Molekulák: Ancsa,Aliz,Krisztina,Kalman,Lorand VII.C

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Moduláris oktatás a 8. évfolyam kémia tantárgyból
Advertisements

A kémiai reakció 7. osztály.
OXIDOK TESZT.
I. kationosztály elemzése
10. Kísérletek acetilénnel 1. Az acetilén előállítása
„A modern természettudományos szemléltetés feltételeinek megteremtése Kisvárdán a Dr. Béres József Laboratórium korszerűsítésével, működtetésével” TÁMOP.
Gázok előállítása és reakciójuk Lugol-oldattal
A hidrogén (hydrogenium, hydrogen, vodonik, водород)
Reakció tipusok (2.-3. óra)
Kristályrácstípusok MBI®.
Molekulák: Ancsa,Aliz,Krisztina,Kalman,Lorand VII.C.
Helyettesítési reakció
Készítette: Hokné Zahorecz Dóra 2006.december 3.
Rézcsoport.
Az anyag és tulajdonságai
Szervetlen kémia Nitrogéncsoport
4. Az aceton és a formalin megkülönböztetése
Kénsav H2SO4.
Az anyag tulajdonságai és változásai
Molekulak: Ancsa,Aliz,Krisztina.Kalman,Lori
Helyettesítési reakció
Laboratóriumi kísérletek
SÓOLDATOK KÉMHATÁSA PUFFEROLDATOK
A HIDROGÉN.
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
KÉSZÍTETTE: SZELI MÁRK
Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban
A fémrács.
1. Kísérletek kén-hidrogénnel
33. Tojásfehérje vizsgálata
49. kísérlet Az ecetsav reakciói
34. Ecetsav és fenol reakciója nátrium-hidroxid-oldattal
Szilárd AgNO 3, ZnSO 4, kihevített CuSO 4 azonosítása.
48. kísérlet Sók azonosítása vizes oldatuk kémhatása alapján
Szükséges Anyagok: rézforgács, 60-65%-os salétromsavoldat,
Szükséges Eszközök: gázfejlesztő főzőpoharak fecskendők Anyagok:
A salétromsav és a nitrátok
A kén Sulphur (S).
A réz-csoport I. A réz.
A sósav és a kloridok 8. osztály.
Második rész III. kationosztály elemzése 2011
A szén és vegyületei.
Tömény salétromsav és kénsav azonosítása réz segítségével
Munkafüzet feladatainak megoldása 29.old.- 31.old.
Borzasi Kalman , Fazakas Melinda
Helyettesitési reakciók
Felmérő VII.C Reakció tipusok Jano Nikolett,Bako Hortenzia.
Molekulák: Ancsa,Aliz,Krisztina.Kálmán,Lóri
Borzasi Aliz,Foris Regina
Felmérő VII.C Reakció tipusok Ancsa,Olga,.
Felmérő VII.C Reakció tipusok Kabai Levente,Szabo Arni.
Mi a neve az üvegben levő folyadéknak?
Első rész III. kationosztály elemzése 2011 Készítette Fogarasi József
Dürer kísérletbemutató
Tagozat, 10. évfolyam, kémia, 16/1
Vas-kobalt-nikkel A periódusos rendszer VIII/B csoportja
Ionok, ionvegyületek Konyhasó.
Ki tud többet kémiából ?. I.AII.AIII.AIV.AV.AVI.AVII.AVIII.A.
A NITROGÉN OXIDJAI. Nitrogén-dioxid A nitrogén változó vegyértékű elem. Többféle oxidja létezik. Nitrogén-dioxid NO 2 Vörösbarna, mérgező gáz. A salétromsav.
Hidrogén-klorid. A hidrogén gáz és klór gáz hő vagy fény hatására robban – klór- durranó gáz. A hidrogén folytatja „égését” a klórgázban. H 2 + Cl 2 =
KÉMIAI REAKCIÓK. Kémiai reakciók Kémiai reakciónak tekintünk minden olyan változást, amely során a kiindulási anyag(ok) átalakul(nak) és egy vagy több.
Környezetünk gázkeverékeinek tulajdonságai és szétválasztása.
A KLÓR 1készítette: Kothencz Edit. A klór fontosabb jellemzői I. Zöldessárga színű, Fojtó szaga köhögésre ingerel, Gáz halmazállapotú, Mérgező, Vízben.
A nitrogén és vegyületei
Részösszefoglalás Gyakorlás.
Általános kémia előadás Gyógyszertári asszisztens képzés
Készítette: Kothencz Edit
A nitrogén és vegyületei
Kell ez nekem....? A szén és vegyületei.
Mi a neve az üvegben levő folyadéknak?
Előadás másolata:

Molekulák: Ancsa,Aliz,Krisztina,Kalman,Lorand VII.C Reakciók Molekulák: Ancsa,Aliz,Krisztina,Kalman,Lorand VII.C

A kemiai reakció tipusok lehetnek: Egyesülési reakciók Bomlási reakciók Helyettesitési reakciók Cserebomlási reakciók

A Bomlási reakciók : C—>A+B mc=mA+mB A bomlasi reakció általános alakja : C—>A+B mc=mA+mB Bomlási reakciónak nevezzük azt a kémiai folyamatot, amely során egy reagensből tőbb reakció termék képződik.

Kiserletek és magyarazatok Az egyik legpozitívabb és legreaktívabb fém. Vízbe dobva nagyobbat durran mint a nátrium. Biológiai szempontból fontos, az ingerületvezetésben játszik szerepet. 

feladatok H2CO3(f) → H2O(f) + CO2(g) CuCO3=CuO+CO2 (zöld) (fekete) (szintelen) 2HgO2Hg+O2(Higany-oxid) (vörös) (szürke) (szintelen) 2CaCO32CaO+3CO

Megjegyzés: A reagens mindig összetett anyag , a reakció termékek lehetnek összetettek vagy egyszerü anyagok.

Lángfestés A lángfestés nehezen észlelhető, más ionok lángfestése eltakarhatja. Sőt az ammónium ionnak is van valami "zavarása" a lángban. IV. A kálium egyszerű módon észlelt lángfestése kimutatási célokra nem teljesen megbízható, nehéz észlelhetősége miatt.

Érdekes kisérletek Tűzgömb Szép nagy buborékokat kívántam készíteni, ezért a fújáshoz tölcsért használtam. A buborék hártyájához szükséges oldatot egy üvegkádban kevertem össze. Ez egy viszonylag tömény mosószer oldat, amelyhez kb. 5 cm3 glicerint adtam. (Ahhoz, hogy stabil és erős legyen a hártya, legjobb, ha az oldat legalább néhány órát áll.) A glicerin növeli az oldatból húzható hártya stabilitását. A tölcsér szárára gumicsövet húztam és egy Bunsen-égő helyére csatlakoztattam. A tölcsért az oldatba mártottam úgy, hogy miután kivettem onnan, hártya feszült rajta.

A gázcsapot kicsit megnyitottam és lassú ütemben buborékot fújtam a földgáz segítségével. A földgáz legnagyobb mennyiségben metánt tartalmaz. Persze jó pár próbálkozásra volt szükség, mire sikerült, elpattanás nélkül a buboréknak elszállnia. Közben, ha egy kicsit mozgattam a tölcsért, jól megfigyelhető volt, hogy mennyire rugalmasan erős a hártya. A gömb elpattanás nélkül is erősen elnyújtható. A kísérlet látványos befejezéséhez kell egy kis ügyeskedés. Két kezünkkel egyszerre különböző dolgot csinálni nem könnyű. Miközben az egyik kezemben a tölcsérrel a buborékot fúvattam, addig a másikkal egy égő gyújtópálcát készítettem elő és... ... lesben álltam. Vártam azt a pillanatot, amikor a buborék elrepül. Gyorsan szállt, hiszen a metán sűrűsége kisebb, mint a levegőé.

Az égő gyújtópálcával kilyukasztottam a buborékot, ha elég gyors voltam. Ezen a képen már elpattant a buborék és remélem, látható, hogy a gáz a fényt egy kicsit megtöri éppen a gyújtópálca végénél. A földgáz nagy tűztünemény közben ellobban. CH4 + 2O2 = CO2 + 2H2O A reakció nagyon gyorsan játszódik le. A látvány ellenére a terem fala és a lámpák nem pörkölődtek meg. De ezen a helyen hívom fel a figyelmet, hogy nagy tölcsérrel és így nagy buborékkal a kísérlet VESZÉLYES! A bemutató viszonylag kis mérettel, kis anyagmennyiséggel is elvégezhető.

Bonthatók-e a víz részecskéi? Víz bontása elektromos árammal A Hoffmann-féle vízbontó készüléket tölstsük meg vízzel, pontosabban a jobb áramvezetés érdekében enyhén sós vízzel. Gondosan zárjuk el a csapokat, majd kapcsoljuk rá az egyenáramra (zsebtelepre) a vízbontót. Néhány óra alatt megfelelő mennyiségű gáz gyűlik össze a két üvegcsőben, hogy kimutathatók legyenek. A hidrogént meggyújthatjuk, az oxigént az ismert módon, parázsló pálcával mutathatjuk ki. Vigyázat! Ha túl gyorsan áramlik ki a gáz a csőből elfogy, még kimutatása előtt!

A tiszta hidrogén színtelen lánggal, csendesen ég A tiszta hidrogén színtelen lánggal, csendesen ég. A hidrogén égésekor víz keletkezik: Hidrogén fejlesztése és égése Gázfejlesztő készülékben cink és sósavoldat kölcsönhatásával fejlesszünk hidrogéngázt. Végezzük el a durranógáz próbát!  (Töltsünk meg egy kémcsövet a fejlődő gázzal és tartsuk a lánghoz. Ha nem pukkan, a gázkeverék már nem tartalmaz oxigént.) Gyújtsuk meg a fejlődő gázt. Ha hideg óraüveget tartunk a szintelen láng fölé vízpára lecsapódását figyelhetjük meg.

atomrobbanás

Bomlás: vörös higany(II)-oxid hőbomlása közben keletkezett higanycseppek

Réz-szulfát I. CuSO4 oldat és KSCN összeöntésével áll elő.  II. Először zöldes színeződés, majd fekete Cu(SCN)2 csapadék.  III. A kép az elkészítés után kb. fél órával készült. Látszik a fekete capadék felett a zöldes oldat, ami a kezdeti elszíneződés.  IV. Redukáló szer (Na2SO3) jelenlétében fehér színű réz(I)-rodanid vált volna le.  Cu2+ +2SCN- = Ca(SCN)2

Higany(II)-nitrát  I. A megfelelő oldatok összeöntésével, könnyen látható.  II.- III.  Fehér csapadék válik ki.    IV. Rodanid feleslegében feloldódik. A rodanidra is jellemző a cianid mellett, hogy jó komplexképző. Itt is Hg(SCN)2 + 2 SCN- = [Hg(SCN)4]2-

Vas(III)- klorid  I. Cseppenként adjuk a vas(III)-klorid oldatot KSCN oldathoz.  II. Szép vérvörös színű oldat keletkezik, amely nem csapadék, hanem komplex.  III. A képeken a cseppentés látszik vizes oldatba. Az alsó képen amilalkoholba való átoldás látható. Az alsó kisebb és világosabb fázis a vizes fázis.  IV. Fluoridionok hatására a szín eltűnik, mert a fluorid sokkal erősseb komplexbe viszi a vasat. Fe(SCN)3 + 6F-               [FeF]6-+ 3 SCN-

Kobalt-nitrát I. Semmi különös recept nincs. Össze kell zuttyintani.  II. Kék színű oldat lesz, szintén komplex képződése miatt. III. Amilalkohol vagy éter hozzáadására szabad sav keletkezik, ami átoldódik a szerves fázisba. Ez látható a képen. A felső fázis az amilalkohol. 2H+ + [Co(SCN)4]2-             H2[Co(SCN)4] IV. A teszt még érzékenyebb, ha megsavanyítjuk tömény sósavval, ami a fenti egyensúlyt a szabad sav képződése felé tolja el. A reakciót cseppreakcióban is le lehet végezni.

A nátrium-klorid (NaCl) - só, kősó, konyhasó, tengeri só, az egyik legismertebb só, akonyhasó legfontosabb összetevője. Színtelen, szagtalan, kristályos vegyület, íze a legerősebben tisztán sós az ismert anyagok közül. Ionrácsos anyag, szilárd állapotban lapon középpontos kockarácsot alkot. Vízben jól oldódik, nagymértékben disszociál összetevőire pozitív töltésű nátrium- (Na+) és negatív töltésű klorid (Cl−) ionokra. Vizes oldata semleges kémhatású. Alkoholban oldhatatlan. Vizes oldata és olvadéka azelektromos áramot vezeti. A tiszta nátrium-klorid nem higroszkópos, de ha szennyezést (például magnéziumsót) tartalmaz, nedvszívóvá, tapadóssá válik. Kristályai kocka alakúak.

Salétromsav I. Jól húzó fülke alatt, híg salétromsavval és töményebbel óvatosan.  II. Vörös színű oldat keletkezik, a tömény sav hatására elbomlik, nitrózus gázok keletkezése közben.  III.- IV. A bal oldali képen híg salétromsav hideg vizes fürdő, a jobb oldali pedig tömény, és hűtés nélkül, éppen bomlás közben, azért buborékol.  

Nátrium-nitrit I. Fülke alatt, nitrit oldathoz adunk tiocianát oldatot és magsavanyítjuk híg sósavval,  II. Vörös színű oldat keletkezik az ONSCN következtében.  III. A képen kissé híg oldat amilalkoholos extrakciója látható.  IV. A nitrozil-tiocianát nem stabil szobahőfokon, különösen nem koncentrált oldatban. Magas hőfokra hevítve elbomlik és nitrogén-monoxid és dirodán keletkezik.   2 ONSCN  2NO + (SCN)2   2NO(színtelen) + O2     2NO2(vörösbarna)

EGYENI VELEMENY A csapat szerint a bomlasi reakciok nagyon erdekesek,figyelemfelkeltoek es hasznos reakciok. Nagyon tetszett a csapat minden tagjanak,talan ezt ertettuk meg a legjobban.

BIBLIOGRAFIA Legfobb forrasunk az internet volt: -kemia.lap.hu -wikipedia -google

Koszonjuk a figyelmet!!! Molekulák: Ancsa,Aliz,Krisztina,Kalman,Lorand VII.C