 oxigéntartalmú szerves vegyületek egyik csoportját alkotják  molekulájukban egy vagy több karboxilcsoportot tartalmaznak  egy karbonilcsoportból és egy hidroxilcsoportból épül fel  savjellegű vegyületek

 proton leadására képesek  a nyílt láncú, telített monokarbonsavak homológ sort alkotnak  a telített monokarbonsavak homológ sorának tagjait zsírsavaknak is szokás nevezni.

 a karboxilcsoporthoz kapcsolódó csoport szerint.  a karboxilcsoportok száma alapján  A karboxilcsoporthoz fűződő csoport lehet alifás, cikloalifás,aromás, heterociklusos  A karbonsavak lehetnek telítettek vagy telítetlenek  A karboxilcsoportok száma alapján léteznek mono-, di-, trikarbonsavak

 A karbonsavak forráspontja magas  hidrogénkötéseket tudnak kialakítani.  dimereket alkotnak, két karbonsavmolekula hidrogénkötésekkel összekapcsolódik egy nyolctagú gyűrűt alkotva  A karbonsavak olvadáspontjai periodikusan változnak, a páros szénatomszámú zsírsavak olvadáspontja magasabb a páratlan számú szénatomot tartalmazókénál.  a páros szénatomszámúak más szerkezetű kristályrácsban kristályosodnak, mint a páratlanok

 A négy legkisebb szénatomszámú karbonsav  vízzel korlátlanul elegyednek, bennük a karboxilcsoport hidrofil, poláris jellege érvényesül inkább, mint a szénhidrogénlánc hidrofób, apoláris jellege.  A szénatomszám növekedésével a szénhidrogénlánc vagy gyűrű apoláros jellege egyre erősebb lesz, a karbonsav vízoldhatósága csökken.  Ha a molekulában nincs más poláris jellegű csoport, a nyolc-kilenc szénatomos karbonsavak vízben alig, szervesoldószerekben jól oldónak.

 reakcióképes vegyületek.  savjellegű vegyületek  vizes oldatban protonra és savmaradékionra disszociálnak  az erős szervetlen savaknál azonban sokkal gyengébb savak  bázisokkal sókatképeznek.  sóik vizes oldatban hidrolizálnak, mert a karbonsavak gyenge savak.

 a növény- és állatvilágban is előfordulnak  hosszabb szénláncú alifás karbonsavak a zsírokban és az olajokban fordulnak elő kötötten, észter alakjában  A kisebb szénatomszámúak szabadon vagy sók alakjában találhatók meg  Nagy biológiai jelentősége van a karbonsavak aminoszármazékainak, az aminosavaknak  Más karbonsavak az anyagcsere- folyamatokban játszanak szerepet

 karbonsavszármazékokból  vagy bizonyos vegyületek oxidációjával alacsonyabb oxidációs fokú vegyületek oxidációjával. alkánok és alkének erélyes oxidációjával. aldehidek és aldehideken keresztül primer alkoholok oxidációjával.

 észterek hidrolízisekor karbonsavak és alkoholok keletkeznek  a folyamat megfordítható  A hidrolízist savval vagy lúggal végzik

 Kelemen Friderika