Kormányzó úr, Nagykövet úr, Főpolgármester úr, Főkonzul úr, Főkonzul Hölgyek és Urak! Hölgyeim és uraim, kedves magyar és török barátaim!

Magyarországot és Törökországot szoros történelmi szálak kötik össze. Olyanok, amelyek túlélték a hidegháborút, azt a közel fél évszázadot, amikor távoli hatalmak akartak bennünket szembeállítani. Barátságunk, és az egymásba vetett bizalmunk azonban ennek ellenére szilárdan megmaradt. A két nép közötti kapcsolatoknak mély és széles társadalmi megalapozottsága volt és van: több évszázad népi tapasztalatára épül. Ősi barátságunk fontos része mindkét országban a nemzeti önismeret, s az is kell, hogy maradjon a jövőben is, mert ez rendkívül nagy érték.

Sajnos voltak olyan évszázadok, amikor csatatereken álltunk szemben egymással. Nagy hiba volt, s már mindketten bánjuk. A 17. század vége óta azonban magyarok és törökök mindig segítették egymást. Magyar menekültek ezrei találtak otthonra török földön. Számos nemzeti hősünk élettörténete kötődik Törökországhoz: Thököly Imrének és Zrínyi Ilonának Kocaeli, II. Rákóczi Ferencnek és Mikes Kelemennek Tekirdag, Kossuth Lajos és kíséretének pedig Kütahya volt hosszabb-rövidebb időre az otthona. Magyar katonák együtt harcoltak török bajtársaikkal 1915-ben Gallipolinál. Számos magyar katonatiszt vett részt Musztafa Kemal Atatürk nemzetmentő háborújában, s magyarok százai jöttek Atatürk hívására Törökországba vasutat tervezni és építeni, az új török mezőgazdaságot megteremteni.

Ma az 1956-os forradalom és szabadságharcra emlékezünk. Arra a hősies időszakra, amikor a magyar nép megpróbálta a lehetetlen, legyőzni a Szovjetuniót és az általa fenntartott kommunista rendszert. Lett volna esélyünk, ha a szabad világ hatalmai mellénk álltak volna. Nem tették, más érdekeik voltak. A harcokban hozzávetőlegesen en estek el, körülbelül magyar hagyta el hazáját, s nekik a világban új helyen kellett otthonra lelniük. Sok ország segített, a világ népeinek szimpátiája mellettünk volt. Törökország ben 100 magyar menekültet fogadott be. Ezt 56 év után is köszönjük. Vannak a befogadottak közül olyanok, akiknek leszármazottjai most is Törökországban élnek, talán itt is vannak közöttünk, s vannak olyanok, akik Törökországból más országba vándoroltak tovább.

A független és szabad Magyarország 1956 talaján áll óta az 1956-ban elbukott forradalom és szabadságharc hagyományait folytatjuk. Nagy értéknek tartjuk visszanyert függetlenségünket, ami által ismét magyar utat követhetünk. Határozottan kiállunk a demokrácia értékei mellett, s a világ demokratikus erőit mindenütt a világban segítjük. Jó érzéssel tölt el bennünket, hogy Törökországgal nem csak barátok, hanem a NATO-ban szövetségesek is vagyunk. Reméljük, hogy minél hamarabb az EU-ban is tagtársak leszünk. Nem felejtettük el, Törökország mily sokat segített nekünk abban, hogy a NATO-ba bebocsátást nyerjünk. Ezt Törökország EU-tagsági tárgyalásait illetően igyekezünk visszaadni.

A magyar vezetés rendkívül nagyra értékeli a Török Köztársaság eredményeit. Épp ezért mindent megtesz annak érdekében, hogy a kapcsolatok mélyüljenek és szélesedjenek végén Magyarország köztársasági elnöke hivatalos látogatást tett Törökországban. Cemil Cicek úr, a Török Nagynemzetgyűlés elnöke tegnapelőtt zárta le magyarországi tárgyalásait. Várjuk Budapestre Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök urat és Abdullah Gül köztársasági elnök urat. Mindkettőjüknek érvényes meghívása van. A magyar-török kapcsolatokban különleges szerep illeti meg a kultúrát. A törökség értékei iránt a magyarság mindig is nagy érdeklődést mutatott, mely fordítva is így van. Örülök, hogy a budapesti Szent Angéla Kórus el tudott jönni Isztambulba, s Önöknek meg tudja mutatni, hogy a fiatal nemzedék hogyan őrzi Liszt Ferenc, Bartók Béla és Kodály Zoltán örökségét.

Köszönöm a szíves figyelmüket!