A halmazállapot-változások

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Gázok.
Advertisements

A megoszlási egyensúly
Összefoglalás 7. osztály
A gázállapot. Gáztörvények
Halmazállapotok Részecskék közti kölcsönhatások
Az anyag és néhány fontos tulajdonsága
Hő- és Áramlástan I. - Kontinuumok mechanikája
Halmazállapot-változások
IV. fejezet Összefoglalás
A szubsztancia részecskés felépítése és
Halmazállapotok, Halmazállapot-változások
Hőtermelő és hőelnyelő folyamatok
Összefoglalás 7. osztály
Veszteséges áramlás (Navier-Stokes egyenlet)
OLDATOK KOLLIGATÍV TULAJDONSÁGAI
HŐÁTVITELI (KALORIKUS) MŰVELETEK Bevezető
Halmazállapot-változások
A hőtágulás Testek hőmérséklet-változás hatására bekövetkező méretváltozásait hőtágulásnak nevezzük.
Ipari adszorbensek: aktivált szén, szilikagél, alumínium-oxid.
A moláris kémiai koncentráció
FIZIKA A NYOMÁS.
A forrás. A forráspont Var. Bod varu.
Hőtan.
Hőtan (termodinamika)
4. Reakciókinetika aktiválási energia felszabaduló energia kiindulási
Halmazállapot-változások
Halmazállapot-változások 2. óra
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
A kémiai egyensúlyi rendszerek
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Állandóság és változékonyság a környezetünkben 2.
HŐTAN 3. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
Hőtan III. Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell)
Halmazállapotok Gáz, folyadék, szilárd.
Oldatkészítés, oldatok, oldódás
Kémiai reakciók Kémiai reakció feltételei: Aktivált komplexum:
Halmazállapotok Gáz Avogadro törvénye: azonos nyomású és hőmérsékletű gázok egyenlő térfogatában – az anyagi minőségtől, molekula méretétől függetlenül.
HŐTAN 7. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
HŐTAN 9. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
A forrás- és az olvadáspont meghatározása
HALMAZÁLLAPOTOK SZILÁRD:
Összefoglalás Hőjelenségek. 1. A folyadék melegebb, kisebb sűrűségű része fel- emelkedik, helyére alacsonyabb hőmérsékletű anyag kerül. Ez a jelenség.
ANYAGI HALMAZOK Sok kémiai részecskét tartalmaznak (nagy számú atomból, ionból, molekulából állnak)
ÁLTALÁNOS KÉMIA 3. ELŐADÁS. Gázhalmazállapot A molekulák átlagos kinetikus energiája >, mint a molekulák közötti vonzóerők nagysága. → nagy a részecskék.
1 Kémia Atomi halmazok Balthazár Zsolt Apor Vilmos Katolikus Főiskola.
Általános kémia előadás Gyógyszertári asszisztens képzés
Melyik két anyag tulajdonságait hasonlítottuk össze a múlt órán? Soroljátok fel a legfontosabb fizikai tulajdonságaikat! Mi történik a két anyaggal melegítés.
Halmazállapot-változások
halmazállapot-változások
GÁZOK, FOLYADÉKOK, SZILÁRD ANYAGOK
Halmazállapot-változások
Halmazállapotok Gáz, folyadék, szilárd.
egymáson elgördülve (diffúzió!)
Áramlástani alapok évfolyam
A kémiai egyensúlyi rendszerek
A gáz halmazállapot.
HalmazállapotOK.
A kémiai egyensúlyi rendszerek
A gázállapot. Gáztörvények
Fizikai kémia I. az 1/13. GL és VL osztály részére
A folyadékállapot.
Fizikai kémia I. a 13. GL osztály részére 2016/2017
A halmazállapot-változások
HalmazállapotOK.
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Folyadék halmazállapot
Hőtan.
OLDATOK.
Előadás másolata:

A halmazállapot-változások A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

Halmazállapotok Kondenzációs hő Energia Kondenzáció Kondenzáció Fagyáshő Párolgás Párolgáshő Fagyás Olvadáshő Olvadás Szublimáció

Halmazállapot-változások Folyadékok párolgása A folyadékmolekulák a hőmérséklettől függően kisebb-nagyobb sebességgel egymás mellett gördülő mozgást végeznek. Lesznek olyan molekulák, melyek ütközéseik során az átlagosnál nagyobb sebességre tesznek szert. Az ilyen molekulák a folyadék felszínére kerülve legyőzhetik a szomszédos részecskék vonzását, és a folyadékból kiléphetnek. Ezt a jelenséget párolgásnak nevezzük. A párolgás hőelnyelő, azaz endoterm folyamat. A párolgás során a folyadék-molekulák elszakadnak egymástól, tehát munkát kell végezniük a kohéziós erő ellenében a külső nyomás ellenében, hiszen a gőzzé alakulás nagyfokú térfogat növekedéssel jár A párolgás: minden hőmérsékleten bekövetkezik, de a párolgás sebessége a hőmérséklet növekedésével nő csak a folyadék felszínén következik be

Párolgás nyitott térben A párolgás során mindig azok a molekulák hagyják el a folyadék felszínét, melyek az átlagosnál nagyobb energiával rendelkeznek. Ez azzal a következménnyel jár, hogy a visszamaradó molekulák átlagos energiája csökken, a folyadék lehűl. Ha azt akarjuk, hogy a folyadék hőmérséklete ne változzon meg a párolgás során, akkor az elvitt energiát pótolni, azaz a folyadékot melegíteni kell. Ha a párolgás nyitott edényben valósul meg, akkor addig tart a folyamat, amíg valamennyi folyadék gőzzé nem alakul. A hűtőtoronyban a folyadék szabadon párolog. A párolgáshoz jelentős mennyiségű hő kell, ezért a folyadék lehűl. Ezt lehet tömegegységre vonatkoztatni, akkor fajlagos párolgáshő a neve, mértékegysége: J/kg Lehet anyagmennyiségre vonatkoztatni, akkor moláris párolgáshő a neve, mértékegysége: J/mol

v(párolgás) = v(kondenzáció) Párolgás zárt térben Ha a párolgás zárt térben történik, akkor a gőztérben a részecskék száma növekszik. Ezzel együtt elindul a párolgással ellentétes folyamat is, a kondenzáció. A párolgás sebessége adott hőmérsékleten állandó. Ahogy nő a gőztérben a molekulák száma, úgy növekedik a kondenzáció sebessége. Végül beáll egy dinamikus egyensúlyi állapot. v(párolgás) = v(kondenzáció) sebesség idő párolgás Az egyensúlyban a gőztér telített, a további párolgás csak úgy lehetséges, ha azonos számú részecske kondenzálódik. kondenzáció D.E. A telített gőztérben a gőzök parciális nyomását tenziónak nevezzük.

Halmazállapot-változások A dinamikus egyensúlyi állapot A Le Chatelier-Brown elv (legkisebb kényszer elve) kimondja: Ha egy dinamikus egyensúlyban levő rendszert valamilyen külső hatás ér (pl. melegítés, hűtés, nyomásnövekedés vagy -csökkenés), a rendszerben olyan folyamat indul be, ami a külső hatás mértékét csökkenti, vagyis az egyensúly megfelelő irányú eltolásával igyekszik kitérni e hatás alól. Pl.: Ha egy 20 oC hőmérsékletű víz zárt edényben egyensúlyban van a gőzével, felette p tenzió mérhető. Ha a rendszert hűtjük, hőtermelő folyamat megindításával válaszol: a gőz kondenzálódik, amíg a kondenzációs hő felszabadulásával visszaáll az eredeti, egyensúlyi hőmérséklet. Ha a rendszert térfogatát csökkentjük, olyan folyamattal válaszol, ami megakadályozza a nyomás növekedését: annyi gőz kondenzálódik, hogy ne növekedjen a nyomás. Emlékeztetőül: a folyadék térfogata lényegesen kisebb, mint a gőz térfogata. Hatás Az egyensúlyi rendszer válasza a hatásra hűtés Hőtermelő (exoterm) folyamat melegítés Hőelnyelő (endoterm) folyamat nyomáscsökkenés térfogatnövelő nagy anyagmennyiség csökkentő folyamat nyomásnövelés térfogatcsökkentő vagy anyagmennyiség növelő folyamat

Halmazállapot-változások A tenzió Mitől függ a tenzió? anyagi minőségtől hőmérséklettől a párolgó felület alakjától homorú domború sík < < ph ps pd tenzió T Különböző anyagok tenziógörbéi A homorú felületű folyadék nehezebben párolog, mint a sík felületű, a domború pedig könnyebben. Ezért a domború folyadékfelszín tenziója nagyobb, a homorú folyadékfelszín tenziója pedig kisebb, mint a sík felületű folyadéké.

Külső nyomás a folyadék felett A forrás Az egyensúlyi gőznyomás a hőmérséklet emelésének hatására növekszik. Ez a növekedés azonban nem lehet határtalan: ha a tenzió eléri a külső nyomás értékét (illetve egy végtelen kis értékkel meghaladja azt), az egyensúly megbomlik, mert a gőz nem csak a folyadék feletti térből, hanem a folyadék belsejéből is folyamatosan el tud távozni, azaz a folyadék forrásba jön. Azt a hőmérsékletet, amelyhez tartozó tenzió eléri a külső nyomást, az anyag forráspontjának nevezzük. tenzió T Forráspont Külső nyomás a folyadék felett Egy adott anyag forráspontja függ a nyomástól: a nyomás növelésével a forráspont nő, a nyomás csökkentésével a forráspont csökken. Ennek gyakorlati alkalmazásai: Kukta, autókláv Vákuumdesztilláció, vákuumbepárlás Ha a forrásponton nem indul meg a forrás, akkor késleltetett forrásról beszélünk. Nagyon veszélyes lehet, mert a forráspontja fölé hevített folyadékban bármikor lökésszerűen beindulhat a forrás!

Az olvadás Olvadás (animáció) Ha a kristályos szerkezetű anyagokkal hőt közlünk, a rácspontokban a részecskék egyre nagyobb amplitúdójú és sebességű rezgőmozgást végeznek. Egy ponton elérünk egy olyan állapotot, amikor annyira megnő a részecskék mozgási energiája, hogy a kohézió már képtelen a rácspontokban tartani azokat. Egy meghatározott hőmérsékleten a kristályrács összeomlik, a szilárd anyag megolvad és folyékony halmazállapotú lesz. Az olvadás közben a melegítés hatására nem változik a hőmérséklet, mindaddig, míg a szilárd anyag teljes mennyisége meg nem olvad. Az olvadásponton közölt energia ugyanis a kristályrács felbontásához szükséges, és mindaddig nem emelkedik a hőmérséklet, amíg a kristály teljes egészében meg nem olvad. hőmérséklet Hőmennyiség Olvadás (animáció) folyadék szilárd + folyadék Olvadáspont: az a hőmérséklet, amelyen a szilárd és a folyadék fázis egyensúlyban van. szilárd Olvadáshő: az a hőmennyiség, amely 1 kg (mol) szilárd anyag megolvasztásához kell.

Az olvadáspontot befolyásoló tényezők Anyagi minőség: a nagy rácsenergiájú anyagok (ionkristályos, atomrácsos anyagok) olvadáspontja magas a nagy moláris tömeg szintén az olvadáspont növekedésének irányába hat a kis rácsenergiájú molekularácsos anyagok olvadáspontja alacsony A nyomás növelésének hatása ha az olvadás térfogat-növekedéssel jár, az olvadáspont nő ha az olvadás térfogat-csökkenéssel jár, az olvadáspont csökken Miért csúszik a korcsolya a jégen? A nyomás hatására a jég megolvad. Ahol a korcsolya nyomja a jeget, olvadékvíz gyülemlik fel. Ahol már elhaladt a korcsolya, nincs nyomás, és a víz pillanatok alatt ismét megfagy. Tehát valójában a korcsolya nem is a jégen csúszik, hanem a vízen. Hiszen a korcsolya élei alatt, ahogy haladunk vele előre, vékony oldvadékvíz-réteg keletkezik, ami csökkenti a súrlódást, s mi szép lassan csúszunk a korival tovább a jeges vízfelületen.

A fagyás Az olvadással ellentétes folyamat a fagyás, illetve kristályosodás. A fagyás a folyadéknak szilárd kristályos anyaggá alakulása, amely hőelvonás (hűtés) hatására következik be. Míg az olvadás endoterm, a fagyás mindig exoterm, tehát hőtermelő folyamat. Fagyáskor ugyanakkora hő szabadul fel, mint amekkora szükséges ugyanannyi anyagnak, ugyanolyan körülmények közötti megolvasztásához. A fagyás a fagyásponton következik be. A fagyáspont elvileg megegyezik az olvadásponttal. A fagyáspontot is azok a tényezők határozzák meg, mint az olvadáspontot: az anyagi minőség a nyomás.

A túlhűtés Ahhoz, hogy a kristályosodás meginduljon, kisméretű elemi kristálykák, úgynevezett kristálygócok keletkezése szükséges, amelyekre a többi részecske már könnyen ráépülhet, és így kialakulhatnak a már szabad szemmel is látható kristályok. A kristálygóc kialakulása viszont feltételezi adott számú folyadékrészecske kedvező elrendeződését. Mivel a folyadékban gyakorlatilag rendezetlenség uralkodik, nem feltétlenül biztosítható a gócképződésnek ez a feltétele a fagyásponton. Ilyenkor elmarad a fagyás, a folyadék fagyáspont alá hűl. Ez a jelenség a túlhűtés. A túlhűtött folyadékok instabilis rendszerek. Ha ilyen folyadékba egy darab kristályt, kristálygócot juttatunk, vagy a túlhűtött folyadékot megrázzuk, a kristályosodás azonnal megindul. A túlhűtött folyadékban, ha megindítottuk a kristályosodási folyamatot, egyszerre szabadul fel a fagyáshő, ami a rendszert az olvadáspont egyensúlyi hőmérsékletére melegíti.

Halmazállapot-változások A szublimáció A mindennapok tapasztalata, hogy a szilárd anyagok is párolognak. Télen megfigyelhetjük, hogy jóval a fagyáspont alatti hőmérsékleten a jéggel borított utak felszáradnak. A levegőből a pára közvetlenül szilárd állapotú dér formájában rakódik le a talajközeli anyagokra, növényzetre, ahonnan a napsütés rövid idő alatt ismét párává alakítja azt. A szilárd anyagok felszínén levő részecskék a kristályrácsból a légtér felé kiszakadhatnak, a felületről eltávozhatnak. Ez a jelenség a szilárd anyagok párolgása, a szublimáció. A szublimációt a gyakorlatban a szilárd anyagok tisztítására, szokás használni. Például a kibányászott kénből az elemet tisztán szublimációval állítják elő, mert a szennyezések nem szublimálnak. A szilárd CO2 szublimációja is igen nagy gyakorlati jelentőséggel bír. A szárazjég a hűtőiparban azért fontos, mert a szublimációja igen gyors és sok hőelvonással jár. A jég szublimációját használják fel pl. tejporok, tápszerek stb. készítésénél. Az alapanyagokat megfagyasztják, majd csökkentett nyomáson elpárologtatják (elszublimáltatják) belőle a nedvességtartalmat. Ezt a kifagyasztva szárítás módszerét liofilizálásnak nevezik.