A novellista Csáth és a pszichoanalízis

"Csáth Géza orvos. Pszichiáter, aki tudja, hogy lelki életünkben nincsenek csodák és véletlenek, a lelkünk történései éppen olyan végzetesek, mint a szívünk, a vesénk, a májunk működése és a haragunk, az ambíciónk idegreakcióját szabályos görbékben lehet levetíteni a fehér lepedőre." (Kosztolányi Dezső)

-Szabadkán született, 1887. február 13-án -Szabadkán született, 1887. február 13-án. Eredeti neve Brenner József; Kosztolányi Dezső unokaöccse, Jász Dezső bátyja. -1896-1904 között a szabadkai gimnáziumban tanul, részt vesz az önképzőkör munkájában. 1901-tő1 zenekritikákat és karcolatokat ír a Bácskai Hírlapba. -1904-ben A kályha című novelláját elküldi Bródy Sándornak, aki ezután „jót, sőt feltűnő jót” vár tőle.

-Sikertelen zeneakadémiai felvételi után beiratkozik a budapesti orvosi karra. 1908-tól a Nyugat rendszeresen közli elbeszéléseit és zenekritikáit. -1909-ben ideggyógyászként a Moravcsik-klinika tanársegédje,de állását nem véglegesítik. -1910. április 20-án egy rossz orvosi diagnózis és egzisztenciális félelmek következtében morfiumot kezd szedni; többszöri elvonókúra ellenére is növeli morfiumadagját.

-1910 májusában az Ótátrafüredi szanatórium fürdőorvosa -1910 májusában az Ótátrafüredi szanatórium fürdőorvosa. Itt ismerkedik meg Jónás Olgával, házasság: 1913. június 19-én. -1911-13-ban a nyári idényben fürdőorvos Stószon, Stubnyafürdőn, Palicson. -1914-15-ben Előpatakon körorvos, közben bevonul katonának. - katonai szolgálat:1914. augusztus-1915. július között a szerb, majd az orosz fronton, később Trencsénben és Budapesten, egészségi és idegállapota miatt egyévi szabadságot kap.

-1915 őszétől Földesen orvos -1915 őszétől Földesen orvos. -1917-ben felmentik a katonaság alól, Regőcén körorvos. 1918. október 6-án lánya születik. -1919 januárjában idegileg összeomlik, április- májusban a bajai kórház elmeosztályán kezelik. -Július 22-én lelövi feleségét, öngyilkosságot kísérel meg, visszaviszik a bajai kórházba. Hozzátartozói kérésére a szabadkai kórházba kerül, innen is megszökik és elindult Budapest felé. Szeptember 11-én Kelebiánál, a demarkációs vonalnál a szerb katonák elfogják, s ő megmérgezi magát.

Csáth Géza emléktáblája (Marosits József szobrászművész alkotása Csáth Géza emléktáblája (Marosits József szobrászművész alkotása.) a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának udvarán. A tábla abban a sarokban került elhelyezésre, amely felett a szobája volt, és amely alatt a vizsgálatra beküldött agyvelejének maradványait eltemették. Az emléktábla szövege: Itt lakott, dolgozott és alkotott 1909—1913 között Csáth Géza [Dr. Brenner József] író és zenekritikus, a hazai psychoanalízis, a megújuló magyar irodalom első képviselőinek egyike.

Életében megjelent kötetei A varázsló kertje (1908) Az albíróék és egyéb elbeszélések (1909) Délutáni álom (1911) Schmith mézeskalácsos (1912) Muzsikusok (1913) Gyűjteményes kiadások A varázsló halála. Elbeszélések (Szépirodalmi, 1964) Napló 1912–1913 (Babits Kiadó, (Szekszárd), 1989) Mesék, amelyek rosszul végződnek. Összegyűjtött novellák (Magvető, 1994) Ópium. Válogatott novellák (Interpopulart, 1996) A muzsika mesekertje. Összegyűjtött írások a zenéről (Magvető, 2000) Egy elmebeteg nő naplója. Összegyűjtött elmeorvosi tanulmányok (Magvető, 2005) Emlékirataim a nagy évről. Háborús visszaemlékezések és levelek (Lazi, 2005) Válogatott novellák (Palatinus, 2006)

-1906-tól a Budapesti Napló zenekritikusa, a lap címoldalának tárcarovatában jelentek meg novellái. -Naturalizmus, szimbolizmus és az anekdotai hagyományokkal való szakítás jellemzi akkori írásait. Meghatározó élményforrása a gyermekkor világa, az egész életmű folyamán. Novellahőseit nem célok vezérlik, hanem elfojtott vágyak, indulatok sarkallják cselekedetekre. A naturalizmus módszerével él azokban a novellákban is, amelyek témáját orvostanhallgató korából merítette: Trepov a boncolóasztalon, Apa és fiú.

-Ezek a nyitányai az életmű realista vonulatának, amely drámáiban folytatódott. A fiatal Csáthra egyszerre hatott a természettudományos, a darwinizmuson alapuló biologisztikus szemlélet és az élet misztériumának szimbolista felfogása, amely elbeszéléseiben a kompozíció és a nyelv zeneiségében nyilvánul meg (Ismeretlen házban, Tavaszi ouverture). - E két szélsőséges hatás között közbülső, közvetítő, egyben kiegyenlítő tényező a pszichoanalízis.

-Csáth egyetemista éveiben-1906-07 táján ismerkedhetett meg a pszichoanalízissel, s fogékonyan reagált az új irányzatra - 1909- az Álomfejtés lényegét összefoglalja az Élet c. lapban -Tanulmányában: Az emberismeret és a társadalmi fejlődés címmel a tudatos és a tudat alatti kettősségét ismertette -Írói és orvosi munkásságának együttes terméke egy szaktudományi kiadvány, amelyben egy elmebeteg nő naplóját családi nevén tudományos apparátussal adta ki: Az elmebetegségek psychikus mechanismusa (1912)

1. Csáth meggyőződése szerint a személyiség több összetevőre, ún 1.Csáth meggyőződése szerint a személyiség több összetevőre, ún. komplexre bomlik. -Ezek a komplexek együtt alkotnak egészet, és ha valamelyik megsérül, akkor a többi az ő kárára kezd terjeszkedni. -Az „egészséges” és a torz személyiségfejlődést, azaz orvosilag tekintve a normális embert az őrülttől vagy a bűnözőtől csupán a komplexek egymáshoz viszonyított arányában bekövetkezett eltolódás különbözteti meg.

1) Szexuális (fajfenntartási) komplex 2) Egészség (önfenntartási) komplex 3) Anyagi (pénz) komplex 4) Erkölcsi (ambíció) komplex Ez a személyiség négy legfontosabb összetevője + származási és vallási komplex - kölcsönösség mellett kompenzáció= az egyik sérelme növeli vagy csökkenti a másik aktivitását

-A komplex megnyilvánulásai jórészt tudatosak, de belső összefüggései a tudattalanba süllyednek - Legtöbb novellájában kirajzolódik a következő lánckapcsolat: A tudatot trauma éri- ez valamely( esetleg több) komplex sérüléséhez vezet- az elhárító mechanizmus aktivizálódik- kompenzáció -ennek formái: új realitás teremtése, téves eszmék, pótcselekvések - Dénes Imre, Frigyes, Muzsikusok, A fekete csönd

-Álom és valóság, racionális és irracionális egybemosása (A béka, A sebész, Gyilkosság) ekkor még inkább artisztikus kísérlet, a szecesszió előjátéka. -1907-08-ban szecessziós fordulat(1912-ig) következik be -Ezt A vörös Eszti 1908 című novella jelzi, „amely a gyermekkori énünkkel való szembenézés, a realitással való találkozás katartikus élményének megfogalmazása” 1908. Egyben Csáth élet- és művészetfelfogásának kulcsa: az ember élete egzisztenciális létén túl fantáziavilágával együtt teljes egész. Ezért térnek vissza gyakran hősei a gyermekkori teljesség színterére (A varázsló kertje, A varázsló halála, Délutáni álom) vagy az álmok világába (Egyiptomi József).

2. Az álomelmélet hatása „ Az álom torzító munkájának oka az emberi psziché felépítésében rejlik, mely éber állapotban az őt ért benyomások és a hozzájuk kapcsolódó vágyak jelentős részét a tudat alattiba szorítja.” (Freud) - a cenzúra „vigyázza” az ősi, önző, gyermeki én vágyait+ a külvilágból érkező, az egyén számára kellemetlen benyomások jelentős részét - A béka c. novellában az álom a szorongás okát hozza a felszínre

- Minden álom egy teljesedésbe ment ösztönös vágyat fejez ki (Freud: Álomfejtés) - Találkoztam anyámmal- álommá transzformált anyakomplexus kifejeződése - Ismeretlen házban- álombeli képzelet rajzolja meg a szerelem lélektanát - Délutáni álom- szerelemért folytatott küzdelem az álom síkján - Egyiptomi József- közvetett vágyteljesülés, a közönséges tülekedésből elvágyódó ember álma

3. Három értekezés a szexualitás elméletéről (1905) -A freudi elmélet hatása: Freud szerint az egyén szexuális fejlődésének gyermekkori szakaszában jelen van a szadizmus és mazochizmus- normális esetben visszafejlődik, bár nyomai a felnőtt férfi szexualitásában is felfedezhetők -Csáth szerint a töredékes valóság már gyermekkorában eltorzítja a személyiség egészséges fejlődését. Nemcsak felnőtt hősei vannak tele gyilkos indulatokkal (Gyilkosság), ártatlannak tetsző gyerekhősei is szadista hajlamoktól indíttatva gyilkosságra vetemednek (Anyagyilkosság, A kis Emma).

Az Anyagyilkosság:”egy tehetségtelen elme bizarr játéka”? -vágy és valóság konfliktusa - a freudi libidófejlődés abnormálissá válása - „ Ha szép és egészséges gyermekeknek korán meghal az apjuk, ebből rendesen baj származik…”- nem alakult ki az ősi ént megregulázó felettes-én - Anyjuk:”…A két fiát éppoly keveset csókolta, mint verte…”-kölcsönös szeretet hiánya - a fájdalom misztériuma, a Kín háza a világ metaforája - zárt világban patologikus szenvedély

- a szadista kéj megszerzésének vágyától hajtva kóbor állatok kínzása, „folyton fejlődő sajátságos módszereikkel” - fájdalom és gyönyör összefonódása, kín és kéj - a bagoly= a Kín lakhelye, régi mesék rejteke - az extázis meghosszabbítása az álomban -a testi gyönyör, emberkínzás az utolsó féken tartó gátlásokat is szétzúzza - a bordélyházi lánnyal férfiként még nem tudnak mit kezdeni, de a vágynak teljesülni kell, akár gyilkosság árán is, a tett elkövetése után mély, nyugodt álom!(ártatlanság)

4. Végül: az önmagát beteljesítő jóslat: az Ópium „ Rettenetes és nyomasztó gondolat, hogy nincs többé kedvem az íráshoz. Mióta az analyzissel behatóan foglalkozom, és minden ízében elemezem az öntudatlan lelki életemet, nincs többé szükség rá, hogy írjak…” - A sors fura fintora, az 1909-es, a narkózis emberi lehetőségéről írt novellájában konstruált elmélete saját életében köszönt vissza.Amikor számítását szinte pontosan hitelesítve 9 és fél évvel később meghalt, „olyan öreg volt, mintha húszmillió évig szenvedett volna.”(Kosztolányi)