Kormányzati szándékok a közérdekű bejelentők védelmében Dr. Rétvári Bence parlamenti államtitkár Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

A korrupció természete Mögöttes tényezők: egyéni hajlandóságon túl inkább társadalmi tényezők! A társadalomban és intézményeiben uralkodó morális állapotok Szolgáltatások-ellenszolgáltatások stabil struktúrája Büntetlenség pszichológiája Erős kooperatív kapcsolat Forrás: Szárny és Teher című kötetből A demokrácia és az igazságszolgáltatás nem tűri a büntetlenséget; a büntetlenség elterjedése az igazságszolgáltatás deficitje, amely megalkuvó társadalmat alakít. A korrupció áldozatai: a szabályosan versengők és az állampolgárok általában (a szabad versenyben alakuló árak miatt, csökken a versenyképesség) A gazdaság minősége fordított arányban van a korrupció elterjedtségével.

A korrupció Magyarországon I. TI korrupció érzékelési indexe (CPI): Pontszám: 4,7 (2009: 5,1) Helyezés: 50. (2009: 46.) CPI-nél a 10-es a korrupció-mentesség.

A Korrupció Magyarországon II. A vesztegetettek több mint 90 %-a (ön)kormányzati szereplő, a vesztegetők 60%a az üzleti szféra, 32%-a egyéb intézmény képviselője, 8 %-a (ön)kormányzati szereplő. A vesztegetettek 48 %-a nem vezető beosztású, 52 %-a vezető vagy vállalkozó. A vesztegetőknél ez az arány 59:41 A korrupciós szolgáltatás 89%-ban nem anyagi, ellenben a korrupciós jutalék 93%-ban anyagi jellegű. Forrás: Szárny és Teher 138.o.

A Korrupció Magyarországon III. A korrupciógyanús esetekben részt vevő intézmények rangsora: rendőrség (34,5%), minisztériumok (32,2%), önkormányzatok (18,7%), VPOP (11%), APEH (5,2%), bíróság (3,2%) Korrupciós esetek típusai: ellenőrzések (44%), közbeszerzés (20%), engedélyek (15,2%), állami támogatás (1,4%), egyéb (19,4%). Forrás: Szárny és Teher 138.o.

A Korrupció Magyarországon IV. Egy nemzetközi felmérésben a megkérdezettek feltételezése szerint az egyes szabályelkerülés gyakorisága: csehek németek osztrákok svédek magyarok adócsalás 12% 8% 82% szemetelés <10% <78% gyorshajtás 15% 70% korrupció <25% <50% Forrás: „World Values Survey: 2005.” in Szárny és Teher 138.o.

Közérdekű bejelentés Közérdekű bejelentés: Ha a munkavállalónak tudomása van arról vagy kellő alappal feltételezi, hogy a munkáltató magatartása vagy a munkáltató működés körébe tartozó okok következtében a közérdek bármilyen sérelme következett be vagy következhet be, bejelentéssel fordulhat a munkáltatóhoz, továbbá a munkáltató tevékenységének felügyeletére jogosult szervhez, az erre kialakított eljárásrendben meghatározott szervhez vagy a közérdekvédelmi feladatok ellátásra külön törvényben kijelölt szervhez. A tisztességes eljárás védelméről valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CLXIII. törvény a „közérdekvédelmi bejelentés” jogintézményéről. A köztársasági elnök azonban visszaküldte az OGY-nek, aki azt végül nem tárgyalta így a kihirdetésre sem került sor.

Jogszabályok Alkotmány 64. §: mindenkinek joga van ahhoz, hogy írásban panaszt vagy kérelmet terjesszen elő 2004. évi XXIX. törvény: panasz és a közérdekű bejelentés fogalmairól (141-143. §) Btk. 257. §: aki a közérdekű bejelentés miatt a bejelentővel szemben hátrányos intézkedést tesz, vétséget követ el 39/1999. (BK. 24.) BM utasítás a közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok egységes intézéséről 2004. évi XXIX. törvény az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról. Panasz: olyan kérelem, amely egyéni jog és érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más – így különösen bírósági, államigazgatási – eljárás hatálya alá.

A működés tapasztalatai I. Végül nem állt fel a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal Az utóbbi fel évtizedben a Btk. 257. §-a alapján nem indult bírósági eljárás A korrupcióról nem alkotható reális kép, a számadat hiánya és látens jellege miatt A vesztegetések önfeljelentése nem jelenik meg külön, csupán büntethetőséget megszüntető okként 2002.04.01-től Forrás: Földesi Ádám: Hogyan védik a whistleblowert a hatályos jogszabályokban? (2008) in: Szárny és Teher 155.o.

A működés tapasztalatai II. A Gallup Intézet 2007-es felmérése szerint a megkérdezettek 30%-a tenne bejelentést nevének megadásával, 27% anonim módon Viszont a megkérdezettek 69%-a nem tudja, hogy hova forduljon ha korrupciót észlel. Forrás: Burai Petra

A tapasztalatok nyomán.. Az alapos bejelentők részére nagyobb védelem, de a magánbosszú megnyilvánulásainak kiszűrése A bejelentésekre indult ügyek hatékony kivizsgálása Az új Alkotmányban részletezett „Közpénzügyi”fejezet Közigazgatási bíráskodás útján hatékonyabban érvényesített közérdek, állami vagyon védelme

Modellek I. USA 1863: False Claims Act Whistleblower Protection Act (1978, 1994): Aki nem áll kapcsolatban a kormánnyal, eljárást indíthat olyan állami szerződésekben részes felekkel szemben, akik csalást követtek el. Ha az ügy sikeres, a bejelentő jutalma a megállapodás összegének a 15-25%-a és ügyvédi költségeinek megtérítése. Dél-Karolina: a bejelentők akár pénzjutalomban is részesülhetnek. Burai Petra – TI előadása nyomán

Modellek II. Nagy-Britannia Public Interest Disclosure Act (1998): Nem tesz különbséget a köz- es a magánszektorban dolgozók között, azokat védi, akiket közérdekű bejelentésük miatt bocsát el vagy büntet meg munkáltatójuk, a titkosszolgálati és a rendvédelmi szervek nem tartoznak a hatálya alá, meghatározott út/lehetőségek – védelem mértéke változik: (1) szervezeten belüli jelentés (2) törvény által meghatározott szervhez fordulás (3) média (legkevesebb védelem). Burai Petra – TI előadása nyomán

Modellek III. Németország Történelmi és kulturális örökség problémája – eltérés az angolszász megoldástól; szövetségi közigazgatási szabályozás (2006); szervezeteken belül kapcsolattartókat neveztek ki, akikhez a visszásságokról szerzett információkkal lehet fordulni; etikai kódexek szerepe

Irányok I. A GDP 5%-át kitevő mértékű korrupciós pénzek kifolyásának megakadályozása A nagy jelentőségű ügyek feltárása Minél több korrupciós ügyet leplez le a média, a társadalom annál jobbnak látja a korrupciós helyzetet. A besúgás/magánbosszú intézményesítése a megalapozott panaszokat is ellehetetleníti (pl.: legyen tanúként meghallgatható) OBH 1091/2009 állásfoglalás - Az APEH nem válhat a magánérdek érvényesítésévé

Irányok II. Közigazgatási bíráskodás Közigazgatási bíráskodás révén a döntésben jobban érvényesíthető lesz a közérdek Állami vagyon védelme, kezelésének szabályai Állami tisztviselők felelősségének megállapítása Egy jól működő rendszerre alkalmazott nyilvánossági szabállyal sokkal több érhető el!

Köszönöm a figyelmüket! retvari.bence@kim.gov.hu