Diszkrimináció mértéke a munkaerő-piacon A diszkrimináció mérése kérdőíves és tesztmódszerekkel Sik Endre - Simonovits Bori 2009. november. 13. Szirák

Az előadás témája: A diszkrimináció definíciója Mérési lehetőségek Eredmények

A diszkrimináció (munka-) definíciója A diszkrimináció fogalma nehezen megragadható: A fogalom általános megközelítése: „egy személy vagy csoport hátrányos megkülönböztetése valamilyen csoporthoz való tartozásuk alapján” Amennyiben egy adott országban létezik diszkrimináció-ellenes szabályozás, akkor a diszkrimináció legegyszerűbben ezen szabályok semmibevételeként fogható fel.

Mérési lehetőségek– módszertani korlátok (1) A diszkrimináció észlelése: Kérdés (általános): Véleménye szerint a különböző típusú (pl. kor, nem) hátrányos megkülönböztetések közül mennyire elterjedtek országunkban? KORLÁT: 3 befolyásoló tényező hatása nem választható szét: 2. társadalmi érzékenység 1. a diszkrimináció elterjedtsége 3. a politikai-jogi intézményrendszer és annak működése

a válaszolók igyekeznek Mérési lehetőségek – módszertani korlátok: (2) Az áldozattá válás esélyei: lehetséges áldozatok körében, vagy reprezentatív lakossági mintán végzett felmérés Probléma: vagy Diszkrimináció FELÜL becslése: Diszkrimináció ALUL becslése: a válaszolók igyekeznek elrejteni az őket ért sérelmeket A valaha elszenvedett sérülést eltúlozzák, szívesen emlegetik

Mérési lehetőségek – módszertani korlátok (3) A diszkriminációtesztelés A tesztelők: tulajdonságai megegyeznek, kivéve a védett tulajdonság A helyzet homogenizálása: a szituáció kontrollja (beszédpanelek, tesztkérdőív) kontrollált kísérleti elrendezés: Probléma: ÁLTALÁNOSÍT- HATÓSÁG!!! 2.2. A tesztelés módszere: a kísérleti elrendezés - tesztelő párok - kontrollált helyzet: Tesztelők lényeges objektív és szubjektív tulajdonságai megegyeznek, az egyetlen eltérés köztük a diszkrimináció dimenzióját jelző szembeszökő eltérés. (Pl. roma név, női hang) Az esetlegesen tapasztalt diszkrimináció egyértelműen a kísérleti változóra, azaz pl. az etnikai hovatartozásra vezethető vissza, és nem más különbégre. Az esetlegesen tapasztalt diszkrimináció egyértelműen visszavezethető a kísérleti változóra (kor, nem, származás, kisgyermek)

1. A diszkrimináció észlelése: Special Eurobarometer, 2008 alapján (N=26 746) Kérdés: Véleménye szerint a különböző típusú hátrányos megkülönböztetések közül melyek nagyon elterjedtek/ valamennyire elterjedtek/ ritkák/ nagyon ritkák/ nem léteznek/ (nem tudja) az országunkban? etnikai hovatartozás alap kor alapján fogyatékosság alapján szexuális orientáció alapú nemi alapú vallás/hit alapú megkülönbözetés

1. A diszkrimináció észlelése: Special Eurobarometer 2008 alapján (N=26 746) Magyar- ország: 1. etnikai hovatartozás (67%) szexuális orientáció (51%), fogyatékosság (45%) kor (42%) vallás/hit alapú (42%) nemi alapú (36%) etnikai hovatartozás (67%) és kor (67%) fogyatékosság (49%) szexuális orientáció (45%), nemi alapú (43%) vallás/hit alapú (17%)

Special Eurobarometer 2008: EU27

Special Eurobarometer 2008: Magyarország

Azonos tapasztalattal és képzettséggel rendelkező jelentkezők közül melyik szenved hátrányt a álláskereséskor? Special Eurobarometer, 2008. A EU27 összehasonlításában azt találjuk, hogy a magyarok az álláskeresés során elszenvedett diszkrimináció feltételezett okaként az Európai Unió átlagához képest gyakrabban említették: a bőrszínt (65 százalék a 42 százalékkal szemben: +23 százalék), a kort (67 százalék: +22 százalék), a nemet (29 százalék: +7 százalék), a fogyatékosságot (50 százalék: +9 százalék), a dohányzást (25 százalék: +7 százalék)

2. A diszkrimináció potenciális áldozatainak feltérképezése Lehetséges áldozatok körében EU MIDIS, 2008-2009. Reprezentatív lakossági mintán, TÁRKI 2009. április.

2. Diszkrimináció potenciális áldozatai - EU MIDIS, 2009 Hét országban, közöttük Magyarországon a romák körében (is) vizsgálták a diszkriminációérzet alakulását az adatfelvételt megelőző tizenkét hónapban; Minden országban előzetes szakértői elemzés alapján választották ki a legvalószínűbb áldozatok csoportját. 2008 nyarán kilenc helyzetben vizsgálták a diszkrimináció előfordulását: lakásvásárlás vagy -bérlés, egészségügy, szolgáltatás, hitel, vásárlás, iskola, vendéglátás, illetve a munkaerőpiac esetében az álláskeresés és munkahely. Magyar minta: Budapest és Miskolc (N=2*500 fő).

2. Az álláskeresés során diszkriminációt érzékelő romák aránya, EU MIDIS, 2009 Magyarországon és Csehországban a legmagasabb, a megkérdezett romák egyharamada érzéklet diszkriminációt az álláskeresés során, legalacsonyabb Romániában 10% alatti

2. Diszkrimináció álláskereséskor- reprezentatív kutatás, TÁRKI 2009. Aktív – 18–62 éves, nem nyugdíjas és nem nappali iskolában tanuló – népesség körében vizsgálta a munkaerő-piaci diszkriminációérzet elterjedtségét. Gazdasági válság hatása is érzékelhető a megkérdezettek 16 százaléka vesztette el állását, és az aktív népesség 28 százaléka keresett állást az előző 12 hónapban. A munkaerő-piaci diszkriminációt több kérdésből képzett, három összevont mutató segítségével mértük:

Munkaerő-piaci helyváltoztatás diszkriminációérzet-változó A három diszkriminációérzet-változó érvényességi köre és összetétele, és értékei (%) Munkaerő-piaci helyváltoztatás diszkriminációérzet-változó Aktívak (N=603) Munkahelyi Alkalmazottak (N=405) Teljes munkaerő-piaci 1. Álláskeresés során érte-e diszkrimináció? 5 3 2. Elvesztette-e állását diszkrimináció miatt? 2 1 3. Alacsonyabb-e a jövedelme azonos munkakörben dolgozó kollégáinál? 6 4. Alacsonyabb beosztásban dolgozik-e, mint az azonos képzettséggel rendelkező kollégái? 5. Rosszabbak-e munkakörülményei, mint a munkatársainak? Kumulált értékek 9 11

A munkaerőpiac legfontosabb csoportjainak diszkriminációérzete (%) Munkaerő-piaci helyváltoztatás diszkriminációérzet (aktív korúak) Munkahelyi diszkriminációérzet (alkalmazottak) Teljes munkaerő-piaci diszkriminációérzet N arány Összesen 603 6 405 9 11 Nem Férfi 310 5 217 8 10 Nő 293 188 12 Szignifikancia (χ2) 0,128 0,329 0,410 Korcsoportok 18–27 év 84 15 X 28–37 év 213 7 141 140 13 38–47 év 154 114 48–62 év 3 110 0,002 0,025 0,014 a nem önmagában nem okoz diszkriminációt; a kor hatása meghatározó mind az aktív, mind az alkalmazottak körében: a legfiatalabbak (18–27 év közöttiek) esetében a diszkriminációérzet esélye igen nagy: 15% az átlagos 6%-kal szemben az aktív korúak esetében) ; Megjegyzés: a szignifikáns χ2-értékek dőlttel szedve, X = alacsony elemszám.

Munkaerő-piaci helyváltoztatás diszkriminációérzet (aktív korúak) Munkahelyi diszkriminációérzet (alkalmazottak) Teljes munkaerő-piaci diszkriminációérzet Iskolai végzettség N arány Legfeljebb 8 ált. 84 13 X szakmunkásképző 209 6 150 9 149 11 Középfok 202 7 134 135 Felsőfok 110 2 87 88 8 Szignifikancia (χ2) 0,016 0,662 0,743 Származás Roma 50 12 Nem roma 551 386 10 0,085 0,194 0,496 Megjegyzés: a szignifikáns χ2-értékek dőlttel szedve, X = alacsony elemszám.

Munkaerő-piaci helyváltoztatás diszkriminációérzet (aktív korúak) Munkahelyi diszkriminációérzet (alkalmazottak) Teljes munkaerő-piaci diszkriminációérzet Településtípus Budapest 115 4 90 18 20 Megyeszékhely 102 9 68 7 Város 213 6 143 10 142 11 Község 174 104 5 105 Szignifikancia (χ2) 0,507 0,007 0,009 Régió Közép- Magyaro. 182 139 16 17 Közép-Dunántúl 71 53 Nyugat-Dunántúl 60 3 X Dél-Dunántúl 56 Észak- Magyaro. Észak-Alföld 92 Dél-Alföld 76 2 0,923 0,031 0,052 a településtípus ezzel szemben csak az alkalmazottak körében hat, a diszkriminációérzet a budapestiek körében az átlag kétszerese, a megyeszékhelyen és a községekben élők körében alig több mint fele. a régió hatása szintén csak az alkalmazottak körében elszenvedett diszkrimináció érzékelése esetében kimutatható. Regionális összevetésben elmondható, hogy a munkahelyi diszkrimináció érzete Közép-Magyarországon az átlagnak majdnem kétszerese, míg Dél- Alföldön és Dél-Dunántúlon csupán annak töredéke. Megjegyzés: a szignifikáns χ2-értékek dőlttel szedve, X = alacsony elemszám.

A diszkriminációérzet oka (logisztikus regresszió) Munkaerő-piaci helyváltoztatás diszkriminációérzet Munkahelyi diszkriminációérzet, Teljes munkaerő-piaci diszkriminációérzet, aktívak (N = 602) Alkalmazottak (N = 399) Korcsoport (38–47 év között) * 18–27 év ** 28–37 év 48–62 év Dolgozik (alkalmazott) *** – önálló, vállalkozó, saját vállalkozásában dolgozik alkalmi munka megbízások munkanélküli gyes, gyed, gyet Megjegyzés: * A Wald-érték 0,05–0,006 közötti szinten szignifikáns; ** A Wald-érték 0,005–0,0006 közötti szinten szignifikáns; *** A Wald-érték legalább 0,0005 szinten szignifikáns. (referenciakategóriák); - : nem értelmezhető

2. Diszkrimináció álláskereséskor, 2009 regressziós modellek legfontosabb eredményei: a gazdasági aktivitás hatása jelentős a munkaerő-piaci helyváltoztatás esetében: a munkanélküliek diszkriminációérzete az alkalmazottakhoz viszonyítva nyolcszoros; a kor hatása (mint azt az érzékelés korábbi adatai is mutatták) meghatározó mind az aktív, mind az alkalmazottak körében: a legfiatalabbak (18–27 év közöttiek) esetében a munkahelyi diszkriminációérzet a középkorúakhoz (38–47 éves) viszonyítva hétszeres, a teljes munkaerő-piaci diszkrimináció esetében pedig ötszörös; A nem, az iskolai végzettség, beosztás, a roma származás, a településtípus és a régió önálló hatása nem szignifikáns.

3. Diszkriminációtesztelés a munkaerőpiac veszélyeztetett csoportjai körében Legfrissebb adatok: a NEKI, 2009. február és május között végzett kutatásából származnak, melynek elemei a következők: az álláshirdetésekben előforduló diszkriminatív és tisztességes tartalmak monitorozása; Csaknem száz budapesti és Szabolcs-Szatmár megyei hirdetés telefonos tesztelése: A NEKI öt esetben közérdekű igény-érvényesítéssel élt az EBH előtt

3. A telefonos teszthelyzet: kísérleti és kontroll személyek A tesztelt védett tulajdonságok: roma férfi (25 és 34 év közötti), roma nő (25 és 34 év közötti), kisgyermekes nő (25 és 34 év közötti), 45 éven felüli nő és 45 éven felüli férfi Kontroll tulajdonságok: nem roma nő (fiatal 25-34 éves), nem roma férfi (fiatal 25-34 éves),

3. A telefonos teszthelyzet: az elrendezés A munkaerő-felvétel első lépcsőjében, a jelentkező és a hirdetést feladó első kapcsolatba kerülésekor mérjük diszkrimináció előfordulásának gyakoriságát, jellemzőit a meghatározott védett tulajdonságok összehasonlításában; Sorrend: Először a két védett tulajdonsággal rendelkező tesztelő, majd a két kontroll (nem roma férfi és nem roma nő) tesztelő hívja fel ugyanazt a hirdetést, meghatározott sorrendben és eloszlásban, úgy hogy mind az öt védett tulajdonságra kb. ugyanolyan arányban kerüljön sor.

3. A telefonos teszthelyzet: a védett tulajdonság Kulcskérdés: hogyan hozzuk a munkáltató tudomására a védett tulajdonságot? Nők-férfiak: név és hang. Romák: jellegzetesen roma név  majd a beszélgetés végén a roma jelentkező közli a telefonos interjú során, hogy roma. („Nem baj, hogy roma vagyok?”) . Kisgyermekes: megemlíti, hogy kisgyermeket nevel, és előfordulhat, hogy alkalmanként szülői értekezletre kell mennie. Egyébként a nagyszülők besegítenek betegség esetén, és el is tudják hozni az óvodából. 45 éven felüli: közli a korát, és rákérdez, hogy ez nem jelent-e problémát.

3. Mintavétel: A foglalkozások kiválasztása SZEMPONTOK: a munkaerőpiac egy szegmensét, a speciális végzettséget nem igénylő munkákat teszteltünk; Cél: összehasonlíthatóság (TÁRKI korábbi kut.) (tesztelhetőség !) KIVÁLASZTOTT FOGLALKOZÁSOK: bolti eladó, pénztáros, titkárnő, irodai asszisztens, portás, karbantartó, pultos/felszolgáló, raktáros, karbantartó, tele-marketinges, ügyintéző, üzletkötő, virágkötő, mezőgazdasági munkás, biztonsági- és vagyonőr varró- és vasaló(nő).

3. Eredmények: A beszélgetések kimenetele A beszélgetések alakulásában ötféle kimenetelt különböztettünk meg: A beszélgetések kimenetele öt nagyobb csoportra osztható.: Az esetek több mint felében (54%) a beszélgetés végén személyes találkozót ajánlottak az „álláskeresőknek”. A jelentkezők 13%-ától kérték, hogy hozzon önéletrajzot az állásinterjúra. 6%-ában visszahívást kértek A telefonbeszélgetések egynegyedében (24%) egyértelműen elutasították a jelentkezőket, 3% egyéb

Visszahívás, CV, adatbázis 3. Eredmények: a beszélgetések kimenetele az álláskereső tulajdonsága alapján   Személyes találkozó Visszahívás, CV, adatbázis Elutasították Összesen nem roma nő (N=68) 61 18 21 100 roma nő (N=26) 62 15 23 roma férfi (N=25) 44 32 24 kisgyermekes nő (N=23) 57 26 17 45 éven felüli nő (N=21) 52 33 14 45 éven felüli férfi (N=25) 38 46 Összesen (N=188) 54 22 az elutasítás illetve a személyes találkozó esetében is azt tapasztaljuk, hogy: a nőkkel szemben nyitottabbak a munkáltatók, mint a férfiakkal a személyes találkozó lehetőségével legnagyobb arányban a nem roma, a roma valamint a kisgyermekes nőket kecsegtették, míg visszahívást, illetve önéletrajzot legnagyobb arányban a 45 év feletti nőktől (33 %), illetve a roma férfiaktól (32 %) kértek.

3. Eredmények: a beszélgetések kimenetele: Nyílt és rejtett elutasítás   Személyes találkozó Visszahívás / önéletrajzot kérnek Rejtett elutasítás Nyílt elutasítás összesen Nem roma nő (N=68) 61 18 15 6 100 roma nő (N=26) 62 8 roma férfi (N=25) 44 32 16 kisgyermekes nő (N=23) 57 26 17 45 éven felüli nő (N=21) 52 33 10 5 45 éven felüli férfi (N=25) 38 12 35 Összesen (N=188) 54 22 A táblázat adatsorait összevetve megállapíthatjuk, hogy míg a nyílt elutasítás mértéke a középkorú férfiak esetében az átlagos háromszorosa, addig a roma nők és férfiak esetében egyaránt – hasonlóan a nem roma és középkorú nőkhöz – átlag alatti szinten van. A rejtett elutasítás esetében feltűnő, hogy míg a kisgyermekes nők egyáltalán nem, addig a roma nők és férfiak – a nem roma nőkhöz hasonlóan – az átlagot valamelyest meghaladó mértékben tapasztalták az elutasítás ezen formáját. A beszélgetések két pozitív kimenetelét elemezve pedig elmondható egyrészt, hogy személyes találkozóra legnagyobb arányban a nem roma nőket (61%) és a roma nőket (62%), és átlag alatti arányban a roma férfiakat (44%) és a 45 éven felüli férfiakat (45%) hívták, valamint hogy visszahívást vagy önéletrajzot leginkább a 45 év feletti nőktől (33%), illetve a roma férfiaktól (32%) kértek a munkáltatók.

3. Eredmények: a diszkrimináció mértékének maghatározása   sikeres tesztek (párosítások száma) nincs diszkr. Diszkr. kisebbséggel szemben Diszkr. többséggel szemben Nettó diszkr. férfi-nő 54 31 16 7 17 % roma-nem roma 46 8 2 % középkorú-fiatal 43 25 13 5 19 % kisgyermekes- nincs kisgy. 23 18 2 3 -4 % Helyzetenként vetjük össze a védett tulajdonsággal rendelkező, és a kontroll tesztelő elutasításának esélyét, meghatározva a nettó diszkrimináció mértékét. Ez a mi esetünkben azt jelenti, hogy az összehasonlítás elemzési egysége a sikeres, hirdetések által megjelenített 68 munkahely. Vagyis azt vizsgáljuk, hogy a telefonon felhívott hirdetők a tesztelést végző jelentkezők közül kiket (vagyis milyen védett tulajdonságú jelentkezőket) utasítottak el, s kiket nem. A nettó diszkriminációs mutató értelmezéséből egyértelműen kiderül, hogy az adott foglalkozások esetében idősnek és férfinak lenni jelent hátrányt.

3. Eredmények: a diszkriminációs mutatók számítása Sikeres tesztek (párosítások száma) : Ahol mind a három (két védett tulajdonságú és a kontroll nő) tesztelőre vonatkozóan van információ a tesztelés kimeneteléről és legalább egy tesztelőt a háromból nem utasítottak el. Nincs diszkrimináció: azonos módon (vagy egyaránt elutasították, vagy egyaránt pozitívan fogadták, azaz személyes találkozóra hívták, visszahívást ígértek illetve önéletrajzot kértek) viszonyultak a védett tulajdonsággal rendelkező, illetve a kontroll tesztelőhöz. Diszkrimináció a kisebbséggel szemben: Csak a férfi, a roma, a középkorú illetve a kisgyermeket nevelő tesztelőt utasították el. Diszkrimináció többséggel szemben: Csak a női, a nem roma, a fiatal illetve a kisgyermeket nem nevelő tesztelőt utasították el. Nettó diszkrimináció számítása: [(diszkrimináció a kisebbséggel szemben)-(diszkrimináció a többséggel szemben)] / (sikeres teszt)*100.

3. Eredmények- megjegyzések az általánosíthatóságról Általánosíthatósági korlátok: a diszkrimináció mért értéke csak a munkaerőpiac egy szegmensére vonatkozik az álláskeresés első és nem személyes kapcsolatot feltételező – tehát az alkalmazáshoz vezető út elejét jelentő – fázisára vonatkozik,  tehát ez az eredmény nem általánosítható sem a teljes munkaerőpiacra, sem az álláskeresés teljes menetére. E korlátok között azonban kijelenthető, hogy az általunk vizsgált foglalkozások esetében keresettebbek a nők, mint a férfiak, valamint a fiatalabbak, mint az idősebbek.

Kérdések, észrevételek Köszönjük a figyelmet! simonovits@tarki.hu sik@tarki.hu