Környezet és társadalom kölcsönhatása a Kárpát- medencében a honfoglalástól a XX. századig

Bevezetés Klímatörténet, vagy történeti ökológia?  Az emberiség biológia létének nagy részében a természet részeként fejlődött. Természethez való viszonya egyoldalú volt: annak feltételeihez próbált alkalmazkodni és kihasználta a természet kínálta lehetőségeket.  Fordulat: A termelő tevékenység ( kezdetben mezőgazdasági, majd ipari) megindulása, ami fokozatosan képessé tette az embert környezetének kezdetben kisebb, majd egyre nagyobb mértékű átformálására. A történelem során a természet átalakításának üteme egyre gyorsult. A XX. század végére a folyamat olyan arányokat és ütemet ért el, ami majdhogynem kizárja azt, hogy a földi rendszer alkalmazkodni tudjon a gyorsan és radikálisan változó feltételekhez. Ezzel a magatartással a földi rendszer egyensúlyának felborítása révén „az őrült majom" végül saját fennmaradását is veszélybe sodorhatja.

 A társadalom és környezet kölcsönhatásának vizsgálata a történeti ökológia, a környezettörténeti kutatás tárgya. Interdiszciplináris tudományként átfogja az ökológia, a földtudományok, egyes kémiai, fizikai tudományágak, illetve a történettudomány és a régészet széles palettáját.  Azt tárja fel, hogy a különböző ökoszisztémák – tágabban ide értve az emberi társadalmat is – hogyan reagáltak az őket ért környezeti impulzusokra, hogyan alkalmazkodtak a változó környezetükhöz, illetve hogyan igyekeztek (igyekeznek) azt a történelem folyamán a saját igényeiknek megfelelően átalakítani, „humanizálni”.

Az ember és környezete közötti kapcsolatrendszer (humán ökoszisztéma) működése.

 A társadalom és természet közötti kölcsönhatások vizsgálata a természet és társadalomtudományok meglehetősen széles körét érinti a probléma rendkívüli komplexitásának okán.  Kitüntetett fontossága miatt annak ellenére, hogy csak néhány évtizedes múltra tekint vissza napjainkra a téma egyes részterületeihez kapcsolódó irodalom is könyvtárnyira növekedett.  A probléma rendkívüli összetettsége miatt nem tekintjük át a környezet és társadalom közötti kölcsönhatások egész körét. Az éghajlatváltozások, a társadalom tájalakító tevékenysége és a történeti folyamatok közötti összefüggések vizsgálatára összpontosít a Kárpát-medence földrajzi keretében, illetve kitekintve Európára.

Történeti áttekintés  A társadalom természetátalakító tevékenységét a XVIII. századi Franciaországban és a XIX. század közepén az Egyesült Államokban kezdték vizsgálni.  A francia Buffon gróf vélekedése szerint a környezetátalakítás a társadalom számára minden korábbinál kedvezőbb feltételekkel kecsegtető új kor eljövetelének záloga.  Ezzel szemben az amerikai Marsh „Man and Nature” című könyvében felhívja a figyelmet arra, hogy az ipari forradalmat követő időszak gyorsuló természetátalakító folyamatai sebeket ejtenek bolygónkon. A „megsebzett Föld” teóriának idővel egyre több követője akadt. Dorst (1965) Carlson (1967), Maddox (1972), Meadows (1972) írásaikban, tudományos prognózisaikban a civilizácó összeomlását vetítik előre.

 A természetnek a társadalomra gyakorolt hatását a különböző iskolákhoz tartozó kutatók szintén meglehetősen eltérően ítélték meg. Ritter, Montesquieu gondolataira alapozva a XIX. század közepén dolgozta ki a földrajzi determinizmus elméletét.  E szerint a különböző népek történelmét, fejlődését alapvetően meghatározza, behatárolja a földrajzi környezet. Az eltérő környezeti, elsősorban éghajlati feltételek szerintük eltérő karakterű népek kialakulását eredményezik.  Természetesen az eltérő környezeti feltételek eltérő életmód – így gondolkodásmód – kialakulását segítik elő, ám a deterministák hajlottak ennek a tételnek az abszolutizálására. Annak következtében, hogy a náci ideológusok is felhasználták egyes tételeiket, a II. világháború után nézeteik tudományos körökben háttérbe szorultak.

 A deterministákkal homlokegyenest ellentétes nézeteket fogalmazott meg Vidal De La Blache a XX. század elején. A „posszibilizmus” megalapítója szerint a természeti környezet csak kerete a társadalom fejlődésének. Korlátozhatja és/vagy elősegítheti annak fejlődését, ám a fejlődés iránya és gyorsasága a társadalom tagjainak döntésein múlik.  A társadalomkutatásban az 1960-as évekig uralkodó felfogás szerint – a két előbb említett szemlélettel éles ellentétben – az emberiség története során a természeti környezetnek nem volt jelentős szerepe a társadalom fejlődésére, mivel a társadalom a természeti környezettől többé-kevésbé elszigetelve fejlődött.

 Ennek az elképzelésnek lett veszélyes kinövése az a számos politikus által is felkarolt nézet, amely szerint a technikai civilizáció a XX. század közepére képessé vált a természeti környezet fölébe kerekedni, azt teljes egészében a maga igényei szerint átformálni. A „földrajzi nihilizmus” jegyében születtek a szibériai folyók, vagy a Niger folyásirányának megváltoztatását célzó tervek és más, a természeti folyamatokba durva beavatkozást jelentő elképzelések.  A környezeti tényezők közül alapvető jelentősége miatt a kutatók többsége az éghajlat történeti korokban megfigyelhető ingadozásainak a vizsgálata felé fordult.

 A három egymással élesen szemben álló elképzelés találkozási pontja az volt, hogy mindhárom fixista alapon állt, vagyis feltételezte, hogy a történeti korokban a természeti környezet statikus, vagyis nem ment keresztül jelentős mértékű változásokon. Ezek a nézetek csak a lassú, geológiai léptékű fejlődéssel számoltak, ami történelmi távlatban nem okozhatta a környezet jelentős mértékű, gyors változásait. A  XX. század közepére a dendrokronológiai és oxigénizotópos vizsgálatok, levéltári és régészeti források alapján egyre több bizonyíték cáfolta ezt a nézetet. Az új felfogást valló kutatók szerint a természeti környezet a történelmet aktívan formáló tényező.

 Arról, hogy a klímaingadozások befolyásolhatják a történelmet, először az amerikai Huntington írt 1907-ben „Ázsia lüktetése” című könyvében, a sztyeppei nomád törzsek vándorlásainak okát az éghajlat romlásában találja meg. Műve azonban még elméleti okfejtés inkább, mint adatokkal alátámasztott elmélet.  Az éghajlat aktív történelemformáló szerepét támasztotta alá az is, hogy 1920-as években dán régészek az észak- atlanti szigeteken a középkori normann kolonizáció nyomait kutatva a mainál kedvezőbb éghajlatra utaló régészeti leletekre bukkantak.

 Az empirikus klímatörténeti kutatások széleskörű levéltári, régészeti és meteorológiai forrásanyagra, illetve kémiai, fizikai és biológiai vizsgálatok eredményeire támaszkodva az angliai Norwich-ban vették kezdetüket az 1960-as években. Lamb vezetésével olyan kutatócsoport alakult, amely a történeti korok éghajlatának rekonstrukcióját tűzte ki célul.  Ő írta le a „középkori optimum éghajlat” és a „kis jégkorszak” klímatörténeti korszakait ben az „Éghajlat, történelem és a modern világ” című munkájában bemutatja az éghajlatváltozásokat és azok történeti hatását a pleisztocén végétől napjainkig.

 Franciaországban Le Roy Ladurie a es években levéltári források (a szüretek időpontjában feljegyzései), a gleccser ingadozások és a fa évgyűrűk vizsgálati eredményeire támaszkodva éghajlati rekonstrukciót készített Nyugat- Európára vonatkozóan Kr. u től napjainkig.  Az 1980-as években a Pfister vezette svájci éghajlattörténeti iskola ért el jelentős eredményeket. Kidolgozta a levéltári források számszerű éghajlati adatokra történő átválásának módszerét. Ennek segítségével először Svájcra készített éghajlati rekonstrukciót. Fokozatosan kialakuló nemzetközi együttműködés keretében olyan számítógépes szoftver és adatbázis jött létre (EURO-CLIMHIST), ami Európa egészére lehetővé tette a klímarekonstrukciót arra az időszakra, amelyről történeti források állnak rendelkezésre. Ez az adatbázis magyarul is hozzáférhető.

 A nemzetközi együttműködés koordinálására az 1990-as években hozták létre a Nemzetközi Geoszféra-Bioszféra Program (IGBP: International Geosphere-Biosphere Programme) Múltbeli Globális Változások (PAGES: Past Global Changes; alprogramját, amelynek elsődleges célja, hogy megfelelő adatbázist hozzon létre a klímaváltozás és a vele kapcsolatban álló globális környezeti problémák minél pontosabb előrejelzése céljából. A múltban lezajlott környezeti válságok és változások pontos ismerete esélyt jelenthet a jelen problémáinak megoldására  A Kártát-medence klímatörténetének feldolgozását ─ a Pfister-féle iskolához kapcsolódva ─ Rácz Lajos készítette el, a hangsújt az újkorra helyezve.