Workshop szakszervezetek számára 2011. október 4. Hotel Astoria TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése Workshop szakszervezetek számára 2011. október 4. Hotel Astoria Nemzeti Fejlesztési Ügynökség www.ujszechenyiterv.gov.hu 06 40 638 638
A projekt fő mutatói: Megvalósítási időszak: 2009. IV.1.-2013.VI.30. Támogatási összeg: 911 440 838 Ft Megvalósítók: az Egyenlő Bánásmód Hatóság 3500 fő közvetlen érintett
A program 4 pillére: 1.) Megyei egyenlőbánásmód-referensi hálózat 2.) Képzések 3.) Kutatások 4.) Kommunikáció
1.) Ügyfélszolgálat elérhetőek vagyunk 19 megyében és Budapesten az egyenlőbánásmód-referensek heti rendszerességgel tartanak ügyfélfogadást havi rendszerességgel kistérségi jelenlét
Megyei egyenlőbánásmód-referensek ügyfélfogadási adatai 2009. szeptember 1. - 2011. július 31.
Ügyfélforgalmi adatok Ügyfélforgalom havi átlaga: 111 fő Összesen: 2553 fő
Panaszosok demográfiai adatai Az ügyfél lakóhelye a kistérségek típusai szerint Összesen 288 fő
Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlőbánásmód-referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1. - 2011. július 31. Önkitöltős kérdőívvel
Mindent egybevetve mennyire volt megelégedve az ügyintézés színvonalával? Összesen: 1017 darab Átlag: 9,52
2.) Képzések „Az egyenlő bánásmód érvényesítése és a társadalmi érzékenység fejlesztése” című képzés résztvevőinek statisztikai adatai a 2010 szeptember- 2011. június közötti időszakban megrendezett 21 képzés
Képzésen résztvevők Demográfiai adatok: az ügyfél lakóhelye kistérségek szerint Összesen 400 fő
Rendelkezik-e valamilyen védett tulajdonsággal? Összesen 400 fő „Igen” válasz esetén 1-5 védett tulajdonságot jelöltek meg a válaszadók.
című képzés hallgatóinak véleménye „Az egyenlő bánásmód érvényesítése és a társadalmi érzékenység fejlesztése” című képzés hallgatóinak véleménye a 2010. szeptember és 2011. június közötti időszakban megrendezett 21 képzés alapján
Összességében mennyire tartja eredményesnek a képzést Összességében mennyire tartja eredményesnek a képzést? Összesen 400 fő Átlag: 9,26
A képzésen szerzett ismeretei és személyes élményei hozzájárultak-e társadalmi érzékenységének fejlődéséhez, a kisebbségiek/többségiek elfogadásához? Összesen 400 fő
7 társadalomtudományi kutatás: 3.) Kutatások 7 társadalomtudományi kutatás: Az „Esélyegyenlőség a munka világában” című kutatás keretében a TÁMOP 2.5.2. projekttel együttműködésben megvalósuló kutatási programok: Egyenlő munkáért egyenlő bért A munkáltatók kiválasztási gyakorlata a diszkrimináció tükrében Az esélyegyenlőségi terv hatásának vizsgálata A munkáltatók attitűdjeinek és a fogyatékos munkavállalók munkaerő-piaci foglalkoztatottságának, a megfelelő munkafeltételek biztosításának összefüggései
7 társadalomtudományi kutatás: A szegregált – különös tekintettel a roma – lakókörnyezetek felszámolását célzó önkormányzati programok hatásvizsgálata, megoldási és intézkedési javaslatok megfogalmazása. A közigazgatás és a jogalkotás kirekesztő mechanizmusainak feltárása, különös tekintettel a település lakosainak roma tagjait érintő döntésekre. Országos reprezentatív – fókuszban a romák és a fogyatékos emberek és az LMBT - mintavételen alapuló közvélemény-kutatás az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének témájában
Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézet Néhány eredmény a Jogtudatosság és az egyenlő bánásmód követelménye 7. kutatási témából Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézet 1000 fős országos reprezentatív lakossági vizsgálat
Létezik-e Magyarországon olyan törvény, amely tiltja a diszkriminációt és védi az emberek egyenlő bánásmódhoz fűződő jogát?
Mennyire tartja fontosnak a diszkrimináció és az egyenlő bánásmód kérdéseit?
Hallott-e már az Egyenlő Bánásmód Hatóságról ?
Ismeri-e az Egyenlő Bánásmód Hatóság szlogenjét: “Nincs egyedül”?
59 novella 7 fénykép 332 grafika és festmény 18 szobor 4.) Kommunikáció A Fiatalok a diszkrimináció ellen című ifjúsági akcióra benyújtott alkotások: 59 novella 7 fénykép 332 grafika és festmény 18 szobor
Élőben a játszótérről országos vándorkiállítás Időpont Település Helyszín 2010. október 21. - 2010. november 08. Budapest Csepel Plaza 2010. november 11. - 2010. november 30. Szentendre Pest Megyei Könyvtár 2010. december 06. - 2010. december 10. Esztergom Féja Géza Közösségi Ház 2011. január 10. - 2011. január 14. Oroszlány Művelődési Központ 2011. február 01. - 2011. február 04. Tatabánya Puskin Művelődési Központ 2011. március 04. Pécs PTE Jogtudományi Kar 2011. március 05. - 2011. március 12. Kecskemét Vásárhelyi Pál Általános Iskola 2011. március 16. - 2011. március 19. Kecskemét Tóth László Általános Iskola 2011. március 23. - 2011. március 30. Jászberény Déryné Művelődési Központ 2011. április 19.- 2011. április 27. Szolnok Aba-Novák Kulturális Központ 2011. május 3.- 2011. május 5. Tatabánya Vértes Center 2011. május- július Országszerte Esélynap 2011 2011. augusztus 12.- augusztus 14. Budapest Sziget Fesztivál 2011. szeptember 15.- 2011. szeptember 30. Eger Bartakovits Béla Közösségi Ház
A referensek kommunikációs eredményei Eszköz Célérték 2013. június 30-ig 2009. szeptember- 2011. július között Nyomtatott sajtó (cikkek, interjúk) 120 105 Televízió 160 26 Rádió 500 17 Internet 1 182 Egyéb rendezvény, konferencia 10 62
Hírleveleink 2009 júliusa óta 11 magazint jelentettünk meg.
Esélyegyenlőség a munka világában kutatássorozat 4 témája 1.) Egyenlő munkáért egyenlő bért 2.) Munkáltatók kiválasztási gyakorlata 3.) Esélyegyenlőségi terv 4.) Védett tulajdonságú munkavállalók munkaerő-piaci helyzete
1.) Egyenlő munkáért egyenlő bért A kutatás adatai alapján megállapítható, hogy az úgynevezett üvegplafon-jelenség, másfelől a nemek szerinti szegregáció egyéb tényezők hatásával kombinálódva, a nők egyes, de nem nagyszámú és nem átlagos csoportjában az ugyanezen csoportba tartozó férfiakhoz képest nagy jövedelemhátrányt okoz. A nők több mint 10 százalékos jövedelemhátrányát egyedül a legnagyobb jövedelműeknél tapasztalható egyenlőtlenség „termeli ki”.
A férfiak és nők havi nettó jövedelme korcsoportonként a versenyszférában (ezer forint)
A jövedelemhátrány jövedelem-kvintilisenként a teljes mintában, a verseny- és a költségvetési szférában (%) Forrás: Bértarifa-felvétel, 2009.
2.) Munkáltatók kiválasztási gyakorlata Mind a szellemi, mind a fizikai munkakörök betöltése esetén a formális csatornák mellett vagy helyett jelentős arányban alkalmazzák a munkahelyek az informális csatornákat Magyarországon a hátrányos megkülönböztetés döntően nemi és életkori megkötést jelent, emellett szórványos esetben találkoztunk családi állapotra vonatkozó kitétellel. A munkáltatók és a HR-esek többsége nincsen tisztában azzal, hogy hátrányos megkülönböztetést eredményezhetnek, pl. a családi állapottal és a gyermekvállalással kapcsolatos kérdések feltevése, ugyanakkor a munkavégzés szempontjából fontosnak tartják ezeket megkérdezni.
A tiltott kérdések feltevő munkahelyek aránya az egyes szférákban
3.) Az esélyegyenlőségi terv hatása a közszférában az intézmények több mint felében (55-60%) van esélyegyenlőségi terv, a versenyszférában mindössze 6%, a civileknél 7% számol be ilyen dokumentumról. A terv meg(nem)születését a következő tényezők befolyásolják: a tulajdonosi összetétel hat leginkább a dokumentum megalkotására, ezen kívül szignifikáns hatással bír a foglalkoztatottak száma, az ágazati besorolás, valamint a vezetők iskolai végzettsége és életkora is. Azon munkavállalók között, akiknek a főnöke bármilyen esélyegyenlőségi dokumentum létét említette, éppen hogy nagyobb arányban (a versenyszférában: 13%, a civileknél 9%) számoltak be diszkriminációs tapasztalatról az elmúlt egy évre vonatkozóan.
Milyen okból vagy céllal jött létre az Esélyegyenlőségi terv/az esélyegyenlőség kérdésével foglalkozó más írásos dokumentum
4.) A védett tulajdonságokkal rendelkező munkavállalók foglalkoztatottsága a munkáltatók attitűdjeinek tükrében A városban vagy faluban élők esélyei nem rosszabbak a fővárosiakéhoz képest a rugalmas munkavégzési formák elérése szempontjából. A régiós különbségekből kiemelendő, hogy Kelet-Magyarországon jobbak a lehetőségek a rugalmas munkavégzésre, mint Nyugat-Magyarországon. A magántulajdonban lévő magyar vállalatok nagyobb részben biztosítják a rugalmas munkavégzés lehetőségét, mint a külföldi tulajdonú vállalatoknál A hátrányos helyzetű munkavállalók közül a kisgyermekeseket és a nyugdíjasokat foglalkoztatják leginkább a munkahelyek, és alapvetően megbízhatónak, terhelhetőnek és lojálisnak tartják őket. A romák több mint tízszeres eséllyel tapasztalnak hátrányos megkülönböztetést származásuk alapján, mint a többi vizsgált munkavállaló.
A különféle rugalmas munkaidő változatok választásának esélye a munkavállalók körében szektoronként (százalékban)
Köszönöm a figyelmet! 00 36 (1) 336 76 58 marta.panczel@ebh.gov.hu Dr. Pánczél Márta Projektvezető EBH TÁMOP 5.5.5. 00 36 (1) 336 76 58 marta.panczel@ebh.gov.hu