Fizikai aktivitás magaslaton

Első klinikai tünetek feljegyzése i. e. 400-ban Első klinikai tünetek feljegyzése i.e. 400-ban. Hideg levegő és alacsony hőmérséklet magaslaton. Torricelli 1644, barometer felfedezője, az atmoszférás légnyomás pontos mérése. Pascal 1648, a légnyomás csökkenés megfigyelése magaslaton. Lavoisier 1777, az oxigén és más gázok szerepe a légnyomás értékben.

Bert 1800-as évek, a magaslati hypoxia hatása az emberi szervezetre. 1968 Mexikó City-ben rendezett Olimpia, 2240m a tengerszint felett, fokozott figyelem a magaslati hatásokra. Az 1500m feletti magaslatnak már kimutatható élettani hatása van az emberi szervezetre.

Minden magasságban a levegő összetétele ugyanolyan, tehát 20 Minden magasságban a levegő összetétele ugyanolyan, tehát 20.93% oxigént, 0.03% szén-dioxidot és 79.04% nitrogént tartalmaz. Csak a parciális nyomás változik, tehát egy adott térfogatra jutott mennyiség!!! Ez a légnyomás függvénye! A PO2 csökkenése teljesítménycsökkenést okoz, mivel csökken az oxigén transzport a szövetek felé.

A légnyomás és a parciális oxigén nyomás változása magaslaton

A levegő hőmérséklete 1oC fokkal csökken 150 méterenként! A Mount Everesten kb. -40oC van! A hideg levegő mellé szél is társul növelve a kihűlés (hypothermia) veszélyét. Az abszolút nedvesség tartalom alacsony, a levegő hideg és száraz ami növeli a kiszáradás (dehidráció) veszélyét, mivel nagyobb mennyiségű folyadékot veszítünk a száraz levegőn légzéssel. A párologtatással is több folyadék távozik a száraz hidegben!

A levegő hőmérsékletének változása magaslaton

Az UV sugárzás erősebb, mert magasabban vagyunk kevesebb a felettünk elhelyezkedő felhőréteg ami szűri a sugarakat. Az alacsonyabb páratartalom is növeli a szervezetünk érzékenységét A havas táj fényvisszaverő képessége tovább növeli a ránk jutó sugárzás mértékét. ALBEDO

Légzőrendszer Ventilláció (légzésszám) mértéke növekszik mivel a ritkább levegőben a felvehető oxigénmolekulák száma csökkent! A légzésszám növelése egyfajta kompenzáció a szervezet részéről! A széndioxid kibocsátásunk megnövekszik, a vér pH növekszik ami légzési alkalózishoz (lúgosodás) vezethet! Válaszul a vese bikarbonát-ion kiválasztása megemelkedik.(bikarbonát puffer)Így a bikarbonátok kevésbé tüntetik el a termelődött savakat ezzel segítve az egyensúly megtartását!

A Hemoglobin szaturáció (oxigén teítettség) a tengerszinten levő 98%-ról 92%-ra csökken 2439m-en Ennek következtében csökken a VO2max kb. 15% kal! A szöveti nyomásgrádiens 64 Hgmm-ről, 20 Hgmm-re csökken! Ez 70%-os visszaesés!!!

A VO2 max %-os csökkenése magaslaton

A relatív VO2 max csökkenése magaslaton Normál nyugalmi oxigén szükséglet: 5 ml/kg/perc! 1600m felett az oxigén felvételünk 1000m-enként 11%-kal csökken!

Cardiovascularis válasz A vérplazma térfogata drámaian csökken majd az első hetek után emelkedik. A vörösvértestek száma növekszik Magasabb hematokrit érték, de kisebb teljes vértérfogat! Submax. terhelésre magasabb pulzus, kisebb ütőtérfogat! Néhány nap után az izom oxigén felvevő képessége a vérből emelkedik, az AVDO2 növekszik! Max munkavégzéskor a max. pulzus és ütőtérfogat is kisebb mint tengerszinten! A pulmonaris arteriakban a nyomás emelkedett! A lactat szintek alacsonyabbak magaslaton

Az állóképességet csökkenti leginkább a magaslati hypoxia, mivel az oxidatív energiaellátás korlátozott. Az 1 percnél rövidebb anaerob munkavégzés nem romlik mérsékelt magaslaton. A ritkább levegőn csökken a légellenállás ami magyarázhatja a mexikói Olimpián elért nagyszerű távolugrás és sprinteredményeket.

Erythropoetin termelődés már az első 3 órában! 4000m-en eltöltött 6 hónap után a vértérfogat 9-10%-kal nő! Egy perui lakos hematokrit értéke:65% a normál 48% helyett! Peruban töltött 6 hét után ez az érték 59%-ra nő! Nő a vér viszkozitása és oxigén szállítása ami előnyös nyugalomban illetve alacsony intenzitású munkavégzésnél! De ronthatja a véráramlást maximális munkánál.

A vér Hemoglobin tartalmának növekedése magaslaton

Izomstruktúra és metabolikus változás 4-6 hetes hypoxia hatására

A sportban gyakran alkalmazták a magaslati edzést az állóképesség növelésére, de ez a módszer drága ( utazás, szállás, ellátás, stb.) és a tudomány jelenlegi állása szerint nem növeli a hatékonyságot! Magaslaton nem tudnak ugyanolyan edzésmunkát végezni mint tengerszinten! A magaslat hatásai mint a dehidráció és a zsírmentes tömeg vesztés (izomtömeg csökkenés, csökkent étvágy, fehérje bontás) nem előnyösek!