?

Tóth Árpád: Lélektől lélekig Állok az ablak mellett éjszaka,  S a mérhetetlen messzeségen át  Szemembe gyűjtöm össze egy szelíd  Távol csillag remegő sugarát. …. Ó, csillag, mit sírsz! Messzebb te se vagy,  Mint egymástól itt a földi szívek!  A Sziriusz van tőlem távolabb  Vagy egy-egy társam, jaj, ki mondja meg? Ó, jaj, barátság, és jaj, szerelem!  Ó, jaj, az út lélektől lélekig!  Küldözzük a szem csüggedt sugarát,  S köztünk a roppant, jeges űr lakik!

Miért kék az ég?

Miért kék az ég?

Miért kék az ég? Az égbolt kék színét a légköri fényszóródás okozza - Tyndall (1820-1893) ír fizikus A szórószemcsék sugarának alapján: r <0,03 µm Rayleigh-szórás  0,03 µm< r <0,5 µm "sárga Hold" 0,5 µm< r <1,3 µm "kék Hold“ 1,3 µm< r "fehér" tartomány

Két színű szivarfüst?

Miért kék a szem és a szilva?

Miért kék az ég? A 25 kilométer magasban levő ózonburok molekulái halványkéknek látszanak, de a nappali égbolton a sokkal erősebb Rayleigh-kék elfedi a halvány ózonkéket. Ózonréteg nélkül az alkonyati ég zöld, vagy sárgás lenne. (Natur und Kosmos, 2001. évi 5. szám)

Mikor volt zöld a Nap? A Krakatau 1883-as kitörése során hatalmas mennyiségű hamut lövellt a levegőbe, kb. 80 km magasságba, a lebegő hamurészecskék a Földet többször megkerülték. (Ceylon Observer 1883. szept. 17.): "... Az utóbbi három napban a Nap ragyogó zöld színben kel fel; s ilyen marad addig, míg kb. 10 fokkal ér a látóhatár fölé. Feljebb haladtában azután gyönyörű kék színbe vált át, majd ez a kék olyan tündöklő lesz, mint az égő kén lángja. Az égbolt majdnem egészen a horizonttól 45 fokig finom rózsaszínben tündökölt. "

A felhők színe Ha a szóró részecskék nagyobb méretűek, a felületükről visszavert fény fehér lesz. Ilyen például az apró vízcseppekből álló "habos", hófehér gomolyfelhő.

A felhők színe Egészen nagy részecskék már nemcsak visszaverik, hanem el is nyelik a fény jó részét. A nehéz, esetleg jeget is tartalmazó esőfelhők ezért haragos szürkék, feketék.

Miért vörös a lenyugvó nap? „Elfeküdt már a nap túl a nádas réten, Nagy vörös palástját künn hagyá az égen.” (Arany János: Toldi ) Ha hosszabb a levegőben megtett út, fölerősödik a fényszórás. Hogy ha tőlünk 100-200 km-re vihar van, akkor ott több a levegőben a por- és vízcsepp, s ez még tovább fokozza a színszórás jelenségét. És az a vihar néhány óra múlva elérhet minket is.

Miért nagyobb a lenyugvó Nap? A látóhatárban levő tárgyak vastagabb, szennyezettebb, homályosabb légrétegen jutnak szemünk elé, mint a magasabban levők. A homályosabbnak látszó tárgyat önkéntelenül nagyobb távolságra helyezzük. A látóhatárt messzebb fekvőnek képzeljük, s a mellette levő tárgyaknak bizonyos látószög esetén nagyobb kiterjedést tulajdonítunk. (Dunakanyar.net)

Miért hosszabb 8 perccel minden napunk? A Nap előbb kel fel és később nyugszik le, mint a valóságban. A levegőnek valamivel nagyobb a törésmutatója, mint a világnak, ezért a napsugarak a légkör határán megtörnek és a látóhatáron levő tárgyakat látszólag feljebb emelik. A fénytörésnek köszönhetjük, hogy minden napunk nyolc perccel hosszabb a tényleges napkelte és napnyugta közti időnél; a légköri fénytörés hosszabbítja meg.

Más légköroptikai jelenségek Szórási jelenségek Törési jelenségek Elhajlási jelenségek Aktív jelenségek (www.legkoroptika.uw.hu)

Repülőgépek

Repülőgépek A kondenzcsík: A hajtóművekből kiáramló égéstermékek a légkörben lévő vízpára számára kondenzációs magvakként szolgálnak. Ha a repülési magasságban jelen van kellő mennyiségű víz, akkor a kis mikroméretű szemcsékre, amelyek a repülőgépből kiáramlanak, ez a víz kicsapódik, kifagy.

Pehelyfelhők

A kondenzcsíkok hatása A Német Légi- és Űrközlekedési Központ kutatói egy éghajlati modell segítségével kiszámították a kondenzcsíkok hatását. A mérések szerint a keletkező pehelyfelhők csökkentik a Föld infravörös kisugárzását, ezáltal melegítve az éghajlatot, így egy év alatt nagyobb mértékben járulnak hozzá a felmelegedéshez a csíkok, mint a légi közlekedés kezdete óta a repülőgépek által kibocsátott összes széndioxid.

Chemtrail? (contrail = kondenzcsík, chemtrail = kémiai csík...) Amerikában kezdett elterjedni az a nézet, miszerint a kormány és a hadsereg a repülőgépek segítségével különböző vegyi anyagokat permetez szét a légkörben...

Felhőoszlatás G8 találkozó, május 1, Győzelem napja, Olimpia nyitóünnepsége Ezüst-jodidot lőnek fel, ez kondenzmagokat biztosít így voltaképp esőt csinálnak Peking környékén 30 katonai repülő, 7000 légvédelmi ágyú és 5000 rakétakilövő járult hozzá az esőmentességhez

Milyen repülőt láthatunk? www.flightradar24.com

Fogyatkozások és átvonulások Napfogyatkozás Holdfogyatkozás Merkúr átvonulás Vénusz átvonulás

Napfogyatkozás

Napfogyatkozás 2011. január 4. Részleges 2015. március 20.Teljes 02 perc 49 mp Feröer, Spitzbergák 2026. augusztus 12.Teljes 02 perc 19 mp Izland, Spanyolország 2027. augusztus 2.Teljes 06 perc 22 mp Spanyolország, Gibraltár 2028. január 26.Gyűrűs10 perc 29 mp, Portugália, Spanyolország, 2030. június 1.Gyűrűs 05 perc22mppGörögország, Ukrajna 2075. július 13.Gyűrűs 04 perc 46 mp Magyarország, Ausztria 2081. szeptember 3.Teljes 05 perc 33 mp Magyarország, Ausztria 2082. február 27.Gyűrűs 08 perc 12 mp Ausztria, Svájc 2093. július 23.Gyűrűs 05 perc 11mp Magyarország, Ausztria, Svájc

Holdfogyatkozás

Holdfogyatkozás Teljes 2011. június 15-én Látható. Teljes  2011. december 10-én Részben látható. Részleges  2012. június 4-én Nem látható. Félárnyékos  2012. november 28-án Nem látható. Részleges  2013. április 25-én Látható. Félárnyékos  2013. május 25-én Nem látható. Félárnyékos  2013. október 18-án Látható. Teljes  2014. április 15-én Nem látható. Teljes  2014. október 8-án Nem látható.

Merkúr átvonulás 2003 May 07 07:52 2006 Nov 08 21:41 2016 May 09 14:57

Vénusz átvonulás 2004 Jun 08 08:19 2012 Jun 06 01:28 2117 Dec 11 02:48

Csillagok és bolygók Mi a nevük, mekkora a méretük, mennyire fényesek, hol találhatóak? www.stellarium.org

ISS és űrszondák www.heavens-above.com

ISS és űrszondák A Nemzetközi Űrállomás (International Space Station) az egyik legdrágább és legnagyobb űreszköz az űrkutatás történelmében. A programban 16 ország vesz részt. Az űrállomás körülbelül 360 km magasságban, alacsony Föld körüli pályán kering. A Földet 92 percenként kerüli meg, tömege kb. 450.000kg, személyzetének száma 6.

ISS láthatósága

„Hulló csillagok” Gemindák-december Perseidák-augusztus

CERN A CERN az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a részecskefizikai kutatások európai szervezete, a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriuma. A francia-svájci határon helyezkedik el, Genftől kissé északra.

Large Hadron Collider (LHC)

A www születési helye A World Wide Web (világháló) alapelveit Tim Berners-Lee a CERN munkatársaként dolgozta ki. Jelenleg a sok távoli számítógépet összekötő Grid-et fejlesztik a CERN-ben, amely az LHC miatt jelentősen megnövekedett számolási szükségletet hivatott kielégíteni. A világ első weboldala

Fotonnál gyorsabb neutrínó? Nagy energiájú protonnyalábot lőnek rá egy vastag céltárgyra a Genfben lévő laboratóriumban, a keletkező neutrínókat pedig úgy irányítják, hogy azok a földkérgen keresztül 730 kilométerre, a Rómától keletre lévő Gran Sasso föld alatti laboratóriumába érkezzenek. A mérési eredmények szerint a neutrínók 300 006 km/s sebességgel haladtak, ez pedig meghaladja a fény 299 792 km/s sebességét.

Cserenkov sugárzás

Fotonnál gyorsabb neutrínó? Az Einsteini relativitáselmélet szerint azért nem mehet semmi gyorsabban a fénynél, mert a Világegyetem összes energiája sem elég a részecske fénysebesség feletti gyorsításhoz A neutrínó rendkívül kicsi és rendkívüli sebességgel haladó részecske még egy 1000 méter vastag ólomlemez sem állítaná meg Lehet, hogy a fény sebessége igazából végtelen, csak éppen, nincs olyan üres tér, amiben el tudná érni ezt a sebességet? Talán a csillagközi tér nem "üres" hanem tele van egy számunkra érzékelhetetlen matériával?

Fénynél gyorsabb távolbahatás? A 20-as évek óta sejtették, a 80-as években kísérleteztek vele, az ezredforduló óta pedig legalább tucatnyi kutatócsoport ugyanerre az eredményre jutott Olaszországtól az Egyesült Államokig egyaránt. Tudták, hogy létezik a fénysebességnél gyorsabb távolba hatás

Fénynél gyorsabb távolbahatás? 2008-ban a CERN munkatársai egyetlen fotont optikai módon (tükrökkel) szétválasztottak, és a két, immár függetlenül mozgó felét pedig üvegszálas kábelen jó messze távolították egymástól. Mindössze 18 kilométer volt közöttük, amikor megérkeztek az üvegszál végén lévő érzékelőkhöz Amikor megmérték annak jellemzőit az egyik oldalon, ugyanabban a pillanatban megváltozott a másik állapota is. Nem egy szempillantás, nem is egy milliárdod másodperc múlva, hanem - a mérési hibahatáron belül - valóban azonnal.

Fénynél gyorsabb kommunkáció? Hatunk az A pontban lévő fénysugár fotonjaira, és a B pontban azonnal megváltozik annak a párja. A kvantum-nonlokalitás értelmében ez pontosan így is történik, csak egy baj van, maga a mérés is megváltoztatja a foton állapotát, így nem tudjuk, hogy mit is mértünk.

A titokzatos „kétrés” kísérlet A világ leggyönyörűbb kísérletének választották ("The most beautiful experiment, Physics World,2002 september") Sokan végrehajtották – a Hitachi kisérlete

A titokzatos „kétrés” kísérlet A mi későbbi döntésünk visszamenőleg megváltoztatta volna a múltat? Megváltoztatjuk, vagy csak kialakítjuk az eddig határozatlan múltat? A múlt nem létezik, amíg meg nem mérjük a jelenben (Wheeler)

Köszönöm figyelmüket!

Felhasznált irodalom nssdc.gsfc.nasa.gov HORVÁTH GÁBOR - A Természet Világa 1986/ 7 idokep.hu jotudni.hu Saros139.csillagaszat.hu ismeret.virtus.hu wikipedia.hu zstihamer.blogspot.com