FENNTARTHATÓ TÁRSADALOM ÉS GAZDASÁG BUDAPEST, 2013 NOVEMBER 20 BOTOS KATALIN PROFESSZOR EMERITUS

 Megújításra szorul a közgazdaságtan. Nem munka - tőke - föld a három termelési tényező,hanem emberi tőke- reáltőke-természeti tőke. Mindegyiket szinten kell tartani,meg kell újítani, újra kell termelni ahhoz, hogy a termelés adott szintje biztosítható legyen. Nincs semmi, amit „csak úgy” „leakaszthatnánk” a piacról, s nem csak a reáltőkét kell növelni, ha nagyobb teljesítményt akarunk.

 A termelés során létrejövő új értéken a három tőkének osztozkodnia kell. A mai statisztikában jövedelem oldalról csak a munka- és a tőkejövedelem szerepel a GDP-ben. A természeti tőke külön, saját jogán, nem. (Az állam is jövedelemhez jut, de e kettőből eredően.)  A természeti tőkét mi, termelők, fogyasztók egyaránt feléljük. Mivel korlátos, megálljt fog parancsolni.

 Az emberi tényező a munkáját egyesítve a természettel, fenntartotta, gyarapította magát. Amíg alacsony volt munkája termelékenysége, szinte mindent elfogyasztott. Amikor a humántőke szellemi gyarapodása megindul, létrejön a smith-i növekedés. A többlet- érték újra-befektetésre kerül, reáltőke-növekményt eredményez. A természet vastagon benne van a jövedelem-többletben, a fosszilis energiahordozókkal. (Prometheus-i növekedés) De egyelőre csak ad... ( Maddison növekedési táblái: : 850%-os fajlagos GDP növekedés!) Nem volt, és nem is lesz valószínűleg ilyen növekedési ütem... (Bár a humántőke csodákra képes)

 A pénzügyi szektor segíti a tőkék összegyűjtését a tőkeigényes vállalkozásokhoz. A megtakarításokból a bankrendszeren és a tőkepiacon keresztül lesz beruházás. Itt a pénzügyi rendszer a reálgazdaság szolgálatában áll. Nagy innováció az Rt.!A modern nemzeti pénzrendszerek kiépülésével létrejött hitelpénz segítette a kapitalista fejlődést.  A fordi növekedés idején, jobb osztozkodással a tőke-munka közt, megoldották a Nagy Válság által felvetett problémát, a vásárlóerő-hiányt  Bretton-Woods segíti a nemzetközi gazdaság fejlődését.

Szót kér a természet • Az árrobbanás a 70-es évek elején világossá teszi a Növekedés Határait... • A TERMÉSZET „ágensei” azonban az arab olaj-tulajdonosok... Maguknak szerzik meg a jövedelmet, ami megmarad belőle, az a bankrendszeren keresztül visszacsorog a pénzpiacra. Csak egy része szolgálja ott a természeti tőke érdekeit... Megindul az infláció. • Szétesik Bretton Woods. Stagfláció. Keynest Friedmanra cserélik. Meglódul a pénzügyi innováció és a dereguláció.

Eladósodás  Mindenki eladósodik. Aki a vállalatok közül nem vált technológiát, az az energiaszámla drágulása miatt. Aki igen, az a beruházások költségei miatt. A fogyasztásából visszalépni nem akaró, azt bővíteni kívánó lakosság a fogyasztási és jelzálog-hitelekkel. A jóléti állam megszaporodott kiadásai miatt, no és szavazat-szerzés céljából. Szinte minden állam adós. A nemzetközi pénzügyi szektor a hitelező. De a lakosság is belefut sok országban az adósságcsapdába...

 Véget ért a fordi, azaz a belső piacra alapozott növekedés szakasza. A nemzetközi eladósodás nemzetközi piacokra terel: deviza kell a külső adósságok fizetéséhez. Harc a fizetőképes keresletért!  A nemzetközi verseny erősödik, ezzel a belső bérek növekedése korlátozódik. A szovjet birodalom összeomlik: áttérnek a piacgazdaságra. Belépnek a piacra milliárdos mennyiségben ázsiai munkavállalók. Nő az aránytalanság a jövedelem –eloszlásban bér és profit között!!!!

„Financialization”  A fogalomra még nincs jó magyar szó. Azt jelenti, hogy a megtermelt jövedelem egyre nagyobb része kerül át a pénzügyi rendszer csatornáiba. A pénzügyi intézmény-rendszer a finanszírozáson keresztül kézben tartja a piaci szereplőket. A lakosság- ugyan hitelre, de- jobban él, mint megengedhetné. Ám a kamatfizetéssel „letejel”a hitelezőknek. A tőketulajdonosoknál is felhalmozódik a profit, befektetést keres...

Kiszorítási hatás?  Ha az eladósodott háztartások, vállalatok, államok az adósságszolgálatra fordítják jövedelmük nagy részét, az kiszorítja a termelő beruházásokat, ill. az azt eredményező fogyasztást.  Bővül viszont folyamatosan a befektetést kereső szabad tőke...”Elszabadult hajóágyú”...A tőke bolyong és befektetést keres.. Esetleg kreál!Lásd: értékpapírosítás, 2008-as jelzálog-hitel válság.

„Savings glut” vagy „investment shortage”?  Túl sok tehát a megtakarítás?( Ben Bernarke) Vagy nincs elég befektetési lehetőség?( R.Rajan) Valóban: hisz a fogyasztás bővülése nélkül nincs termelés- bővülés, tehát nincs mire beruházni. Mellesleg: a beruházások többsége is munkaerő-kiváltó...  Pedig az elöregedés miatt is gyűlnek a nyugdíj-alapokban a befektetésre váró pénzek... Mit vásároljanak rajta? Mibe ruházzanak be? Állampapírba? Külföldi papírokba a fejlődő országokból? Lesz-e ebből olyan termelő vagyon, ami biztosítja a nyugdíjas éveket?

Eddig nem volt kérdés, hogy van-e munkaerő-kínálat. A születésszabályozás óta azonban akár el is fogyhat egy régió népessége. Pedig a lakosság nemcsak munkaerő: piac is. Mi lesz: migráció? Egyre fontosabb a képzettség. Az alacsony bérekből nehéz az oktatást megfizetni. A költségvetések az eladósodás miatt pedig megszorítanak... Hasonló a helyzet az egészségüggyel is, pedig a humántőke fontos tényezője!!! Szót kér a humántőke

DEMOGRÁFIA ÉS NYUGDÍJRENDSZER  Alapvető tévedés: a nyugdíjcélú megtakarítás nem elég! A gyermekekbe is be kell ruházni, hogy legyen, aki működteti az eszközöket...  Az is tévedés, hogy miénk a fizetett nyugdíj-járulék... Ezzel csak a szüleink generációjának fizetjük vissza, amit ránk költöttek. De nekünk csak akkor lesz (elég) jövedelmünk öregségünkre, ha vállalunk gyermeknevelést... Gyermekpontok rendszere!!!!

NÉGY „U”...  Unsustainable, Unfaire, Unstable, Unhappy- ez a mai társadalom. Fenntarthatatlan,nem fair, bizonytalan,boldogtalan.  Az angolszász országokban minden negyedik ember szenved mentális problémában ill. betegségben.  Túlfogyasztunk. (Cukorbetegek aránya!) Angol életszínvonalhoz 3 Föld kellene, amerikaihoz 5...  USA-ban a vagyontöbblet között 80%-ban az 1%-hoz csoportosult! A Föld népének fejenként napi 3 dollár többlethez 15 planétára lenne szükség...  A hatékonyság-maximalizálás csökkentette a biztonságot!

A piac...  „jó szolga, rossz úr, és még rosszabb vallás” (Lovins)  Az árak:nem mutatják az ökológiai és a szociális igazságot. Nincs a gazdaságnak morális kerete  Fogyasztóból sáfárrá kell válnunk! A jól-létet kell mérni, nem a fogyasztás volumenét,az ösztönző rendszereket változtatni kell, adózást, szabályozást... Helyi termelés, helyi fogyasztás ösztönözni.

  Ne feledjük: a játékszabályokat mi alkottuk. A mai kapitalizmus szabályai nem jelenthetnek fátumot a Homo Sapiens-nek. Ez is emberi termék, változtatható kell, hogy legyen.  Adam Smith nemcsak a Nemzetek gazdagsága c. művét írta meg, hanem az Inquiery in the Moral Sentiments c munkáját is! (7 évvel előbb...) Új szemléletű morális alapokon nyugvó gazdasági elmélet és gyakorlat kell ! Konklúzió

  Köszönöm a figyelmüket!