapódások csökkenése Ősrobbanás 10-20M év Ütközések, tömörödés→g nő Fajsúly szerinti diff. gázburok megtartása Lehülés →eső →óceán

A sejtes élet kialakulása Kémiai evolúció (prebiotikus szintézis, molekuláris önszerveződés, az élővé alakulás folyamata) 1. A sejtes élet kialakulása Az „őslevesben biológiai monomerek (hidrogéncianidból és aldehidekből aminósavak, nukleotidok és monoszacharidok) képződése agyagásványok segítségével UV sugárzás és elektromos kisülések hatására

KŐZETBUROK KŐZETBUROK=LITOSZFÉRA: óceánok alatt kb. 50-55 km vastag, szárazföldek alatt kb. 70-150 km vastag KÉREG: Óceánok alatt: átl.5-6(9-11)km vastag, szárazföldek alatt átl. 35-45km vastag (hegységek alatt 90km is lehet). A kéreg alsó határa a MOHO, vagy Mohorovicic felület

KÉREG felső gránitos, sial kéreg kevésbé sűrű, mert kevesebb fémet és több szilikátot (Si+O2 tartalmaz. Ez a réteg az óceánok alatt hiányzik. Szárazföldek alatt kb. 15-20 km vastag átlagosan; alsó bazaltos, sima kéreg, nagyobb sűrűségű, mert több fémet és kevesebb szilikátot tartalmaz. Ez a réteg kb. 6-15 km vastag.

KÉREG 2. Óceáni kéreg Szárazföldi kéreg átl.5- 6-(11) km vastag átl.35-40km fiatalabb idősebb (200 m évnél fiatalabb) (3000 m év<) nagyobb sűrűség kisebb sűrűség (3g/cm3) (2,7g/cm3) több fémet tartalmaz gránitos bazalt, gabbró

FÖLDKÖPENY 1. legfelső szilárd része:Kb. 50 km átl. vastagságú, Si, Mg, Fe, Cr építi fel. Radioaktív elemek bomlása jellemző, így a kőzetburok legalsó része megolvad.

FÖLDKÖPENY 2. ASZTENOSZFÉRA rész („gyönge burok”, lágyköpeny)a kb. 100 km vastag, lefelé haladva kb. 250 km mélységig tart (60-200, 250km- ig terjed), képlékeny (nagy hőm.és nyomás miatt). (földrengéshullámok sebessége csökken) kis sebességgel mozgó hőkiegyenlítő áramlások jellemzik. A vékonyabb óceáni lemez alatt alacsonyabb a hőmérséklet, mint a vastagabb szárazföldi lemez alatt.

FÖLDKÖPENY 3. Átmeneti rész: szubdukciós öv (Benioff zóna) 390-700km között. Alsó rész köpeny legnagyobb része, Si, Mg, és Fe építi fel: Fe szilikátok

FÖLDMAG 1. KÜLSŐ MAG, vagy MAGHÉJ: 2900 km-től kb. 5100 km mélységig a Lehmann határfelületig terjed, vastagsága: 1800km. Folyékony felépítésű, Fe-Ni olvadék. 500km vastag átmeneti zóna választja el a belső magtól.

FÖLDMAG 2. BELSŐ MAG: 5100 km-től a földsugár középpontjáig (Egyenlítőnél 6378 km, sarkoknál: 6357 km, átl. 6371 km) terjed, vastagsága több, mint 1200 km. Szilárd felépítésű (ezt először Lehmann dán kutatónő állapította meg), Fe és Ni tartalmú.

FÖLD BELSEJÉNEK FIZIKÁJA Kéreg Geoterm. gradiens szerint 2,7-3,0 g/cm3 1 atm.=1 bar = 105 Pa=102 kPa Köpeny 800 C, 150 km 2000 km 2200 C, alján kb. 3000 (4000)C 3,0-5,5 g/cm3 10000 atm=10000 bar=109 Pa=1 GPa köpeny-maghéj határán 1,2 millió atm(1200kbar) Mag 4500-5000 C 5,5-10,5-12,3-13,3 g/cm3 1,5 millió-(3,5 millió) atm. =1,5x1011 Pa,= 0,15 Tpa,= 1500kbar

A FÖLD HŐJE A Föld belső hője radioaktív anyagok (uránium, tórium) bomlásából származik. Geotermikus gradiens: Kifejezi az 1 C -os hőmérséklet-növekedéshez szükséges mélység-növekedés értékét. Átl. értéke: 33 méter a földkéregben (100 méterenként ez kb. 3 C -ot jelent) Ősmasszívumokban: 100-150 méter az értéke, azaz 100-150 métert lefelé haladva nő 1 C -ot.(Dél-afrikai aranybányák területén 3578 méter mélyen kb.52 C, kb. 100 m-ként nő 1 C-ot)

FÖLD HŐJE 2. Törésvonalak mentén, ahol erősebb a kéregmozgás, pl. fiatal lánchegységek területe:(7)- 15-20 méterenként 1 C (Vezúv 14C/100m= 1fok/7m) Magyarországon, az Alföldön, vagy Budapest területén: 12-16 méterenként lefelé haladva nő 1 C -ot.(Budai hévforrások: 6-8 C/100m= 1 fok/12,5-16m, Alföld 6C/100m=1 fok/16m).

LEMEZMOZGÁS=FÖLD SZERKEZETI MOZGÁS=LEMEZTEKTONIKA A litoszféra nem egységes, kőzetlemezekre (kőzetburok-lemezekre) tagolódik A kőzetlemezek mozgásának oka: az asztenoszférában zajló hőkiegyenlítő áramlások A lemezmozgás sebessége: Távolodás az óceáni hátságoknál átl.: 2-3cm/év, Vörös-tengernél és a Kelet-afrikai ároknál 5mm, a Nasca lemez távolodása a Csendes-óceánitól 17-18cm/év. Közeledő, alábukó lemezek sebessége átl.: (5)10-11cm/év.

Kőzetlemez-mozgások típusai és következményei 1.Egymás mellett elcsúszó kőzetlemezek (elnyíródó lemezszegélyek) A kőzetlemezek egy törésvonal mentén párhuzamosan elcsúsznak egymás mellett. A lemezek között keletkező feszültségek földrengések formájában felszabadulhatnak. Szent András-törés (Kaliforniai lemez 5 cm-t halad É felé)

2.Távolodó kőzetlemezek (épülő lemezszegélyek, táguló óceáni medencék) Az óceánközépi hátságok tengelyében hasadék húzódik, s a hasadéktól távolodva a kőzetek egyre idősebbek. Az asztenoszférából magma áramlik fel, s ez szétfeszíti a kőzetburkot. A tengervíz gyorsan lehűti, majd a kihűlő magma a lemezszegélyekhez tapad és óceáni kéreggé szilárdul (riftesedés), miközben tenger alatti vulkáni hegyek (a Föld leghosszabb hegységei, össz hosszuk 80000km!!, esetenként szigetek, pl.: Azori-szk. Galapagos-szk.) képződnek. A bazaltos vulkáni tevékenység, nem jár robbanással. Hasadékvulkánok, pajzs alakú vulkánok jönnek létre. Atlanti-hátság, Kelet-Csendes óceáni-hátság

Közeledő kőzetlemezek Alábukó kőzetlemezek, szubdukciós, térrövidüléses terület, BENIOFF zóna /alábukási sáv: 400-700 km a földrengések kipattanásának helye/, felemésztődő, pusztuló lemezszegélyek, mélytengeri árkok kialakulásának a helye lehet

Közeledő kőzetlemezek 3 típusa van: minden esetben hegységképződés, földrengések, és robbanásokkal kísért andezit-típusú vulkáni működés jellemző, melynek során meredek falú, kúp alakú rétegvulkánok keletkeznek. A szóródó törmelékből andezit,- és riolittufa, a megszilárdult lávából andezit és riolit képződik.

Két óceáni kőzetlemez közeledése Az idősebb, jobban lehűlt, ezért sűrűbb óceáni lemez bukik a mélybe a mélytengeri árok mentén. A megolvadt kőzetlemez anyaga a törésvonal mentén felszínre tör és heves robbanásokkal zajló, savanyú, andezit-típusú vulkáni működés jellemző, vulkáni szigetívek jönnek létre (az árokkal párhuzamosan). Gyakoriak a földrengések. Mikronézia, Új-Hebridák, Salamon-szk., Fülöp-szk, Kis-Antillák…

Óceáni és szárazföldi kőzetlemez közeledése (az alábukás során az óceánperemi lemez teljesen felemésztődik, így találkozik az óceáni a szárazföldivel) A sűrűbb (több fémet tartalmaz) és vékonyabb óceáni lemez a szárazföldi lemez alá nyomul, akár 500-700 km mélyre is, az alábukás vonalában mélytengeri árkok keletkeznek. Az alábukó óceáni lemez anyaga beleolvad a köpenybe, s a törésvonal mentén heves robbanásokkal járó (víztartalmú üledék mélybe kerülése miatt) andezit típusú vulkáni tevékenység és a felgyűrődő üledékből hegységképződés indul meg, (de ez itt alárendeltebb szerepű, főleg vulkáni vonulatok képződnek) melyet földrengések is gyakran kísérnek. Andok, Koreai-hg

Két szárazföldi kőzetlemez találkozása (ha az óceáni lemezek teljesen felemésztődtek, 2 szárazföldi lemez ütközhet.) A két szárazföldi lemez találkozásakor a közöttük lévő óceáni üledék meggyűrődik (ferde és fekvő redők révén takaróredős szerkezetek jönnek létre, vagyis a meggyűrt üledéké a döntő szerep) és hegységként a magasba emelkedik. Az alábukás csak kisebb mélységig jellemző, így a vulkáni működés alárendeltebb szerepű. Ütközéskor mikrolemezek szakadhatnak le, melyek megszabják az új hegység elhelyezkedését (Himalája). Eurázsiai-hegységrendszer tagjai, Himalája, vulkánok közül: Etna, Vezúv, Stromboli, robbanásos, savanyú, andezit típusú vulkánok.

Vulkáni működés Előrejelzésére lézersugarakat használnak (magma-képződés miatt a vulkán megduzzad és a lézersugár hossza változik)

Magmatizmus: a mélyben, a földkéregben lejátszódó jelenség Magmatizmus: a mélyben, a földkéregben lejátszódó jelenség. MAGMA: görög kifejezés, kőzetolvadékot jelent. Az asztenoszféra, vagy a kőzetburok megolvadt anyaga, mely a felszín fele tör, de nem éri el a felszínt. A felszín alatt megrekedt és lehűl, kikristályosodik (gránit, diorit, gabbro). (A mélyebb részben kikristályosodó tömbök a plutonok, a kéreg felső részében a lakkolitok keletkeznek, pl.: Ayers Rock).

Magmából olvadáspontjuknak megfelelően válnak ki az alkotórészek: mélységi ércképződés 1200-1100 C -on nikkel, platina ércei izzó magmából válnak ki 1000 C -on a vas ércei 700-350 C -on képződik az ónérc és az uránérc (tórium) a forró gőzökből, gázokból magmamaradékból válnak ki 350 C alatt a forró vizes (hidrotermális) oldatokból válnak ki a rézérc, cinkérc, ólomérc, az arany és ezüst ércei, s kitöltik a kéreg repedéseit, a teléreket. A fokozatosan lehűlő

Vulkanizmus: a felszínen lejátszódó jelenség Vulkanizmus: a felszínen lejátszódó jelenség. LÁVA: a felszínre jutó magma. A kőzetolvadék kémiai összetétele meghatározza a kőzettípust, és a vulkáni működés hevességét, a vulkán formáját

Asztenoszféra anyaga kerül felszínre. A bazaltos láva hőmérséklete kb Asztenoszféra anyaga kerül felszínre. A bazaltos láva hőmérséklete kb.: 1100-1200 C fok, a nyomás kb.: 260 atm., a láva színe sötét, mert sok fémet és kevés szilikátot tartalmaz, bázikus kémhatású, nagyobb sűrűségű (3 g/cm³) viszkozitása („folyóssága”) alapján hígabb anyag (feszítő gázokban szegény). Lapos pajzsvulkánok (lejtés 5 -nál kisebb), párnalávák ( kötéllávák, vánkos lávák) keletkeznek a hasadékok mentén (hasadékvulkánok).

Közeledő lemezszegélyeknél: Mélytengeri árkoknál a megolvadt kőzetlemez anyaga jut felszínre. Az andezites típusú (andezit, riolit) láva hőmérséklete kb: 800-900 ºC, színe világosabb (szürke, fehéres), mert sok szilikátot és kevesebb fémet tartalmaz, semleges, vagy savas kémhatású a SiO2 mennyisége alapján, sűrűsége 2,7 g/cm³, nagy viszkozitású, sűrűn folyó anyag. Heves robbanásokkal jár a vulkán kitörése, és a szóródó törmelékből (piroklaszt, lapilli, hamu) és a megszilárdult lávából meredek kúpok, rétegvulkánok keletkeznek.

dagadókúpok (gyorsan kihűlő savanyú láva megszilárdul dóm keletkezik, Magyarországon ilyen a Nógrádi várhegy, ill. a Mt Pelée), csatornás vulkánok):Indonéz-szk:Krakatau, Andok vulkánjai, Karib-szk: Mt. Peléé (Martini ue szi.), Vezúv, Etna, Stromboli, Mexikó vulkánjai, Fuji… Rétegvulkánok felépítése: magmakamra, csatorna, vagy kürtő, kráter, törmelék (piroklaszt), megszilárdult, kihűlt láva. A vulkáni törmelékből tufa kőzetek, a lávából kiömlési kőzetek képződnek

Lemezek területén: Hot spot= forró pont vulkanizmus Mikor a kőzetlemez az asztenoszféra olyan pontja fölött „úszik el”, mely környezeténél jóval magasabb hőmérsékletű, ott a magma utat éget magának a kőzetlemezen keresztül, és vulkán keletkezik. Hawaii-szk.: Mauna Loa, Mauna Kea, kontinentális lemezen belül a Kelet-afrikai árok vulkánjai Kilimandzsáró,Teleki vulkán…

Utóvulkáni jelenségek:(vulkáni utóműködés típusai, posztvulkáni jelenségek) Szolfatára: forró kén tartalmú gőzkitörés 200-400 C fok Mofetta: száraz CO2-os kitörés (100 C fok alatti hőm.) Gejzír: időszakos hévforrás, gőzkitörés (A nagy nyomás miatt a víz 100 C foknál magasabb hőmérsékleten forr) szénsavas vizű források: borvizek, csevice Megtalálhatók: Erdély Hargita, Olaszo. Nápoly környéke, Szicília, Magyarországon a Mátrában két csevice található Parád közelében

Felszínformák Self Szigetívek Ősmasszívumok (fedett, fedetlen) Hegységek Síkságok

Felszínformák kialakulása Self: kontinentális talpazat, a 200 méternél nem mélyebb, óceánok (tengerek), és a szárazföldek találkozásánál fekvő tengervízzel borított terület. Jelentősége: kőolaj és földgázkitermelés, halászat

szárazföldi és óceáni lemezek, ill. 2 óceáni lemez ütközésekor Szigetívek: szárazföldi és óceáni lemezek, ill. 2 óceáni lemez ütközésekor keletkeznek, főleg vulkáni kőzetekből épülnek fel, részei a tagolt partoknak

ŐSMASSZÍVUMOK Legidősebb kéregrészek, az ŐS-ÉS ELŐIDŐBEN képződött hegységek letarolt síkságok: Kanadai, Balti-pajzs lépcsős felszínek : Brazil-felföld, Guyanai-felföld hegyvidékek: Dél-kínai-hegyvidék fennsík: Angara-masszívum, Dekkán-fennsík

Fedetlen ősmasszívum (pajzs) Jégkorszaki több 1000 méter vastag belföldi jégtakaró lepusztította az ősföldre rakódott üledékeket. Jelentősége: a felszín közelébe került nehézfémek: vas, nikkel, platina, króm Pl.: Kanadai-pajzs, Balti-pajzs

Fedett ősmasszívum A süllyedő ősmasszívumokra tengeri üledék rakódott főleg a középidőben, s így táblás vidékek alakultak ki. Óidejű üledékkel borított a Brazil-felföld, ezért jelentős feketekőszén-lelőhely. Középidejű üledékkel fedett az Ausztrál tábla, Arab-tábla és a Szahara gazdag kőolaj-és földgázlelőhelyek

Röghegységek idős hegységek, ÓIDŐBEN keletkeztek Mai szerkezetük vetődést mutat, (Kaledóniai, és a Variszkuszi hgr.) Jelentőségük: vasérc, színesfémércek, nemesfémércek, feketekőszén, az óidejű hegységek medencéiben keletkezett .

Röghegységek Hegységrendszer: azonos időben keletkezett, hasonló felépítésű hegységek összessége. Kaledóniai-hgr.: Appalache-hg. északi része, Skandinávia-hegyei, Skócia és É-Íro. hegyei, Kelet-Grönland hegyei,

Röghegységek Variszkuszi-hgr.: Appalache-hg. déli része, Dél-Anglia hegyei (Pennine-hg.), Francia-khg., Német-khg., Lengyel-khg., Cseh-medence peremhg.-ei, Rodope, Urál-hg. Nagy-Vízválasztó-hg.

Röghegységek Vetődés: szilárd kőzetanyag két tömbjének töréses elmozdulása (függőleges, vízszintes) ún. vetősík mentén

Lánchegységek 100 millió évnél fiatalabb hegységek, KÖZÉPIDŐBEN, de főleg az ÚJIDŐBEN gyűrődtek fel, ill emelkednek még napjainkban is ( Himalája). Mai szerkezetük gyűrődést mutat, mert fiatal koruk miatt még nem pusztultak le annyira, mint a röghegységek

Lánchegységek Jelentőségük: színes-és nemesfémércek( vulkáni működés miatt), hegylábi medencékben barnakőszén, kőolaj, földgáz és sófélék felhalmozódása Tagjai: Eurázsiai-hegységrendszer, Pacifikus-hgr.

Lánchegységek Eurázsiai-hgr.: Atlasz, Pireneusok, Alpok, Appenninek, Kárpátok, Dinári és a Balkán-hegyvidék, Kaukázus, Kis-Ázsia és az Iráni-med. hegyei, Himalája Pacifikus-hgr.: Kamcsatka, Kuril-szigetek, Japán hegyei, Kordillerák, Andok

Lánchegységek Gyűrődés: A földkéreg rétegeinek oldalirányú nyomás hatására kialakuló meghajlása. Nagy nyomás és magas hőm. hatására képlékeny rétegekben megy végbe. (álló-, ferde-, fekve redő, áttolt redő)

Síkságok Vízszintes, vagy megközelítőleg vízszintes terültek, ahol a felszín lejtése nem nagyobb, mint 6 ‰ (60cm/100m), és a magasságkülönbség kisebb, mint 200 méter/km2.

Síkságok Tökéletes síkság: 1 km2-en belül a magasságkülönbség kisebb, mint 30m. Tökéletlen síkság: 1km2-en belül a magasságkülönbség nagyobb, mint 30m.

Síkságok keletkezése Feltöltődött terület (tengeri üledék, folyami hordalék): Példák: Hindusztáni-alf., Kínai-alf., Amazonas-medence, Mississippi-alf., Kelet-európai-síkság, Ny-szibériai-alf., Orinoco-alf., Ausztrál-alf., Holland-Német-Lengyel-alf., Pó-síkság, Marica-alf., Szlovák-alf., Román-alf.(Havas-alf.), Alföld, Kisalföld

Síkságok keletkezése Lepusztult, letarolt terület (jég által letarolt): Példák: Kanadai-pajzs, Balti-pajzs részeként: Svéd-és Finn tóhátság

Síkságok magassága A tengerszinthez viszonyított helyzet alapján: Mélyföld: tengerszintnél (0 m.) mélyebben fekvő síkság:Holland-mélyföld, Kaszpi-mélyföld Alföld: 0-200 méterig terjedő magasságú síkság Fennsík: 200 m-nél magasabban fekvő síkság: Tibet, Skandináv-hegység fjelljei, Veszprémi-fe., Bükk-fe.

FELSZÍNFEJLŐDÉS Belső erők, mint a gravitáció, a vulkáni működés, gyűrődés, vetődés létrehozta a kiemelkedő felszínformákat és közöttük az alacsonyan fekvő tájakat. Külső erők a kiemelkedő formákat főleg pusztították, míg az alacsony tájakat feltöltötték.

Külső erők A külső erők munkájának elvégzéséhez a belső erők által kialakított kőzettömeg megbontása szükséges: APRÓZÓDÁS (fizikai átalakulás) MÁLLÁS (kémiai átalakulás)

Külső erők-Aprózódás 1) Aprózódás: a kőzetek fizikai változása, kisebb darabokra történő szétesése, de kémiai összetételük változatlan marad. Hő okozta aprózódás: a hőmérséklet állandó változása miatt a kőzetek hol kitágulnak, hol összehúzódnak, s ezáltal aprózódnak. Hol? Ahol nagy a napi hőingás, forró övezet sivatagi területein.

KÜLSŐ ERŐK-Aprózódás b) Fagy okozta aprózódás: fagypont körüli hőingadozásra, fagyváltozékonyságra van szükség. A kőzetek repedéseibe kerülő víz térfogata fagyáskor 9%-kal nő.  Gyakori térfogatváltozás kitágítja a kőzetek repedéseit.  Kőzet széttöredezik. Növények, fák gyökerei is elősegíthetik,az aprózódást

KÜLSŐ ERŐK-Mállás 2) Mállás: a csapadékvíz a levegő alkotóival savat képez, mely megváltoztatja a kőzetek kémiai összetételét . Hol? Meleg, nedves trópusi, szubtrópusi éghajlatú ter. Formái: oldásos mállás, szilikátok mállása, oxidációs mállás, biológiai mállás.

Csapadékvíz: felületi (areális) erózió jellemzi, esőbarázdák keletkeznek Mállás: a csapadékvíz a levegő alkotóival savat képez, mely megváltoztatja a kőzetek kémiai összetételét .

Karsztvíz: mészkő hegységekben oldó (szénsavas vízként) és eróziós tevékenysége révén karsztjelenségek keletkeznek: víznyelő, barlang, cseppkő, dolina, polje, karr-mező („ördögszántás”), karsztforrás, mészkő-szurdok

Folyóvíz munkája: Munkavégzés függ: vízhozam, meder esése, áramlási sebesség. A folyó felszínformáló munkája a domborzat függvényében: Felső szakaszjelleg: hegységi, emelkedő térszínen, V alakú völgyet mélyít (szurdok, kanyon) Középső szakaszjelleg: süllyedő med.-be érve, alacsonyabb lejtésű ter.-en; a folyó kanyarogva halad (meanderező); épít (domború oldalon) és pusztít (homorú oldalon) Alsó szakaszjelleg: mérsékelt lejtésű területen, a folyó esése, sebessége lecsökken; összes hordalékát lerakja; hordalékkúpot épít, szigeteket, zátonyokat hoz létre

Tengervíz munkája: Felszínformáló tevékenysége = ABRÁZIÓ Függ: partv. földtani felépítése, part tagoltsága, partok előtti vízmélység Mély vizű part: hullámtörés  abráziós fülke, abráziós terasz, abráziós torony, tölcsér torkolat Sekély vizű part: hullámmorajlás  hordalékgátak, turzások jönnek létre (turzáskampó – Gdanszki-öböl (Hel-fsz.), turzásháromszög- szántódi turzásháromszög)

Szél munkája: - Hol? Száraz égh.-ú, növényzet nélküli ter.-en  elsősorban sivatagokban Pusztító munka: a) szélkifúvás (defláció) deflációs medencék; szélbarázdák b) szélmarás (szállított homokszemcse csiszolja a felszíni kőzetet) - Építő munka: dűnéket, buckákat hoz létre; jellegzetes formái: barkánok, parabolabuckák

Jég munkája: Hegységekben: gleccser jég pusztító munkája során U alakú völgyet váj, Építő munkája során: moréna rakódik le. Moréna: a jég által lerakott durva szemcséjű hordalék.(Germán-Lengyel-alf. Kelet-európai-síkság…) építő tev. során morénagátakat épít, pl.: gleccsertavak moréna által elgátolt tavak: Genfi-tó, Bódeni-tó, Garda-tó Síksági területen (jégtakaró): pusztító tev. során letarolt síkságok keletkeznek, (Holland-, Német-, Lengyel-alföld)

FÖLDTÖRTÉNET 1. 4600-2500 2500-570 kéreg légkör ősóceán heter.bakt IDŐ IDŐ-SZAK KOR Millió év FEL-SZÍN-FEJL. MO. kőzet-ásvány Élővilág Archaikum ősidő 4600-2500 kéreg légkör ősóceán heter.bakt Cianbakt. Ostoros1s moszatok Prote-rozoi-kum előidő 2500-570 4 hg. képz. Ősm. előhg-ei, eljege-sedés Vilyvitány Zempléni ÉK-i 900m év

FÖLDTÖRTÉNET 2.a Paleo-zoikum Ős-EU Óidő Ős-AM ŐsÁzs Gond-wana IDŐ-SZAK KOR Millió év FEL-SZÍN-FEJL. MO. kőzet-ásvány Élővilág Paleo-zoikum Óidő Kamb-rium 570-500 4 földrész Ős-EU Ős-AM ŐsÁzs Gond-wana Korallok Csigák Trilobiták Ordo-vicium 500-440 Elje-gese-dés

FÖLDTÖRTÉNET 2.b Paleo-zoikum IDŐ IDŐ-SZAK KOR Millió év FEL-SZÍN-FEJL. MO. kőzet-ásvány Élővilág Paleo-zoikum Szilur 440-405 Kaledóniai-hg képz. Devon 405-350 Ős-Eu Ős-É-Am egybe-forr Harasztok Őshalak

FÖLDTÖRTÉNET 2.c Paleo-zoikum Varisz-kuszi-hgr. képz. ősrovarok IDŐ IDŐ-SZAK KOR Millió év FEL-SZÍN-FEJL. MO. kőzet-ásvány Élővilág Paleo-zoikum karbon 350-285 Varisz-kuszi-hgr. képz. gránit (Velen-cei hg. Mórágy) palák (Soproni-hg) ősrovarok kétéltűek Perm 285-235 Pangea vörös homokkő (Jakab-h Balaton-felv.) hüllők Élő 1/3 †

FÖLDTÖRTÉNET 3. IDŐ IDŐSZAK Kor Millió év FELSZÍN-FEJL. MO. kőzet-ásvány Élővilág Mezo- zoikum Középidő Triasz 235- 195 Üledék képz. Óc-háts. kial. mészkő dolomit vasérc Rudabá. Nyitvat. emlősök Jura 195- 135 Pangea szétszakad Laurázsia Gondwana Pacifikus-hgr. Fszén Mecsek Mangán Bakony Gerecse Őshüllők virágkora, ősmadár Kréta 135-67 Eurázsiai-hgr Bauxit Bakony,Vértes bszénAjka Pálmák, emlősök Élő-75%† FÖLDTÖRTÉNET 3.

FÖLDTÖRTÉNET 4. IDŐ IDŐ-SZAK KOR Millió év FEL-SZÍN-FEJL. MO. kőzet-ásvány Élővi-lág Kaino-zoikum Újidő Harmad eocén oligocén miocén pliocén 67-35 35-25 25-5 5-2,5 É-Am Euá-elv. Ausztr-Antarkt.-elválás Eurázs.Pacifik.hgr. É-D-Am. összeér b.szén rézérc márga agyag homokkő andezit riolit bazalt, kőol.fgáz emlősök eml.háziáll.ősei főemlő-sök előem-ber Negyed pleiszto-cén holocén 2,5-0,01 0,01-től jégkor-szak É-i félgöm-bön mai felszín lösz futóho-mok ősem-ber mai ember FÖLDTÖRTÉNET 4.

Magyarországi tájbeosztás kárpáti kitekintésben Magyarország földje nem különálló természetföldrajzi egység, a Kárpát-medence 330000 km²-nyi területének része. Hat magyarországi nagytáj közül csak a Dunántúli-khg. „ér véget „ a trianoni határokon, a mai országhatáron belül.

Nyugat – magyarországi peremvidék: a Keleti Alpok nyúlványait (Kőszegi- és Soproni-hg.), és hegylábi előterét (dombsági tájrészek) foglalja magába. - Kisalföld feltöltött síksága átnyúlik a Bécsi-medence és a Szlovák-alföld irányába. - Észak- magyarországi középhegység a Kárpátok belső vulkáni vonulata. - Az Alföld ÉK-en az ÉK-i Kárpátokig, keleten az Erdélyi-középhegységig, délen a Száva-Duna vonaláig terjed.

Kárpát – medence kialakulása Tisia-elmélet: ún. kaptafa elmélet (az Alföld helyén kr. közetű tömb, a Tisia tömb magasodott, a tömb a Kárpátok felemelkedésével a mélybe süllyedt, a „kaptafa szerepét töltötte be; a merev tömb körül gyűrődött fel a Kárpátok) 1950-1960-as évek mélyfúrásai cáfolták az elméletet Mit találtak? Alföld aljazat nem egységes ( több ÉK-DNY irányú kőzetsáv építi fel) Különböző ősmaradványokat (nem ugyanakkor keletkeztek), Paleomágneses vizsgálatok ( különböző irányú mágnesezettséget találtak)

Kárpát – medence kialakulása Kárpát – medence alatt az eurázsiai és az afrikai kőzetlemez találkozott a Zágráb-Hernád nagyszerkezeti vonal mentén. Kb. 25 millió éve az afrikai lemez ékszerűen az eurázsiai lemezbe nyomult. A lemez alábukását andezit vulkánok jelölték ki, peremén pedig felgyűrődött a Kárpátok vonulata. A medencealjzat Zágráb-Hernád vonaltól délre eső része az eurázsiai, északra eső része az afrikai lemez peremén jött létre.

A kőzetburok (litoszféra) építőanyagai

Ásvány-kőzettani alapfogalmak Ásvány: a kőzeteket felépítő egynemű, határozott vegyi összetételű anyagok, melyeket kémiai úton kifejezhetünk: kalcit: CaCO3 , gipsz: CaSO4 X2H2O, pirit:FeS, kősó:NaCl Érc: olyan ásvány, melyből fém olvasztható ki: limonit: Fe2 O3 XH2O, Kőzet: a kőzetburkot alkotó, heterogén, ásványokból álló anyag

Ásványok keletkezése 1. magmából képződő ásványok 2. üledékes folyamatok (mállás) során 3. nagy hőmérséklet és nyomás átalakító hatására (pl. hegységképződés – metamorf folyamatok)

Magmából képződő ásványok 1. 1. Folyó magmás szakasz ásványai (előkristályosodás): 1200-700 ºC között kristályosodnak ki – ércek: magnetit (Fe3O4), ilmenit (FeTiO3) - apatit (Ca5(F,Cl,OH)(PO4)3 - egyes szilikátok, gyémánt, platina 2. Pegmatitos szakasz (főkristályosodás): gőz és gáz halmazállapotú illó alkotórészekből válnak ki 700- 550 ºC között válnak ki – csillámok, földpátok, piroxének, amfibólok, kvarc

Magmából képződő ásványok 2. 3. Pneumatolitos (utómagmás) szakasz: 550-375 ºC között az illékony alkotórészekből válik ki a turmalin (bórásvány) és a fluorit, ónkő-kassziterit, uránásványok, gránát 4. Hidrotermális szakasz: 375 ºC-on és alatta a forróvizes oldatokból válnak ki a színes ércek – pirit, kalkopirit, galenit, szfalerit, kvarc és különféle karbonátok.

Üledékes folyamatok hatására keletkező ásványok Vizes oldatból válhatnak ki pl.: kalcit, aragonit Mállás hatására más ásványokból kémiai átalakulás útján jönnek létre pl.: agyagásványok

Metamorfózis útján képződő ásványok Termometamorfózis – márvány: ikerlemezes kalcit és dolomit átkristályosodása Dinamometamorfózis- grafit: a szén kristályos módosulata, főleg nyomás hatására kialakult pikkelylemezes szerkezetű talk – pikkelyes, Al2O3-at nem vagy kis mértékben tartalmazó olivinból, amfibolból vagy dolomitból képződik

Ásványok keménysége Karcolással szembeni ellenállás – MOHS-féle skála (1-2 körömmel karcolható, 3,4,5 acéltűvel karcolható, 7-től acéllal ütve szikrázik) Zsírkő (talk)grafit 6. Földpát Kősó, barit 7. Kvarc,turmalin Kalcit 8. Topáz Fluorit 9. Korund-rubin Apatit,piroxének,amfibolok 10. Gyémánt

Ásványok rendszerezése vegyi összetétel alapján

SZILIKÁTOK

Földpátok – tektoszilikátok – főkristályosodás- pegmatitos legfőbb kéregalkotó ásványok Kálium, nátrium és kalcium tartalmú alumínium-szilikátok, keménységük:6 1. ortoklász* KAlSi3O8, ált.rózaszín 2. mikroklin KAlSi3O8, gránitban gyakori fehér, rózaszín 3. anortoklász (Na, K)AlSi3O8, szienitben gyakori 4. plagioklászok CaAl2Si2O8 (anortit) NaAlSi3O8 (albit) gránitban, andezitben

Csillámok – főkristályosodás - pegmatitos fázis Víztartalmú alumínium-szilikátok 1. Muszkovit KAl2(AlSi3O10) (OH2) elektromos szigetelő, nemes vakolat, díszítőkő adaléka 2. Biotit K(Mg,Fe)3(AlSi3O10)(OH2)-fekete, mállott formában sárga

Piroxének- főkristályosodás- pegmatitos fázis Mg(Ca-Fe-Mn)SiO3, keménységük: 5-6. Bronzit- FeO tartalma 5-14% Hipersztén FeO tartalma több mint 14% Augit- dioritek ásványa Diallág – gabbró ásványa

Amfibolok – főkristályosodás-pegmatitos Ca,Na,K,Mg,Fe,Mn, tartalmú szilicium-aluminium-oxidok Amfiból-azbeszt- 5-6 keménységű éghetetlen (1150 ºC-on olvad), savakkal ellenálló, palák, csempék, tűzálló szövetek, szűrő és szigetelő anyagok készítésére alkalmas Bazaltos amfiból – jelentős Fe2O3-at tartalmaz.

Gránátok – pneumatolitos fázis Grosszulár zöld Almandin vörös Melanit fekete – kristályaik drágakövek, csiszolószernek és csapágykészítésére alkalmas anyagok

Zeolitok –hidrotermális szakasz Víztartalmú alumíniumot, Na-ot, K-ot, Ca-ot tartalmazó szilikátok Andezitben: Chabasit – rózsaszínű- vöröses Dezmin – rostos kötegű fehér vagy sárga színű Bazaltban: Apofillit- szürkés színű

Egyéb szilikátok Olivin: Mg-szilikát, 6-7 keménységű, zöld színű, bazaltban, gabbróban diabázban fordul élő, kristályai drágakövek Turmalin: bórtartalmú Al-szilikát, 7-es keménységű, oszlopos fekete színű, kristályai drágakövek

OXIDOK

Kovasav módosulatai Kvarcok – főkristályosodás-pegmatitos fázis Ametiszt* Rózsakvarc Tejkvarc Füstkvarc Opál *(achát) * -hidrotermális folyamatok során SiO2XH2O tartalmú féldrágakövek

Ércek Vas ásványai: Magnetit Fe3O4, vastartalom kb. 72 súly %, 5,5-6,5 keménységű, eruptív folyó magmás kőzetek alkotója Hematit Fe2O3, vastartalom 70 súly %, karca vörös, keménysége: 5-6,5 Limonit – vöröses-barnás elszineződést ad a kőzeteknek –barnavasérc 2Fe2O3 X 3H2O –Rudabánya Sziderit- FeCO3 Pirit (lúgos oldatokból) – markazit (savanyú oldatokból) FeS2 kéngyártás hidrotermális és üledékes keletkezésű

Alumínium ásványai Korund (rubin-vörös, zafír-kék, sárga-barna változatok) Al2O3 – 9-es keménységű, a kristályok drágakövek Bőhmit- AlOOH bauxittelepek elegyrésze

Színesfémek ásványai Zn- szfalerit* ZnS sárgás-fekete Ón-kassziterit-ónkő SnO2 gyantabarna színű pneumatolitos ásvány, bronz, ezüst papír, konzervdoboz előállítására alkalmas Cu-kalkopirit-CuFeS2 – sárgás-zöld Malachit *(zöld) –azurit(kék) réz-hidroxi-carbonátok /Cu2(OH)2CO3 /

Színesfémek ásványai 2. Nemesfémek Pb- galenit- PbS hidrotermális keletkezésű Au elemi állapotban vagy tellurral alkot vegyületet AuTe2 Ag-elemi állapotban vagy argentit Ag2S

KARBONÁTOK

Mészpát- kalcit*- CaCO3 (trigonális rendszer) Keménységük: 3-as Aragonit- CaCO3 (rombos kristályrendszer – termál vizekből válik ki) Dolomit- CaMg(CO3)2 Magnezit – MgCO3 – szürke, szürkéssárga- könnyűötvözetek gyártása (pl. magnaluminium)

Egyéb ásványok

Vas-ötvözők ásványai Cr Mn Ni Krómit- FeOXCr2O3 Piroluzit MnO2 Manganit- MnO2XMn(OH)2 Rodokrozit MnCO3- málnapát- Úrkút Ni Nikkelin NiAs (nikkel-arzén vegyület)

Grafit-C- trigonális rendszer- 1-es keménységű Gyémánt C- szabályos rendszer- 10-es keménységű Fluorit CaF2- 4-es keménységű kékes-vöröses színű savanyú magmás kőzetek alkotója- pneumatolitos fázis Apatit- Ca5(PO4)3- fehér-rózsaszín, keménysége:5 folyó magmás szakasz Barit* –BaSO4- leggyakrabban barna színű, keménysége:2,5

Fő kőzetalkotó ásványok

Magmás kőzetalkotó ásványok Kvarc – SiO2 Amorf kvarc változat: kalcedon – szarukő, tűzkő Földpátok és földpátpótlók Ortoklász (kálium-Al-szilikát) Plagioklász (Ca-Al-szilikát) Piroxének (Mg-Fe-Si2O6=metaszilikátok) – amfibólok (Ca-Na-Mg-Fe-Si4O11) Olivin MgFe-SiO4- bázisos kőzetekben Csillámok- Biotit (K(Mg,Fe)3-Al-szilikát, muszkovit (K-Al-szilikát)

Üledékes kőzetalkotó ásványok Limonit- Fe-hidroxid-Rudabánya Azurit- malachit Cu-karbonát és Cu-hidroxid Kuprit- vörös-rézérc- Cu2O – szénsavas víz hatására malachittá alakul. Agyagásványok – földpátokból hidrotermális hatásra keletkeznek – kaolinit, montmorillonit, bentonit Kalcit, dolomit, diatómaföld Só-félék: Na, MgSO4-ok, gipsz*CaSO4X2H2O, anhidrit

3.Kőzetalkotó metamorf ásványok Metamorfózis: szilárd fázisú átkristályosodás. A kőzetek különféle földtani folyamatok (például orogenezis, szubdukció, utólagos magmabehatolás) hatására, eredeti képződési körülményeiktől jelentősen eltérő nyomás- és hőmérséklet viszonyok közé kerülhetnek, melyek során kőzetalkotó ásványaik kémiai és kristályszerkezeti átalakuláson (átkristályosodáson) mennek keresztül, valamint szerkezetük (például palásodás) és kőzetszövetük is megváltozik. Az ilyen módon keletkező kőzeteket metamorf kőzeteknek nevezzük.

KŐZETEK

Kőzetek rendszerezése

Magmás (eruptív): mélységi: gránit, diorit, gabbró kiömlési: andezit, riolit, bazalt, törmelékes: andezit,-riolit-és bazalttufa Üledékes: törmelékes: homok, kavics, agyag, lösz, homokkő, vegyi: mészkő, dolomit, sófélék szerves: mészkő, szén-félék, szén-hidrogének, Átalakult (metamorf) nagy nyomás, és hőmérséklet hatására: márvány, palák: gneisz, fillit, gránát

Mélységi (intruzív) magmatitok Túltelített, savanyú kőzetek: 66-90% SiO2 (szabad kvarc, földpátok, piroxének, amfibolok) Telített, semleges – neutrális kőzetek: 48-66% SiO2 Telítetlen vagy bázisos: 48%-nál kevesbb a SiO2 mennyisége (földpátpótlók)

Mészalkáli GRANITOID magmás kőzetek Gránit-granodiorit csoport: SIAL táblák alapja, orogén övek magja Gránit: SiO2 66-74% Granodiorit: SiO2 64-71% Szienit (ókori helynév Syene-Asszuán mellett): SiO2 54-60% Káliföldpát (ortoklász) Kvarc Színes elegyrészek, csillámok: muszkovit, biotit Felszíni megfelelői: riolit (obszidián, perlit), dácit (kvarc-plagioklász)

Neutrális mélységi magmás kőzetek Diorit (kvarc-diorit): plagioklász és színes elegyrész amfibol tartalmú, SiO2 47-57% kiömlési változata az andezit

Bázikus mélységi magmás kőzetek Gabbró: bázikus plagioklász és színes elegyrész, piroxén (olivin) SiO2 43-51% Kiömlési kőzete a bazalt, és diabáz Wehrlit: ultrabázisos FeO 30%-nál több TiO2 15%.

Kiömlési (effuzív) magmás kőzetek Riolit: gránitnak megfelelő kiömlési kőzet, LIPARIT-nak is nevezik a Lipari-szk után Riolit változatok: obszidián Szurokkő Perlit horzsakő Riodácit, dácit: granodioritnak és kvarcdioritnak megfelelő Andezit: diorit felszíni megfelelője

Bázikus kiömlési kőzetek Bazalt: gabbro-magma neovulkáni kiömlési kőzete Diabáz: paleovulkáni felszíni gabbró összetételű kőzet

Vulkáni tufák Tufa: finomszemű piroklasztit Agglomerátum: durvaszemű piroklasztit Riolittufa Dácittufa Andezittufa Bazalttufa

KŐZETEK 2. Üledékes kőzetek

Üledékképződési környezet és folyamatok A felszíni kőzetek aprózódása, mállása, helyben maradása vagy elszállítását követő földtani folyamatok – üledék-lerakódáshoz, üledékképződéshez vezetnek. Üledékes kőzettéválás = diagenezis (felszíntől kb. 20 m mélységközben zajlik)- kompakció + cementáció.

Aprózódás Mechanikai változás – aprózódás Hőhatás – inszolációs vált. - hőingás, fagyhatás (jégnek 9 %-kal nagyobb a térfogata, mint a víznek), só kiválások - só kikristályosodások (humid területeken az anhidrit vízfelvétele és gipsszé alakulása repesztő hatású), növények gyökérhatása (ozmózisnyomásból eredő gyökérnyomás), állatok ásó-fúró élettevékenysége

Mállás 1. Vegyi átalakulás – oldódás Befolyásolja: Kőzet szerkezete, ásványos összetétele Éghajlat Domborzat Vízelvezetés Élőlények anyagcsere termékei, gyökérsavak Esővíz, felszíni és felszín alatti vizek a bennük oldott ionokkal oldják a kőzeteket. Savanyú vagy lúgos vizes oldatok az oldat és a tiszta víz pH- különbségének megfelelő mértékben oldanak

Mállás 2. Kémiai mállás folyamatai 1. Oxidáció 2. Hidratáció Talajvízben oldott vagy légköri O2 okozza Vízben oldott sók, savak és baktériumok segítik Pirit (FeS2) ferro-SO4 ferriSO4 ferri-hidroxid=limonit 2. Hidratáció Ásványok vízfelvétele, vízmegkötése CaSO4 – anhidrit CaSO4X2H2O gipsz Hematit – Fe2O3 limonit Fe2O3XnH2O Domborzat Vízelvezetés Éllőlények anyagcsere termékei, gyökérsavak Esővíz, felszíni és felszín alatti vizek a bennük oldott ionokkal oldják a kőzeteket. Savanyú vagy lúgos vizes oldatok az oldat és a tiszta víz pH- különbségének megfelelő mértékben oldanak

Mállás 3. 3. Oldódás, hidrolízis Legkönnyebben a kálisók oldódnak, természetes kibúvásokban ezért nincsenek Kősó nehezebben oldódik, ezért száraz, félszáraz helyeken jellegzetes felszíni formákat alkot (Parajd) Szénsavas víz CO3-kat oldja Ca(HCO3)2 alakjában

Mállás 4. Földpátok alkálifém elemei (K, Na, Ca) kioldódnak és CO2 tartalmú vizekben kaolinit képződik – sziallitos mállással, agyagásványok képződése (agyagosodás) Savanyú magmás kőzetekből kaolinit, bentonit Intermedier és bázisos kőzetekből bentonit, montmorillonit Kaolinitból a Si kioldódása révén bauxit-ásványok (böhmit) keletkeznek allitos-laterites mállással Tengerfenéken sós vízben a vulkáni tufák bentonitosodnak, zeolitosodnak –szubmarin mállás

Üledékes kőzetek képződése 1. fizikai aprózódás, kémiai mállás 2. szállítás Helyben marad Gravitációs Folyóvízi Szél által Jég által 3. lerakódás 4. diagenezis

Szemcseméret szerinti osztályozás < 0,006 mm - agyag agyagpala 0,006-0,03 mm – aleurit aleurolit (iszapkő) 0,03- 1 mm homok homokkő 1 mm< kavics konglomerátum, breccsa

Törmelék-felhalmozódás Fizikai aprózódás hatására törmelék keletkezik. Gravitáció, esővíz, olvadékvíz hatására lejtőtörmelék (DELUVIUM) képződik: Száraz helyen – karbonátos eolikus kőzettörmelék, kőzetliszt Nedves éghajlaton – agyagos alkotók túlsúlya, talajfolyás, kolluviális üledékképződés

Folyóvízi üledékképződés Alluvium = hordalék Durva mederhordalék = hordalékkúp szakasz Kevert hordalék = középszakasz jellegű folyóknál: folyómedri üledékek (mederfenék, mederzátony) és parti v. övzátonyok a domború parton Finom szemcséjű lerakódás = folyami (ártéri) síkság, parti síkság, delta övezet – homokos kőzetliszt , agyagos üledékek Morotvák- mocsaras területek, folyami teraszok (klímatikus, tektonikus genezis)

Tavi üledékképződés 1. Limnikus üledékképződés – éghajlat és relief függő Tó táplálása szerinti rendszer: Forrástavak Átfolyásos tavak Lefolyástalan tavak feltöltődés (fertő, mocsár, láp)

Tavi üledékképződés 2. Tó-keletkezési módok: Tektonikus Gleccser-fjordos tavak Deflációs Vulkáni: krátertó, iszaptó Morotvató Laguna-tó Duzzasztott tavak Karszttavak

Tavi üledékképződés 3. Tavi üledékek típusai Tóba hordott folyami lerakódások, terrigén üledékek Vulkánok által beszórt tufitok Élő szervezetek maradványaiból organogén, biogén üledékek Oldott vagy szállított sók és kolloidok kicsapódása révén kemogén üledékek

Tavi üledékképződés 4. Tavi üledékek elrendeződése Öves elrendeződés- több oldalról befolyó vízfolyások esetén Aszimmetrikus üledékképződés 1 irányú befolyás, pl. delta esetén Száraz, meleg égh. területeken sós tavak üledékei Meszes üledékek NaCl-os üledékek Szikes tavak üledékei

Mocsári és lápi üledékképződés Tőzeglápok Tőzegtelepek, limonit - mocsárérc (gyepvasérc) Felláp (kiszáradó láp) oligotróf (oxigénben gazdag, szerves anyagban szegény) Mélyláp disztróf (oxigénben és szerves anyagban szegény) Mélyebb oxigén hiányos erősen redukáló környezetben anaerob baktériumok – szapropeli- CH-ek anyakőzete

Forrás – és barlangi üledékek Hideg vagy meleg vizekből mészüledékek válnak ki – forrásmészkő (travertinó) 30 ºC alatt és 100 ºC felett KALCIT 30-100 ºC között ARAGONIT Gejzírek kovasavas üledékek - gejzirit

Eolikus üledékképződés Szemcsenagyság szerint: Kőzetliszt és agyagból LÖSZ (kvarc 40-80%, mész: 6-15%, csöves szerkezetű, jó vízvezető) 0,05 mm felett DŰNEHOMOK (70% kvarc, barkán - , félig kötött területeken parabola bucka) Sivatagi környezet üledékei Hammada, szerir, homok és vádi üledékek

Glaciális üledékképződés Glaciális – moréna – tillit kőzet képződése Drumlin- elnyúlt halmok Ózok- kavicsgátak Fluvioglaciális törmelék (gleccserpatakok hordaléka) Kavics és homoksíkságok – szandr Áramló vizek közötti halmok - kémek

Üledékképződés lagúnákban Lídó (turzásgát) – lagúna Túlsós, normál-sós, csökkent-sós édesvizű lagúnák Evaporizáció (párolgás) és befolyó édesvizek függvénye Evaporit összlet Túlsós lagúnákban a sókiválás az oldhatósággal fordított arányban történik (anhidrit, gipsz;kősó, fedősók a medence lefűződésekor válnak ki)

Tengeri üledékképződés Tengerparti – litoralis régió Meredek partokon durva abráziós törmelék Sekély, lapos homokpart Karbonátos self-üledék – korallos-algás zátonyfácies Sekélytengeri üledékképződés Szegély-, sánczátony és atoll Mélytengeri – pelágikus üledékképződés (óceáni hátságok, mélytengeri árkok)

Kőzetté válás Tömörödés, kompakció Cementáció – kötőanyag Térfogatcsökkenés, sűrűségnövekedés Cementáció – kötőanyag Cementanyagok: CaCO3, vasoxidok, sziderit, kova Diagenetikus differenciáció Üledéken belüli oldódás és diffúziós anyagátrendeződés (szaru- és tűzkőgumók mészkőben)

Üledékes kőzetek települése Konkordáns Az egymásra települt rétegek csapásiránya megegyezik Diszkordáns Az egymásra települt rétegek csapása, dőlésiránya különbözik

Üledékes kőzetek szerkezete Elsődleges kőzetszerkezetek Az üledékképződés mechanikai folyamatát tükrözik Párhuzamos, ferde, kereszt és összetett rétegzettség, hullámos rétegzettség (gyors üledékképződés esetén), áramlási rétegzettség Másodlagos kőzetszerkezetek Kémiai folyamatok, oldódás kőzetszerkezetek (főleg karbonátok) Organikus üledékes kőzetszerkezetek

Földtani kifejlődés = fácies Adott keletkezési hely üledékeinek jellemző kőzettani és őslénytani sajátosságainak együttese Kőzettani – litofácies pl. homokkő fácies = anyaga homokkő, képződése parti, sekélytengeri környezetben, posztorogén fácies Őslénytani – biofácies (életkifejlődés) Keletkezési hely szerint szárazföldi, tengeri (pl.lagúna fácies)

Üledékes kőzetek rendszere Törmelékes üledékes kőzetek Kavics, homok - homokkő, agyag, lösz – löszbaba Vegyi üledékes kőzetek Mészkő, dolomit, só-félék, gejzirit Szerves, organiuks üledékes kőzetek Korall-mészkő, szén-félék, CH-ek, tűzkő – kovavázú élőlények vázának felhalmozódása által (kovamoszatok, szivacsok)

METAMORF KŐZETEK

Metamorfózis Szilárd fázisú átalakulási folyamat (ásványtani és szerkezeti) nyomás és/vagy hőmérséklet hatására Osztályozása: Kiterjedés szerint (lokális, regionális) Kiváltó hatás szerint (kontakt v. termális – hő hatására kisebb területen - lokális, dinamometamorfózis – tektonikus metamorfózis – regionális mértkű)

Metamorfózis 2. Agyagos kőzetből – fillit, csillámpala Homokkő – kvarcit Mészkő, dolomit – márvány Savanyú magmatit – csillámpala, gneisz Bázisos magmatit – zöldpala, amfibolpala, eklogit (ultrabázisos, földköpeny anyagához hasonló, piroxén, gránát összetételű)

Lokális metamorfózis Kontakt metamorfózis Tektonikus metamorfózis Magmás intrúziók olvadékanyagának hőhatása környezetére – szaruszírt – szurokfényű, Al2O3-ban gazdag ásványok, pl. turmalin karbonátos kőzetben mész-szilikát Vasas metaszomatózis Tektonikus metamorfózis Kéregmozgásokat követő nyírási jelenség – felőrlődő kőzetek

Regionális metamorfózis Betemetődés útján, süllyedéssel jön létre A kőzetoszlop súlya okozza, kisfokú átalakulással jár, eredeti kőzetszerkezet marad Dinamo-termális metamorfózis Konvergens lemezszegélyeknél – térrövidülés közben összegyűrődés, palás szerkezet kialakulása

Regionális metamorfózis ásványok szerinti besorolása 1. Nagyon kis fokú metamorfózis: palásság még nem alakult ki, zeolit ásványok 2. Kisfokú metamorfózis: már palás szerkezet, zeolit nincs, kis nyomás, alacsonyabb hőm. –OH tartalmú ásványok: kloritpala (bázikus tufák metamorfózisa), agyagpala-szericit, fillit, talk, szerpentinit (ultrabázisos olivin és piroxének átalakulásával)

Regionális metamorfózis ásványok szerinti besorolása 3. Közepes metamorfózis: kitűnően palás szerkezet kloritfélék már nincsenek, közepes nyomás és hőmérséklet gránátok, muszkovit, biotit tartalmú csillámpala, gneisz, kvarcpala (kvarcit) 4. Nagyfokú metamorfózis: víz semmilyen formában nincs jelen, piroxének - gneisz

Magyarország metamorf kőzetei Szendrői, Upponyi márvány kisfokú metamorfitok Kőszegi-hg. mezoz. fillit, csillámpala, kloritpala, talkpala, szerpentinit Soproni-hg. Gneisz Velencei-hg. Kontakt pala Balaton-felvidék: fillit