BUDAPEST Budapest Fejlesztési Pólus BUDAPEST INNOPOLISZ Program Benedek Zsolt november 15.

BUDAPEST A Budapest Középtávú Városfejlesztési Program és a Budapest Fejlesztési Pólus stratégiai koncepció Pólus stratégia – bár szervesen kapcsolódik a Középtávú Programhoz – új dimenziót nyit a város fejlesztésében •A főváros gazdasági hatékonyságának elősegítése – A város és régió tudásvárosi funkcióinak erősítése BFP stratégiai koncepció: Gazdaságfejlesztési program, amely a tudásgazdaság erősítésére koncentrál.

BUDAPEST Tudásgazdaság, tudásváros Tudásgazdaság •A hozzáadott értéket nem a fizikai tőke hozza létre elsősorban, hanem a tudás (szellemi tőke). Legfontosabb elemei: felsőfokú oktatás, K+F, korszerű pénzügyi szolgáltatások, tanácsadás (Szalavetz, Török, 2003) •A tudásgazdaság teljesítményének mutatói: jövedelmi színvonal, termelékenység, a csúcstechnológiai ágazatok részaránya és az exportból való részesedése (OECD, Inzelt - Csonka – Forgács, 2003) •Budapest Fejlesztési Pólus stratégiai koncepcióban a tudásgazdaság elemei: a gazdaság húzóágazatai, a felsőfokú oktatás, valamint a kutatás-fejlesztés (ez tágabb megközelítés, amely nem csak az ICT szektorra koncentrál).

BUDAPEST Tudásgazdaság, tudásváros Tudásváros •Olyan városfejlesztésre utal, amelyben a kommunikációs infrastruktúra, a K+F tevékenység fejlesztése, az innovációs és adaptációs készségek erősítése áll a középpontban

BUDAPEST A Budapest Innopolisz stratégiai koncepció •jelentős lépéseket kíván tenni tudásváros kiépítése felé •a Budapesti agglomeráció gazdaságának komplexitásából indul ki, •több tudományterületre kiterjedő K+F tevékenységre épít (amelyben az alap-és alkalmazott kutatás, valamint a fejlesztés egyaránt fontos), •figyelembe veszi a felsőfokú oktatás összetettségét (egyetemi város, felsőoktatási központ).

BUDAPEST •A K+F ágazat által megtermelt bruttó nemzeti termék több mint 70%-a a fővárosban koncentrálódik. •Budapesten található a kutatóhelyek 44%-a, a kutatásban és fejlesztésben foglalkoztatottak 60%-a, a K+F ráfordítások kétharmada, és így az egy kutatóra jutó fajlagos ráfordítások is nagyobbak, mint vidéken. (Horváth, 2000). A tudásgazdaság helyzete a Budapesti agglomerációban Kutatás-fejlesztés

BUDAPEST Külföldi tulajdonú vállalati kutatóhelyek

BUDAPEST A tudásgazdaság szereplői közötti kooperáció gyenge, amelynek okai: •törésvonalak a tudásbázis „pillérei” között (a külföldi nagyvállalatok, KKV és a hazai K+F, egyetemek erőviszonyai egyenlőtlenek), •transzfer hiány (hiányoznak a technológiai és szolgáltató transzfer intézmények, irodák), •a képzési struktúra és a munkaerőpiac közötti diszharmónia, •a kooperáció motivációinak hiánya (a kooperáció nem az innovációs lánc kiépülését szolgálja, az egyetemek nem érdekeltek a piaci hasznosításban, az alap-és alkalmazott kutatások aránya nem megfelelő, kölcsönös bizalmatlanság) •a finanszírozás problémái (az állami K+F finanszírozás lecsökkent, a vállalati ráfordítások aránya alacsony, nincsenek „üzleti angyalok”, a kockázati tőke korlátozott). •A Budapesti Fejlesztési Pólus stratégiai koncepció legfőbb célja a tudásgazdaság szereplői közötti kooperáció ösztönzése, annak érdekében, hogy a gazdaság innovatív termékeket hozzon létre.

BUDAPEST A Budapest Fejlesztési Pólus stratégiai koncepció jövőképe •Budapest tudásvárossá, fejlődik, az EU tudásgazdaságának fontos nemzetközi központjává válik, •Erős, integrált gazdasága egyre kevésbé küszködik a dualitás problémájával; •High-tech gazdasága (gyógyszeripar, gépipar, környezetipar, ICT szektora, stb.) a helyi és a nemzetközi egyetemek, kutatóintézetek együttműködésével fejlődik; •Budapest betölti hazai feladatait: „kapu” a külföldi innovációk fogadásában és „híd” a hazai központok felé történő továbbításában.

BUDAPEST A Budapest Fejlesztési Pólus stratégiai koncepció horizontális és vertikális programjai A budapesti tudásgazdaság összetettsége szükségessé teszi, hogy a BFP stratégiát két szinten közelítsük meg: horizontális és vertikális programokat dolgozzunk ki. A horizontális programok céljai: •Erőforrás koncentráció, •Szervezeti hatékonyság •Strukturális harmónia, •Technológiai szolgáltatások transzfere A vertikális programok: •Tudományterületi-ágazati megközelítés A horizontális és vertikális programok mátrix szerűen kapcsolódnak egymáshoz, a horizontális programok „kiszolgálják” a speciális pólusokat.

BUDAPEST A Budapest Fejlesztési Pólus stratégiai koncepció horizontális és vertikális programjai Horizontális programok: •Klaszter szerveződés •INNOPOLISZ Consulting: közös technológia-transzfer társaság •Regionális tudás-munkaerőpiaci monitoring •Informatikai infrastruktúrafejlesztés – az informatika mint fejlesztési eszköz •Duna-technopolisz – városfejlesztés Vertikális programok: •ITT pólus •Medipólus •Ökopólus

BUDAPEST

BUDAPEST

Köszönöm a figyelmet!