ÉRDEKELLENTÉTEK A BALKÁN KÖZLEKEDÉSI ELÉRHETŐSÉGÉBEN

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Infrastruktúrafejlesztés a magyar-szlovén határszakaszon
Advertisements

Enyhülés és a hidegháború vége
Foktő – Kalocsai repülőtér önkormányzati fejlesztése
Olaszország külpolitikai helyzete az első világháborút követően
1 Versenyképesség alakulása a határ mentén MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Grosz András tudományos munkatárs MTA RKK Nyugat-magyarországi.
A világ az I. világháború előestéjén
Gyarmatosítás.
8.1 Az OMM felbomlása és következményei
Kelet- és közép-európai tudománytörténeti vázlat Horváth Gyula _______________________________ Magyar Regionális Tudományi Társaság 11. vándorgyűlése Győr,
Magyar Regionális Tudományi Társaság november 23.
Értelmezhető-e a Duna innovációs folyosóként? Kovács Péter PhD-hallgató Pécsi Tudományegyetem Földtudományok Doktori Iskola.
MTA Regionális Kutatások Központja A dunai fejlesztések és azok elmaradásának geopolitikai háttere Hardi Tamás PhD tudományos főmunkatárs MTA RKK Nyugat-magyarországi.
A tudásintenzív iparágak megjelenése a kelet-közép-európai országok gazdaságfejlesztési stratégiáiban Páger Balázs, PhD-hallgató MRTT X. vándorgyűlés,
Az Ulmi Folyamat és az európai Duna-stratégia
Nyugat-Balkán 2009: A stabilizáció és a konszolidáció politikai tényezői MeH-MTA kormányzati fórum, március 16.
MTA Regionális Kutatások Központja RÉGIÓINK ÉS A KÖZLEKEDÉS Erdősi Ferenc MTA Regionális Kutatások Központja Pécs, 2007.
1 Horvát-Magyar együttm ű ködések a vidékfejlesztésben Beremend, november 23.
MTA Regionális Kutatások Központja Szirmai Viktória A következő évek főbb kutatási irányai Javaslatok november 25.
MTA Regionális Kutatások Központja A Nyugat-Balkán kutatásának eredményei Hajdú Zoltán MTA RKK, Pécs
A Magyar Honvédség részvétele NATO missziókban
Geopolitikai kihívások az Európai Unió külső határai mentén Nyíregyháza március 29. Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.) Tanszékvezető egyetemi tanár.
A magyar vasút korszerűsítése, a tranzit forgalom fejlesztése,
Vasúti Infrastruktúra Fejlesztési Főosztály február Előadó: Gaál Gyula, a MÁV ZRt. elnök-vezérigazgatója Közlekedés- és logisztikai fejlesztési konferencia.
dr. Kovács Ferenc Közlekedési Helyettes Államtitkár
Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Országgyűlési képviselő
Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Országgyűlési képviselő
Vámeljárások korszerűsítése, gyorsabb, hatékonyabb vámvizsgálat az ukrán-magyar határon Dr. Nagy János püőr. dandártábornok Vám- és Pénzügyőrség Országos.
Az országos közúthálózat fejlesztése,
Politikai és szociálgeográfia I.
Közelgő vihar Út a világháborúba
S OUTH E AST T RANSPORT A XIS D ÉL - KELETI K ÖZLEKEDÉSI T ENGELY SETA Közlekedési Fórum Szombathely november 15.
Európai Unió és Magyarország közlekedéspolitikájának fő elemei
Logisztikai hálózat és folyosók
Magyarország modernkori gazdaság- és társadalomtörténete Készítette: Szávai Ferenc egyetemi tanár BCE.
REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TANÁCS RENDKÍVÜLI ÜLÉS Sopron
ÜDVÖZÖLJÜK a Térségi Konferencia résztvevőit november.
Migráció Európában.
Urbanizáció Kelet-Közép-Európában. A., Az I. világháború előtti időszak I. Általános jellemzők II. Belső különbségek 1. legfejlettebb térség 2. „közepesen”
Dél-dunántúli Régió közlekedése Morandini Kristóf III éves földrajz-informatika tanár.
Az első világháborút lezáró békerendszer, a háború mérlege
történelmi integrációi
Közlekedés Gőzmozdony és tutaj.
A határ menti együttműködések lehetőségei és korlátai Rechnitzer János, egyetemi tanár MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete, Széchenyi Egyetem.
Hol ér véget a selyem út? A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG IX. KÖZ- ÉS VÁNDORGYŰLÉSE Révkomárom, november 24–25. Selye János Egyetem.
A POLITIKA SZEREPE A BALKÁN KÖZLEKEDÉSÉBEN Erdősi Ferenc MTA Regionális Kutatások Központja Pécs, 2006.
Magyarország logisztikai lehetőségei Dél-Oroszországban Dr. Egri Imre – Dr. Duleba Szabolcs – Dr. Kádár András április 28. Nyíregyháza.
Államhatárok a Kárpát - medencében Hajdú Zoltán MTA RKK Pécs.
Erdősi Ferenc MTA Regionális Kutatások Központja
MTA Regionális Kutatások Központja A DUNA - AZ EU VII. KORRIDORA Horváth Gyula MTA Regionális Kutatások Központja 2008.
MTA Regionális Kutatások Központja Középszintű reform és/vagy területi léptékváltás Pálné Kovács Ilona
Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Új fejlesztési övezet: Közép-Európa Az autóipar telephelyválasztásának.
Az államosodás és a közigazgatási térfelosztás kérdései a Balkánon 1990 után Hajdú Zoltán tudományos tanácsadó, MTA RKK DTI Pécs
Magyarország Magyarország Közép-Európában az Alpok és a Kárpátok által határolt Kárpát-medencében fekszik. Sok országgal határos:Ausztriával Szlovákiával.
Az Észak-Balkán és a Kárpát-medence közös államhatárairól Hajdú Zoltán MTA RKK Pécs.
Horvátország.
MTA Regionális Kutatások Központja Magyarország: ütköző- és konfliktusterület a migráns-kibocsájtó és befogadó térségek között Hajdú Zoltán MTA KRTK RKI.
A kiegyezés és el ő zményei. Áttörés a magyar liberálisoknál Deák : a „húsvéti cikk” (Pesti Napló, IV. 16.) lényegelényege: három fő feltétel 1.
A világ az első világháború után
Európai és regionális integrációs folyamatok magyar szemszögből
Közép-Európa társadalom-földrajzi vonásai
Szociokulturális és identitáselemek a versenyképességben
Orosz geopolitikai és geoökonómiai érdekek a Duna mentén
Kelet-Közép-Európa és a Balkán
A tudás szerepe a járműiparban – bevezető gondolatok
Az első világháború.
Szövetségi rendszerek
33. EURÓPA FELOSZTÁSA.
Magyarország infrastruktúrája
4. SZERBIA FÖLDRAJZI FEKVÉSE.
1. A BALKÁN- FÉLSZIGET.
Előadás másolata:

ÉRDEKELLENTÉTEK A BALKÁN KÖZLEKEDÉSI ELÉRHETŐSÉGÉBEN Erdősi Ferenc tud. tanácsadó MTA Regionális Kutatások Központja DTI, Pécs erdosi@rkk.hu

Magyarországot a környező térségekkel összekötő nemzetközi kommunikációs folyosók Erdősi Ferenc • 2009

A Magyar Királyság A Magyar Királyság középkori terjeszkedésének fél sikerei a Nyugat-Balkánon (Horvátország) a Közép- és Kelet-Balkán mint az oszmán hadsereg feltartóztatásának epizodikus színtere (Nikápoly, Rigómező) a korai Duna- és Száva-hajózás mint a Balkán északi peremterületeivel való árucsere eszköze Erdősi Ferenc • 2009

A Balkán mint tranzitterület a (világ-)tengerhez való kijutáshoz FIUME AZ IDEÁLIS TENGERI KAPU az Oszmán- és a Habsburg-birodalom között Az ELSŐ MŰUTAK a Karszthegységen keresztül Az önálló magyar külkereskedelmet szolgáló FIUMEI VASÚT a reformkori vasúthálózat-tervezetekben Kossuth „kombinált” terve Széchenyi „nemzeti” terve Erdősi Ferenc • 2009

A fiumei vasút reformkori tervei Erdősi Ferenc • 2009

A trieszti és fiumei vasút Az osztrák birodalom érdekeinek érvényesülése az önkényuralom idején Trieszt előnyben részesítése A fiumei vasút késleltetése Erdősi Ferenc • 2009

A regionális agrárlobbi és a központi hatalom érdekellentéte Törekvések a kiegyezés után létrejött sugárirányú fiumei vasút monopolhelyzetben tartására A regionális agrárlobbi és a központi hatalom érdekellentéte Az Alföld–Fiume vasút torzó maradt Erdősi Ferenc • 2009

Az Alföld-Fiume vasút megépült és tervezett szakaszai, a fiumei gyorsvasút útvonala 1914-ben Erdősi Ferenc • 2009

Világjelentőségű és európai léptékű események a Szuezi-csatorna megnyitása (1869) a Berlini Kongresszus (1878) hatása a Közép-Balkán felé orientálódásra Erdősi Ferenc • 2009

A Közép- (és Nyugat-)Balkán felé irányuló vasút tervváltozatai A Nyugat- és Közép-Balkán felé vezető fővonalak kötegelésének Thaly-féle terve. A zimonyi vasút eredeti terve és a megvalósított vonal Erdősi Ferenc • 2009

A boszniai vasút kétféle vonaltervezete Az okkupált, majd annektált Bosznia-Hercegovina elérése, és a magyar vasúthálózathoz kapcsolása A boszniai vasút kétféle vonaltervezete A magyar vasúthálózathoz kapcsolás mint magyar katonai politikai és érdek gazdasági Területi/lokális érdekek ellentéte a boszniai fővonal kijelölésekor Az ellentétes érdekek kioltották egymást Erdősi Ferenc • 2009

Magyarország vasúti teherforgalmának alakulása irányok szerint 1913-ban Erdősi Ferenc • 2009

Külgazdasági orientáció változás A Balkán jelentőségvesztése a magyar külgazdaságban a két világháború között Külgazdasági orientáció változás Németország és Olaszország előtérbe kerülése, de Fiume szerepvesztése Kisantant környezet – hűvös politikai viszony A trianoni Magyarország erősen meggyengült külkereskedelmi potenciálja A Jugoszlávián belüli közlekedési viszonyok változása Az adriai kikötők forgalmának kiegyensúlyozottabbá válása A K-Ny-i közlekedési folyosó fejlesztése, a Fiumébe vezető elhanyagolása Közlekedéstechnológiai innováció A magyar Duna-tengerjáró hajózás Erdősi Ferenc • 2009

Fiume szerepének változása a második világháború után Átmeneti szerepnövekedés az 1960-as években a lengyel kikötők versenye (rubelelszámolás) további jugoszláv kikötők (Koper, Bar, Ploče) nyitása szerepcsökkenés az 1970-es évektől Erdősi Ferenc • 2009

Fiume versenytárs kikötői és a hozzájuk vezető vasútvonalak Erdősi Ferenc • 2009

A balkáni kapcsolatok a rendszerváltás után a polgárháború és a NATO-beavatkozás bénító hatása a Nyugat- és főként a Közép-Balkánon a Kelet-Balkánon át vezető kerülő útvonal felértékelődése a HŽ elégtelen kapacitása és Fiume gyenge kikötői szolgáltatásai a közelebbi adriai kikötők versenyképtelensége az északi-tengeri megakikötőkkel szemben Erdősi Ferenc • 2009

A szerbek által elvágott horvát vasutak Erdősi Ferenc • 2009

Konstanca mint Fiume alternatívája Magyarország a Selyemút gateway-je Kína érdeke Odessza versenytársa Dél-Európa Erdősi Ferenc • 2009

Magyarország és a Balkán autópálya kapcsolatai Az M5–Belgrád–Thesszaloniki E79 (–Szófia–Isztambul E80) tranzit pályalánc kiemelten összeurópai (EU/NATO) (német) gazdasági nagyhatalmi érdek Az M6–Eszék–Szarajevó–Ploče (E73) nagyrészt kiépítetlen tranzit pályalánc – Vc korridor Bosznia-Hercegovina Kelet-Szlavónia Kelet-Dunántúl Szlovákia / K-Lengyelország Az M7–Zágráb–Split–[Dubrovnik] Dalmácia idegenforgalmi szektorának a Kárpát-medence nyugati fele és Nyugat-Szlovákia, Nyugat-Lengyelország érdeke érdeke Erdősi Ferenc • 2009

A balkáni közlekedési kapcsolatok jövője Hatótényezők és következményeik Belső tényezők EU-bővülés, intenzívebb ÉNy-i kapcsolatok Külső tényezők a Távol-Kelet (Kína) erősebb jelenléte, törekvés újabb gateway létrehozására Észak-Afrika EU-előtérré válása (klímaváltozás?) a „Range” részleges áthelyeződése Általános (globális) költségtényező a (szárazföldi) szállítás lényeges drágulása, a közelség felértékelődése Légi és belvízi összeköttetés szerény növekedése Összességében a balkáni közlekedési kapcsolatok erősödése abszolút és viszonylagos értelemben is Magyarország javára szolgál Erdősi Ferenc • 2009

PÉCS – 2010 CULTURAL CAPITAL OF EUROPE Erdősi Ferenc • 2009