„A jegybank kamatcsökkentési hajlandósága” Hamecz István ügyvezető igazgató „Új kormányos – régi gondok” GKI konferencia november 25.

Miről fogok beszélni? •A monetáris politika kerete és meghatározó tényezői •„Kamatcsökkentési hajlandósága és képessége” a hazai rezsimben •A MNB kamatpolitikája „időben és térben”

A monetáris politika intézményi kerete •Árstabilitás: –Jogi kötelezettség: az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása –Az elsődleges cél veszélyeztetése nélkül támogatja a kormány gazdaságpolitikáját E két törvényi pont határozza meg a „kamatcsökkentési hajlandóság”-ot

Árstabilitás •Definíció = árstabilitás az az inflációs szint, amely mellett tartósan a legmagasabb gazdasági növekedés érhető el •Árstabilitás Magyarországon = 3% körül

Miért fontos az árstabilitás? •Kiszámíthatóság: árstabilitás mellett az árváltozások változékonysága is kisebb. A hosszú távú döntésekhez fontos (beruházások, bérszerződések stb.), amelyek döntőek a tartósan gyors növekedéshez. •Ne okozzon az infláció véletlenszerű újraelosztást vállalatok és munkavállalók, vállalatok és vállalatok, adófizetők és –beszedők illetve adósok és hitelezők között). •Tartósan alacsony kamatokat tesz lehetővé •Egyáltalán létezzék a hosszú távú pénzügyi eszközök piaca

Hogyan működik a jegybank? •Célok kitűzése: a kormánnyal közösen •Inflációs célok 1,5-2 évre előre •Egyéb gazdaságpolitikai célok (pl. euró bevezetése), Konvergencia program •Az inflációs célkövetés stratégiájában az MNB mutatók széles köre alapján készíti az előrejelzését, majd a Monetáris Tanács ezt figyelembe véve dönt. •Ha az előrejelzés  cél  monetáris lazítás Ha az előrejelzés  cél  monetáris szigorítás De: a döntés nem mechanikus.

Miért fontos az (dez)inflációs pálya hitelessége? •Az inflációs várakozások szerepe –önbeteljesítő várakozások •Hitelesség mellett olcsóbb dezinfláció –alacsonyabb kamatszint –kisebb kibocsátási veszteség

Az árfolyam domináns szerepe •Magyarország kis nyitott gazdaság, meghatározó az EU (euró) súlya a külkereskedelemben (70+ %) •Tartós fogyasztási cikkek aránya 25% a fogyasztói kosárban → importált infláció közvetlen hatása nagy •Közvetett hatás a nettó exporton, aggregált keresleten keresztül •Pénzügyi közvetítés mélysége alacsonyabb, mint a fejlett gazdaságokban → kamatcsatorna szerepe relatíve kisebb

Az inflációs célkövetés alakulása

Összefoglaló értékelése Az IT szabályaiból következően Növeli a kamatcsökkentési hajlandóságot •A cél alatti infláció valószínűsége •A növekedés szerkezete egészségesebb •A dezinfláció az erlőrejelzett pályán halad Mérsékli a kamatcsökkentési hajlandóságot •A pénzpiaci bizalom nem állt helyre teljesen •A külső és fiskális egyensúly komoly kockázatokat rejt •A spekulatív szereplők tevékenységének torzító hatása •A történelmileg is kivételesen kedvező nemzetközi finanszírozási feltételek megváltozásának kockázata Együtt: a kamatcsökkentés és a kivárás mellett egyaránt vannak érvek a jelenlegi szituációban

A MNB kamatpolitikája „időben és térben”

A magas kamatteher oka nem a jegybanki kamat szintje, hanem a magas hiány és az eladósodás

Az infláció feletti kamat szintje a régiós országokhoz viszonyítva nem rendkívüli

Az inflációs célkövetés alakulása Csehországban

Az infláció feletti kamat szintje EU-s országokhoz viszonyítva sem rendkívüli

Az alapkamat infláció feletti része historikusan nem kiemelkedő

A jegybanki kamat nem a legfontosabb meghatározója az állampapír-hozamoknak

A költségvetési hiány alakulása