Kutatási összefoglaló IV.: Kvantitatív kutatás a kampány előtt és után

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Kutatási eredmények Az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár ügyfelei között végzett telefonos közvéleménykutatásról 2008 Április.
Advertisements

GfK Custom ResearchTalpra, magyar! Bacher János2010/03/03 Talpra, magyar! Számokban a sport fogyasztásról Bacher János GfK Hungária.
Fehér Péter PhD Edutus Főiskola Budapest
A sportiskolába járó tanulók szüleinek válaszai a kérdőíves felmérésre (1245 válaszadó)
4. Két összetartozó minta összehasonlítása
A KORRUPCIÓ ÉS A MINDENNAPI ÉLET: A MAGYAR KÖZVÉLEMÉNY
Napfényen a „rejtőzködő szavazók” Mérők klubja április 24.
© GfK 2013 | Fogyasztói Bizalom Index | III. negyedév1 Fogyasztói Bizalom Index III. negyedév szeptember.
A társadalmi tényezők hatása a tanulásra
Kutatási gyorsjelentés Omnibuszos kutatás meghatározott szakpolitikai témában – Egészségügy január.
Nobody’s Unpredictable Vélemények a pénzügyi-gazdasági válságról az internethasználó lakosság és a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében.
Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet
A fogyasztói orientáció és a piacok Magyarországon Dr. Sz ente Viktória Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Tanszék Piacot.
Öko-tudatosság és fogyasztóvédelem ÖKOLOGIKA „Szemléletformálás és tudásközvetítés a Dél-alföldi régióban” KEOP-6.1.1/B/ A projekt célja.
Genertel sajtótájékoztató – az NRC kutatási adatai június 9.
Közérdekű munka büntetés Dr. Hatvani Erzsébet főigazgató Igazságügyi Hivatal december 12.
Kvantitatív Módszerek
Erőállóképesség mérése Találjanak teszteket az irodalomban
Fogyasztói magatartás, attitűdök a funkcionális élelmiszerek piacán
Kutatási összefoglaló II.: A rendezvényekhez kapcsolódó kvalitatív kutatások.
sajtótájékoztató a felnőtt lakosság egészségmagatartása, motivációi
Humánkineziológia szak
3. Két független minta összehasonlítása
A magyar fogyasztói szegmensek egészségvásárlása
T HE G ALLUP O RGANIZATION 1 „Bulisofőr” reklámkampány vizsgálat a HAFRAC számára két hullámban 2007.
Környezettudatos fogyasztói magatartás – a zöld marketing perspektívái
A tételek eljuttatása az iskolákba
Információs Társadalom Szakmai Napok 2004.
4. A nyilvánosság – a civil társadalom éltető kerete. Civilség és közhasznúság.
Művelődés és szórakozás
SZÜLŐK LÁZZAL, LÁZCSILLAPÍTÁSSAL KAPCSOLATOS ISMERETEI
Csecsemők táplálási szokásai Magyarországon
szakmérnök hallgatók számára
Ismerje meg a Napi Gazdaság olvasóit! május 27.
Debreceni Egyetem Agrár és Műszaki Tudományok Centruma Logisztikai Koordinációs Központ Logisztikai szakemberigény, képzési igény, elvárások és tények.
Alvás Világnapja, március 13. Kiss Katalin, kutatás vezető Szinapszis Kft. Így alszanak a magyarok - Egy piackutatás tanulságai -
1 “Oly távol vagy tőlem és mégis közel...” Az Európai Unióval kapcsolatos attitűdök a hazai választók körében Göncz Borbála – Hegedűs István „Részvétel.
A bio- és funkcionális élelmiszerek fogyasztói megítélése
Mi jellemzi az egyetemisták mobiltelefon használati szokásait? H1: A fiúk többet kommunikálnak SMS-ben, mint a lányok. H2: A diákok szociodemográfiai.
A tudás értéke Nyelvtudás, közgazdasági és természettudományos tájékozottság Európában Lannert Judit.
polarizálódó politikai térben Keller Tamás - Tóth István György
KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS 2011 BÁTAAPÁTI TÉRSÉG NOGUCHI & PETERS CENTRAL-EUROPE COMMUNICATIONS INC. TETT.
TETT KUTATÁS NOGUCHI & PETERS CENTRAL-EUROPE COMMUNICATIONS INC.
Többváltozós adatelemzés
A klinikai transzfúziós tevékenység Ápolás szakmai ellenőrzése
Kutatási összefoglaló I.: A kampányt megelőző kvantitatív kutatás.
HALLGATÓI ELÉGEDETTSÉGI VIZSGÁLATOK A WJLF-EN A es tanév eredményei.
Adalékok a magyar tizenévesek vallásosságáról a rendszerváltás után Csákó Mihály CSc egyetemi docens WJLF Pedagógiai Tanszék.
Megtakarítási módszerek a vállalatok gyakorlatában Berey Zita
Nyitott Kapuk 2010 Beiskolázási kérdőívek értékelése.
QualcoDuna interkalibráció Talaj- és levegövizsgálati körmérések évi értékelése (2007.) Dr. Biliczkiné Gaál Piroska VITUKI Kht. Minőségbiztosítási és Ellenőrzési.
Tanulói elégedettségvizsgálat ismertetése HJK
Kompetencia mérés eredményei 2006 Készítette: Mészáros-Vásárhely Katalin.
Statisztikai alapfogalmak
1. Melyik jármű haladhat tovább elsőként az ábrán látható forgalmi helyzetben? a) A "V" jelű villamos. b) Az "M" jelű munkagép. c) Az "R" jelű rendőrségi.
MISKOLC ÉS TÉRSÉGE TELEPÜLÉSI SZILÁRDHULLADÉK-KEZELÉSI RENDSZERÉNEK TOVÁBBFEJLESZTÉSE – KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS A PROGRAM ÁLTAL ÉRINTETT LAKOSOK KÖRÉBEN PROJEKTAZONOSÍTÓ:
Tudatos a fogyasztó? Kozák Ákos március 28..
Lap.hu oldalak dinamizálása Lap.hu találkozó – május 14.
TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉG ÉS SIKER A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSI TÉRSÉGEKBEN BARÁTH GABRIELLA PHD TUDOMÁNYOS MUNKATÁRS KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLA A MAGYAR.
Torma Dorisz május 29. Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar
A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER
Lakosok véleménye a Magyar Honvédségről február 21. Domokos Tamás.
A TÁRSADALMI JÓL- LÉT KÉRDÉSEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA EGYES SZOLGÁLTATÓ SZEKTOROKBAN Készítette: Folmegné Czirák Julianna
1 Az igazság ideát van? Montskó Éva, mtv. 2 Célcsoport Az alábbi célcsoportokra vonatkozóan mutatjuk be az adatokat: 4-12 évesek,1.
Fiatalok szegmentálása táplálkozási szokásaik szerint
Internet a családban Székely Levente –
A friss hal és haltermékek fogyasztói megítélése 2014-ben Ózsvári László – Fodor István – Bódi Barbara – Kasza Gyula HALÁSZATI TUDOMÁNYOS TANÁCSKOZÁS SZARVAS,
Pedagógiai hozzáadott érték „Őrült beszéd, de van benne rendszer” Nahalka István
A politikai tájékozódás forrásai Magyarországon A médiastruktúra átalakulása előtti és az utána következő állapot Hann Endre előadása a SZEF-Akadémián.
A évi kompetenciamérés FIT-jelentéseinek új elemei
Előadás másolata:

Kutatási összefoglaló IV.: Kvantitatív kutatás a kampány előtt és után

A kutatás háttere és céljai Az Európai Élelmiszerlánc Parlament – FOODLAWMENT EGYESÜLET a KEOP 6.1.0/C/09-2009-0005 szám alatt futó projektjéhez tartozó közvélemény-kutatási feladatok lebonyolításával bízta meg a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézetet. A megbízás tartalma kvalitatív és kvantitatív kutatások lebonyolítása a Kajamustra kampányhoz és rendezvényekhez kapcsolódóan. Kvantitatív kutatás a kampány előtt és után A kutatás célcsoportjai: Kelet-magyarországi városokban tanuló egyetemisták, főiskolások. Kelet-magyarországi, gyermeket nevelő családok. A kutatás: A célcsoportokra reprezentatív, a kampány előtt és után 500-500 fő telefonos megkérdezésével végzett kérdőíves vizsgálat A KÉT MINTA EGYMÁSTÓL FÜGGETLEN, ÍGY A KISEBB KÜLÖNBSÉGEK SZÁRMAZHATNAK A MÉRÉSI HIBÁBÓL: A 6 SZÁZALÉKPONTNÁL KISEBB KÜLÖNBSÉGEKET NEM TEKINTJÜK SZIGNIFIKÁNSNAK.  

A minta jellemzői Kampány előtt Kampány után csoport mintabeli arány elemszám A kampány célcsoportjai szerint 1. célcsoport: egyetemisták, főiskolások 68% 343 2. célcsoport: gyermekes családok* 32% 163 A kampány által megcélzott városok szerint Békéscsaba 7% 37 Debrecen 14% 72 Eger 9% 45 Gyöngyös 44 Hódmezővásárhely 8% 39 Kecskemét 38 Miskolc 73 Nyíregyháza 46 Szeged 13% 68 Szolnok csoport mintabeli arány elemszám A kampány célcsoportjai szerint 1. célcsoport: egyetemisták, főiskolások 77% 382 2. célcsoport: gyermekes családok* 23% 113 A kampány által megcélzott városok szerint Békéscsaba 7% 36 Debrecen 15% 72 Eger 9% 45 Gyöngyös Hódmezővásárhely 8% 39 Kecskemét 37 Miskolc Nyíregyháza Szeged 14% 69 Szolnok 44

A két minta összehasonlítása A kampány előtti és a kampányt követő minták a kérdezettek neme, átlagos életkora és iskolai végzettsége tekintetében nem térnek el egymástól. A kampány tartalmától független, az által nem befolyásolt, környezetvédelemmel és fogyasztói szokásokkal kapcsolatos kérdések tekintetében sincsenek egyértelmű, egy irányba mutató különbségek. A kampány után megkérdezettekre (köztük a diákokra) kevésbé jellemző, hogy szelektíven gyűjtik a szemetet. Ugyanennek a mintának a tagjai viszont valamivel jobban odafigyelnek az egészséges táplálkozásra. A második mintának azon tagjai, akik nem találkoztak semmilyen formában a kampánnyal, kevesebb ismerettel rendelkeznek a fenntartható élelmiszerláncról, mint a kampányt megelőző kutatás résztvevői; így bizonyos kérdéseknél a kampányt követő minta összességében tájékozatlanabb.  

Kiket ért el a kampány? A kelet-magyarországi egyetemisták, főiskolások és gyermeket nevelők 34%-a találkozott a kampány valamely elemével. Az elsődleges célcsoporthoz, a diákokhoz, a kampány jellegéből fakadóan nagyobb hatékonysággal jutottak el információk: 40%-uk találkozott legalább egy kampányelemmel, míg ez az arány a családosoknál csak 15%. A fenntartható élelmiszerlánccal kapcsolatos újságcikkel a diákok 17, a gyermeket nevelők 5%-a találkozott. A Kajamustra rendezvénysorozat plakátját a diákok 30, a családosok 12%-a látta. A rendezvényhez kapcsolódó szórólap a diákok 23 és a családosok 6%-ának volt a kezében. A rendezvény facebook oldalát a diákok 15%-a látogatta meg. Azok között, akik találkoztak a kampánnyal, 39% azok aránya, akiknek inkább felkeltette az érdeklődését, és további 37% nyilatkozott úgy, hogy közepesen hatott rá.

Kampány Találkozott-e… DIÁKOK CSALÁDOSOK

Kampány Mennyire keltette fel az érdeklődését a kampány? (%, átlag) N=166 fő

Tájékozottság, tudatosság I. A kampány hatása kimutatható a célcsoportok környezetvédelemmel és ennek élelmiszer-fogyasztási összetevőivel kapcsolatos ismeretszintjében. Nőtt a kampány hatására egy-egy élelmiszer-fogyasztáshoz kapcsolódó tényező környezetvédelmi fontosságának értékelése az összes megkérdezett körében. Ilyen a biotermékek fogyasztása, a húsfogyasztás visszafogása és a környezetbarát csomagolás választása. A kelet-magyarországi diákok most már fontosabbnak tartják, hogy Magyarországon előállított élelmiszert vásároljanak; a családosok pedig, hogy minél kevésbé legyen feldolgozott az étel, amit megvesznek. Azok, akik találkoztak a kampánnyal, szinte minden, a fenntartható élelmiszerlánchoz tartozó vizsgált viselkedésformának nagyobb jelentőséget tulajdonítanak, mint azok, akik nem ismerik a kampányt.

Tájékozottság, tudatosság II. A második mintában ugyan statisztikai hibahatáron belül, körülbelül ugyanannyian ismerték a fenntartható élelmiszerlánc fogalmát, mint az elsőben, de azok között, akik találkoztak a kampánnyal, jelentősen nagyobb az erről való tudás, mint a kampányt megelőző mintában és azok között, akik nem kerültek kapcsolatba sem az újságcikkekkel, sem a rendezvénysorozattal. Ugyanez a helyzet a kampány információi közül kiragadott kérdéssel: egy kilogramm marha vagy egy kilogramm csirkehús előállítása környezetszennyezőbb. A kampány előtti mintában 54, a kampányt követőben 50% tudta a helyes választ; de azok között, akik találkoztak a kampánnyal, ez az arány 63%-os.

A kampány által érintett környezettudatos magatartásformákhoz való viszony Mennyire fontos a környezet megóvása szempontjából? KAMPÁNY ELŐTT KAMPÁNY UTÁN

A kampány által érintett környezettudatos magatartásformákhoz való viszony egyetemisták, főiskolások Mennyire fontos a környezet megóvása szempontjából? KAMPÁNY ELŐTT KAMPÁNY UTÁN

A kampány által érintett környezettudatos magatartásformákhoz való viszony gyermekes családok Mennyire fontos a környezet megóvása szempontjából? KAMPÁNY ELŐTT KAMPÁNY UTÁN

A kampány által érintett környezettudatos magatartásformákhoz való viszony azok között, akik találkoztak a kampánnyal Mennyire fontos a környezet megóvása szempontjából?

A kampány által érintett környezettudatos magatartásformákhoz való viszony Mennyire fontos a környezet megóvása szempontjából? (átlagok) KAMPÁNY ELŐTT KAMPÁNY UTÁN

Ön találkozott már a fenntartható élelmiszerlánc fogalmával? KAMPÁNY ELŐTT KAMPÁNY UTÁN a különbség nem szignifikáns Azoknak, akik találkoztak valamilyen kampányelemmel, 50%-a ismeri a fenntartható élelmiszerlánc fogalmát, azoknak, akik nem, 14%-a.

És meg tudja mondani pár szóban, hogy mit jelent a fenntartható élelmiszerlánc?

Ön hogy tudja, egy kilogramm marha vagy egy kilogramm csirkehús előállítása környezetszennyezőbb? KAMPÁNY ELŐTT KAMPÁNY UTÁN a különbség nem szignifikáns Azoknak a 63%-a, akik találkoztak valamilyen kampányelemmel, helyesen válaszolta meg a kérdést.

Környezettudatos viselkedés I. Az eltelt idő rövidsége miatt nem várhattunk a kampány hatására jelentős változást a fogyasztók viselkedésében, mégis azt láthatjuk, hogy néhány területen nőtt a fenntartható élelmiszerláncért a mindennapokban tenni is készek aránya: Nagyobb arányban állítják, hogy biotermékeket választanak és hogy a minél közelebb, a megyében, vagy a régióban termelt élelmiszereket előnyben részesítik. A változások az elsődleges célcsoportban, az egyetemistáknál következtek be, tehát abban a csoportban, amely jóval nagyobb arányban találkozott a kampánnyal.  

Környezettudatos viselkedés II. A fentiek mellett a diákoknál még további környezettudatos magatartásformák valószínűsége is nagyobb lett a kampány során: nőtt azok aránya, akik előnyben részesítik a környezetbarát csomagolású élelmiszereket, a kevésbé feldolgozott élelmiszereket, a környezetkímélőbb módon előállított hústermékeket; és kevesebb húst fogyasztanak. Ezeket a tényezőket különösen kiugró arányban veszik figyelembe azok, akik találkoztak a kampánnyal. A kampány során nőtt a célcsoportokban azok aránya is, akik piacra járnak vásárolni, kistermelőkhöz és csökkent a hipermarketekben napi szinten vásárlóké. A változást mindkét célcsoportnál láthatjuk.  

A kampány által érintett környezettudatos magatartásformákhoz való viszony Mennyire veszi figyelembe ezt a szempontot, amikor élelmiszert vásárol? KAMPÁNY ELŐTT KAMPÁNY UTÁN

A kampány által érintett környezettudatos magatartásformákhoz való viszony egyetemisták, főiskolások Mennyire veszi figyelembe ezt a szempontot, amikor élelmiszert vásárol? KAMPÁNY ELŐTT KAMPÁNY UTÁN

A kampány által érintett környezettudatos magatartásformákhoz való viszony gyermekes családok Mennyire veszi figyelembe ezt a szempontot, amikor élelmiszert vásárol? KAMPÁNY ELŐTT KAMPÁNY UTÁN

A kampány által érintett környezettudatos magatartásformákhoz való viszony azok között, akik találkoztak a kampánnyal Mennyire veszi figyelembe ezt a szempontot, amikor élelmiszert vásárol?

A kampány által érintett környezettudatos magatartásformákhoz való viszony Mennyire veszi figyelembe ezt a szempontot, amikor élelmiszert vásárol? KAMPÁNY ELŐTT KAMPÁNY UTÁN

Milyen gyakran vásárol élelmiszert a felsorolt helyszíneken? KAMPÁNY ELŐTT KAMPÁNY UTÁN

Milyen gyakran vásárol élelmiszert a felsorolt helyszíneken? Egyetemisták, főiskolások KAMPÁNY ELŐTT KAMPÁNY UTÁN

Milyen gyakran vásárol élelmiszert a felsorolt helyszíneken? Gyermekes családok KAMPÁNY ELŐTT KAMPÁNY UTÁN

Attitűdök A kampány nemcsak az ismeretszintet és a bevallott viselkedést módosította eredményesen, de a környezetvédelemhez kapcsolódó attitűdöket is. A diákok között nőtt a fogyasztók szerepének értékelése a fenntartható élelmiszerlánc céljainak elérésében, ami a belátott felelősség növekedését jelzi. Mindkét célcsoportban nőtt azok aránya, akik készek az anyagi kérdéseket bizonyos mértékig a környezetvédelem mögé sorolni. Összességében korábban a megkérdezettek 49, a kampányt követően 56%-a vélekedett így.

A különböző érdekelt csoportok mekkora szerepet töltenek be az élelmiszerfogyasztás fenntarthatóságának elérésében? (átlagok 5-ös skálán) KAMPÁNY ELŐTT KAMPÁNY UTÁN

Környezettudatosság vs pénz Melyik véleménnyel ért inkább egyet: KAMPÁNY ELŐTT KAMPÁNY UTÁN Azoknak, akik találkoztak valamilyen kampányelemmel 65 %-a úgy gondolja, hogy érdemes többet költeni.

A környezettudatos fogyasztással kapcsolatos további magatartásformák

Önök otthon szelektíven gyűjtik a szemetet? KAMPÁNY ELŐTT KAMPÁNY UTÁN

Amikor tojást vesznek, meg szokták nézni a tojáson vagy a csomagoláson lévő feliraton, hogy ketrecben tartott tyúktól vagy szabadtartásútól származik? KAMPÁNY ELŐTT KAMPÁNY UTÁN

Ön mennyire ügyel arra a mindennapokban, hogy egészséges élelmiszereket válasszon? – kampány előtt (%, átlagok 5 fokú skálán) átlagok odafigyel rá

Ön mennyire ügyel arra a mindennapokban, hogy egészséges élelmiszereket válasszon? – kampány után (%, átlagok 5-ös skálán) átlagok odafigyel rá

KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!