HOGYAN ÉLJÜNK EGYÜTT A MÉDIÁVAL? Készítette: Fáykiss István Szauer Kristóf Budapest, 2007.IX.15.

Média – mit jelent ez a szó? Médium, latin szó, jelentése: régi jelentés: közép, középen levő, közvetítő újabb jelentés: tömegközlési, tömegtájékoztatási eszköz ezek: sajtó, rádió, televízió

A média kialakulása, története A tájékoztatás eszközei Kezdetben volt a szóbeli közlés példák: hírmondó, hírnök, kisbíró bibliai példa: -Mózes kihirdeti a tízparancsolatot -Nehemiás könyvében felolvasnak a Törvényből

A média kialakulása, története A tájékoztatás eszközei A fejlődés következő állomása: írásos közlés felkészültséget (írni-olvasni tudást) kívánt az eszközei drágák (kőtábla, agyagtábla, állatbőr, pergamen) >>>> kevesek kiváltsága marad

A média kialakulása, története A tájékoztatás eszközei Az írásos közléssel párhuzamosan esetenként megjelent a képi közlés: Legismertebb példája a biblia pauperum a középkorban; Templomok falán, oltárképeken, miseruhán bibliai jeleneteket ábrázoltak, amelyekről az írástudatlanok megtanulhatták a legfontosabb üdvtörténeti eseményeket és igazságokat

A média kialakulása, története A tájékoztatás eszközei A fejlődés következő állomása: írásos közlés, Gutenberg feltalálja a könyvnyomtatást >>>> a könyv, az újság egyre szélesebb néprétegekhez jut el illusztrációk: rajz, litográfia, végül fénykép

A média kialakulása, története A tájékoztatás eszközei A távközlés kialakulása Távíró >>> telefon >>> rádió A mozgókép megszületése Film >>> hangosfilm

A média kialakulása, története A tájékoztatás eszközei A távközlés és a vizuális elemek összekapcsolása Megszületik a TELEVÍZIÓ Ez egyesíti a szóbeli és írásos médiát, hiszen egyszerre ad képet és hangot és mindezt gyorsan, nagy távolságra képes továbbítani.

A televízió Elterjedése kétféleképpen hat a közönségre: 1. Megnő a továbbított hasznos ismeretek mennyisége (tudományos ismeretterjesztés, zenei műsorok, színházi közvetítések, filmek) 2. A növekvő műsoridő mind több embert köt a képernyő elé, válogatás nélkül végignézve a műsort. >>> megnő a befolyásolhatóság lehetősége és elvonja az időt más, hasznosabb időtöltéstől

A média szerepváltozása Kezdettől két párhuzamos igény: minél több embert érjen el – technikai és szervezési kérdés A hallgatót /olvasót /nézőt a közlést kiadó a saját igazáról akarja meggyőzni – etikai és pszichológiai kérdés Példa: Shakespeare: Julius Caesar, Antonius védőbeszéde

A média pszichológiai hátországa A pszichológia egész ága foglalkozik ezekkel az ismeretekkel, ez a médiapszichológia Néhány példa, hogyan lehet a közlendő dolognak a hatását a tömegtájékoztatásban fokozni, a hallgatót / nézőt a közölt ismeretekről meggyőzni.

A média pszichológiai hátországa Példák a hatás fokozására valamilyen információ gyakori ismétlése („Irak vegyi fegyvereket gyárt és tárol”), igazság-tartalom mellékes hivatkozás valamilyen nagyobb tekintélyre (fontos, elismert személy, elismert média-eszköz, BBC, New York Times, Frankfurter Allgemeine Zeitung) a negatív hír mindig érdekes, a pozitív unalmas

A média pszichológiai hátországa homályos célzások, sejtetések, utalások. „Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja” az ellenfélről gúnyos, ironikus megjegyzések, kijelentések közlése a közlés etikája, célja: -botránykeltés -az igazság közlése (Példa: pedagógusok elbocsátása)

A média pszichológiai hátországa Az előbbi példákban említett és a sok egyéb pszichológiai eszköz használatának következménye: a mennyiségi változás, a nagyszámú megmutatkozási lehetőség minőségi változásba csapott át: a média iparrá, közvetítőből manipulációs iparággá vált.

A média előnyei Ismereteink gyarapítására szolgál (újság, hírek a rádióban, hírek a TV-ben, ismeretterjesztő műsorok – történelem, földrajz, állat-és növénytan, fizika, kémia, stb.) Szórakoztat, kikapcsolódást nyújt (zenei műsorok, rádiójáték, film, szórakoztató műsorok, kvízműsorok, színházi közvetítések, sport közvetítések)

A média veszélyei elveheti az időt más, hasznosabb tevékenység elől (ez igaz újságra, rádióra, filmre, TV-re egyaránt) a tévé előtt ülés elveszi az időt és helyet a családi beszélgetések elől, a családtagok egymás közötti kommunikációja elszegényedik passzivitásra szoktat, a néző csak befogad, a saját gondolkodási tevékenységét lecsökkenti a sok médiát „fogyasztó” fokozott veszélyben van, hogy manipulálják; téves vagy hazug információkat közölnek vele, amelyeket a sokadik ismétlés után végül igaznak fog elfogadni

Hogyan használjuk a médiát ? Ha ismerjük valaminek a veszélyességét, védekezni is könnyebb ellene. Tehát: Egészséges gyanakvással figyeljük a médiát Szabjunk időkorlátot a használatának Fedezzünk föl más, igazi értékeket Teremtsünk csöndet magunkban és magunknak. Akkor azt is meghalljuk, amit a zajban nem veszünk észre

Milyen lehetőségeink vannak? Ha a kivonulás nem megy, szerezzünk csöndes perceket magunknak (Háttér-rádiózás, háttér-tévézés csökkentése vagy megszüntetése. Magunkra csukjuk azt ajtót néhány percre. Ismerős kijelentés: „valami kell, hogy szóljon mellettem”) Ellenőrzésünk alatt tartjuk, hogy naponta mennyi időt szánunk újságra, rádióra, televízióra. Főleg a tévé tudja lekötni az embert, a sokféle csatorna közötti „szörfözést” órákon át lehet csinálni, észre sem vesszük az idő múlását.

Milyen lehetőségeink vannak még? Súlyos esetben célszerű „elvonást” alkalmazni, ez elsősorban a televízióra érvényes. Statisztikai adatok vannak arról, hogy átlagban napi 3-4 órát ülünk a TV képernyő előtt (gyerekek, fiatalok még többet). Gondoljuk meg: mi mindenre lehetne ezt az időt felhasználni? Megjegyzés: már nem újdonság, ha valaki a televíziót kiiktatja az életéből. Nem biztos, hogy ez követendő példa, ez csak egy a lehetséges megoldások közül.

Követhető példa: Jézus a tetteivel erre is példát adott; időről időre félrevonult a világból, hogy a saját belső életével és az Atya dolgaival foglalkozzon. Ekkor egyúttal kikapcsolta a saját korának média hatásait is.