A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A NAPRENDSZER Forgalmazza: Mikrosuli Bt Orosháza Pf. 318;
Advertisements

A NAPRENDSZER Naprendszerünk a Tejút galaxis peremén helyezkedik el. Középpontjában a Nap áll, mely körül a bolygók keringenek. A bolygók között számos.
A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer
HELYÜNK A VILÁGEGYETEMBEN
A FÖLD, ÉLETÜNK SZÍNTERE
Hubble. Hubble Az űrteleszkóp több mint 0,1 ívmásodperc képfelbontásra képes. A Hubble űrteleszkóp egy, a földfeszíntől 593 km magasságban orbitális.
Naprendszerünk bolygói
Naprendszer Mészáros Attila.
Csillagteszt 13+1.
A) A bolygók pályájának megfigyelése után azonosítsa a bolygók neveivel a betűjelüket! Írja utánuk a betűjelüket! a)  Szaturnusz b)  Jupiter
Naprendszerünk bolygói. Merkúr  Átmérője: 4880 km  Keringési idő: 0,24 év  Sebesség: 48 km/s.
Készítette: Oroszi Lídia Kapcsolódó tantárgy: Csillagászati földrajz
A Naprendszer.
A Föld légkörének kialakulása
A Föld helye és mozgása a Naprendszerben
Manapság a Földről így vizsgáljuk a csillagokat…
A NAPRENDSZER ÁTTEKINTÉSE.
Az általános tömegvonzás törvénye és Kepler törvényei
Fizika tanár szakos hallgatóknak
Csillagunk, a Nap.
Kepler-törvények, az égitestek mozgása
A Naprendszer.
Az Univerzum szerkezete
Internetes keresés április.
Szakál Dorottya Mars március 2..
Mars Készítette: Vachaja József Bottyán János Műszaki Szakközépiskola
Készítette: Kálna Gabriella
Naprendszer.
A bolygómozgás törvényei
A levegőburok anyaga, szerkezete
A Föld helye a világegyetemben
A Naprendszer bolygóit három csoportba soroljuk:
Csillagászati földrajz – TOTÓ I.
Merkúr a Naprendszer legbelső és legkisebb bolygójaNaprendszerbolygója a Nap körüli keringési ideje 88 napNap a Merkúr a Földről nézve fényesnek látszik,
Keszitette: Boda Eniko es Molnar Eniko
Csillagok Keszitette: Nagy Beata es Szoke Dora.
Dolgozat tudomanybol Tolnai Rebeka es Csoka Kinga NEPTUNUSZ
Név:Major Krisztina és Szabó Henrietta Osztály: XI.G Dátum:
Keszítette: Kovács Kinga és Meszáros Endre
Keszitette:Pusok Szabolcs-Pal es Kiss Miklos
Galaxisok és csillaghalmazok
Naprendszerünk bolygói
Naprendszerünk bolygói. Merkúr Átmérője: 4880 km Keringési idő: 0,24 év Sebesség: 48 km/s.
Csillagászati földrajz
Jupiter Perényi Luca.
Bolygók és holdak.
UTAZÁS A NAPRENDSZERBEN
Csillagászati és térképészeti ismeretek
Föld körüli keringés fizikája
OPTIKAI LENCSÉK 40. Leképezés domború tükörrel és szórólencsével.
Készítette: Juhász Lajos 9.c
Földünk, a kiváltságos bolygó Válaszkeresés a Világegyetem miértjeire...
A FÖLD ÉS KOZMIKUS KÖRNYEZETE
Hogyan mozognak a bolygók és más égi objektumok?
Merkúr Készítette: Barabás Júlia
Galilei és a csillagászat
A Naprendszer.
Bolygókról A Föld felhőkkel A Föld felhők nélkül.
Tycho Brahe Povisel Petra 9.b.
A Nap és családja.
A bolygómozgás Kepler- Törvényei
A Föld keletkezése, felépítése, szerkezete A litoszféra és a talaj, mint erőforrás és kockázat 1.
Együtt a Naprendszerben
Johannes Kepler Történelmi előzmények Ptolemaiosz (Kr. u ) Ptolemaiosz (Kr. u ) geocentrikus-földközéppontú világkép geocentrikus-földközéppontú.
MAGYARORSZÁG HELYE AZ UNIVERZUMBAN
2. A FÖLD A VILÁGŰRBEN.
A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer
Naprendszerünk bolygói
Naprendszerünk bolygói
A HOLD Átmérője 3476 km Távolsága a Földtől km
Előadás másolata:

A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer

Csillagászok nézetei Ptolemaiosz ókori csillagász. Nézete : gömb alakú mozdulatlan föld. A világegyetem központját alkotja a Nap a Hold és az összes csillag körülötte kering. Kopernikusz lengyel csillagász . Nézete : A Nap helyezkedik a középpontban és a bolygók körbe mozognak körülötte. /Heliocentrikus világkép/

Csillagászok nézetei Galilei olasz tudós. A távcső feltalálója. Nézete: A Földet ő is forgásban lévő égitestnek gondolta. Kepler német csillagász. Nézet: A bolygók pályája ellipszis alakú.Ő fogalmazta meg a bolygók a Naphoz viszonyított mozgásának törvényét.

A Föld környezete Világegyetem (Univerzum) Metagalaxis Extragalaxis (Pl. Androméda-köd) Galaxis (Tejútrendszer) Naprendszer

Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. (A fény terjedési sebessége: 300.000 km/s.) Csillagászati egység (CsE): Megegyezik a Nap - Föld távolsággal, ami 149,6 millió km. (Egy CsE közelítőleg 150 millió km.)

Tejútrendszer Az a galaxis, amelyben a Nap és Földünk is elhelyezkedik. 100 ezer fényév átmérőjű spirális galaxis, melyben kb. százmilliárd csillag található. A Földhöz legközelebbi csillag, a Nap a Tejútrendszer egyik karjában helyezkedik el, a középponttól mintegy 30 ezer fényév távolságban

A Naprendszer A Naprendszer a Nap környezetének az a tartománya, amelyben a Nap gravitációs tere dominál. Ez a tér egy kb. 2 fényév sugarú gömb.

A Naprendszer tagjai: 1. NAP

2. BOLYGÓK

A bolygók a Nap körül direkt irányban (az óramutató járásával ellentétes irányban), ellipszis alakú pályán keringő, saját fénnyel nem rendelkező égitestek.

IV. Naprendszerünk bolygói a Naptól távolodó sorrendben: NAP  Merkúr  Vénusz  Föld  Mars  Jupiter  Szaturnusz  Uránusz  Neptunusz  (Plútó)

1. Merkúr

2. Vénusz

3. Föld A Naptól a harmadik, bolygó. Naptól mért távolsága: 150 millió km Átmérője: 12800 km

4. Mars

5. Jupiter

6. Szaturnusz

7. Uránusz

8. Neptunusz

A bolygók rendszerezése Föld típusú vagy kőzetbolygók: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars. Közös tulajdonságaik: kis méretűek, kőzetek és fémek alkotják, szilárd a felszínűk, nincsenek gyűrűik. Jupiter típusú vagy gázbolygók: Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz. Közös tulajdonságaik: nagy méretűek hidrogén és hélium alkotja őket nincs szilárd felszínük vannak gyűrűik. Plútó

3. HOLDAK

4. KISBOLYGÓK (kb. 100 ezer db) A kisbolygók (aszteroidák) a Mars és a Jupiter között keringő, kis méretű égitestek.

5. METEOROK

A meteorok ("hullócsillagok") különböző tömegű (a grammtól a több száz tonnáig), a Nap körül keringő égitestek. amelyeknek a pályája gyakran keresztezheti a Föld pályáját. Ha a Föld légterébe kerülnek, felizzanak, hőmérsékletük az 1500-3000 °C-ot is elérheti. A meteorok jelentős része a légkörön való áthaladás közben, 70-80 km-es magasságban elhamvad, néhány (évente 30-50 db) azonban a Föld felszínét is elérheti, ezeket meteoritnak nevezzük. A meteoritokat anyaguk szerint csoportosítják, így beszélhetünk vas-, kő-vas- és kőmeteoritokról.

6. ÜSTÖKÖSÖK

Szinte teljes tömegük a magban összpontosul, melynek átmérője 10 km körüli. Amikor az üstökös a Nap közelébe kerül, a magból gáz és por áramlik ki, ez hozza létre az üstököt vagy kómát, az üstökös fényleni kezd. A Napból áradó fénynyomás, a napszél a gáz- és porrészecskéket a Nappal ellentétes irányba fújja, így kialakul az átlagosan 10-20 millió km hosszú, látványos csóva.

7. BOLYGÓKÖZI ANYAG (kozmikus por, gázok)

A bolygóközi anyag egyik része por, amely az üstökösök szétszóródásából, a kisbolygók feldarabolódásából keletkezik, másik része gáz, amely főleg a Napból származik, de a kozmikus sugárzással érkező részecskék is csatlakoznak hozzá.

8. Mesterséges égitestek