Magyarország nevezetes cseppkőbarlangjai Barlangok elhelyezkedése Fontos tudnivalók Jegyárak, nyitvatartás Egyéb képek Cseppkövek Pál-völgyi cseppkőbarlang Magyarország nevezetes cseppkőbarlangjai Forrás Aggteleki-cseppkőbarlang Szent István-cseppkőbarlang Abaligeti-cseppkőbarlang Köszönöm!

Barlangok elhelyezkedése Szent István-cseppkőbarlang Aggteleki-cseppkőbarlang Pál-völgyi-cseppkőbarlang Abaligeti-barlang

Pál-völgyi cseppkőbarlang A Pál-völgyi-cseppkőbarlang Budapest egyik idegenforgalmi célokra kiépített barlangja. A Budai-hegységben, a Látó-hegy keleti oldalán található. Ismert hossza 19 km, a turisták által látogatható hossza 500 méter. A Mátyás-hegyi-barlanggal és a Harcsaszájú–Hideglyuk-barlangrendszerrel együtt a Szépvölgyi-barlangrendszer részét képezi, melynek teljes ismert hossza 29,8 kilométer, függőleges kiterjedése 121 méter, és ezzel Magyarország leghosszabb barlangja.

Szent István-barlang Az István-barlang egy cseppkőbarlang Miskolc–Lillafüreden. A barlang késő triász (anizuszi) mészkőben alakult ki. 1445 méter hosszú, vertikális kiterjedése 93 méter. Idegenforgalmi célokra kiépített, 1991-ben gyógybarlanggá nyilvánított, fokozottan védett természeti érték. A barlangot 1913-ban fedezték fel, a hagyomány szerint úgy, hogy egy kutya beleesett az egyetlen természetes bejáratán át, ami egy 15 m mély üreg volt, és vonyítása nyomán találtak rá magára a barlangra. Első bejárója Kadić Ottokár volt 1913-ban. Feltárását 1927-ben kezdték meg Révay Ferenc irányításával. 

Aggteleki-cseppkőbarlang A földrajzilag összefüggő egységet alkotó Aggteleki- és Szlovák-karszton jelenleg 712 változatos képződésű barlang ismert, melyek közül 273 nyílik a magyar állam területéről. Legtöbb közülük folyóvizes eredetű. Az Aggteleki és Szlovák karszt leghíresebb barlangja a Baradla-Domica barlangrendszer, melynek eddig feltárt oldalágaival együtt mért összhosszúsága 25 km - ezáltal Magyarország és a mérsékelt égöv leghosszabb barlangjának számít (A Szlovákiában fekvő 5,6 km-es rész a Domica-barlang).

Abaligeti-cseppkőbarlang A kagylós mészkőben kialakult cseppkőbarlang a Dél-Dunántúl leghosszabb patakos barlangja. A barlang a Katya-patak forrása. A mélyből előtörő víz egykor több malmot hajtott, ma a barlang vize táplálja Abaliget két mesterséges tavát. A tudósok az abaligeti barlang korát félmillió évre becsülik. A triászból származó mészkőréteg a pleisztocén középső szakaszában keletkezett. A barlang történetével kapcsolatos legrégebbi adatot az abaligeti plébánia iratai őrzik. A barlangot 1768-ban fedezte fel Mattenheim József helybéli molnár. A hagyomány szerint vízimalma a Katya-patak partján állt.

Cseppkövek A cseppkövek átlagosan évi 0,2mm-t növekednek, vagyis körülbelül száz év kell ahhoz, hogy egy cseppkő 2 centimétert gyarapodjon. A cseppköveknek képződésük szerint alapvetően két fajtája van: a sztalagmit, azaz állócseppkő -ez alulról felfelé növekszik. A függő cseppkő a sztalagtit. Ahol feketés a kirakódás, az viszont többnyire – ha nem vas-mangán baktériumok okozták -annak eredménye, hogy még a múlt században a barlangkutatók stb.  fáklyákkal jártak és azzal bekormozták a terepet. A kövek érintése is tilos, mivel azáltal a bőrön levő zsírréteg örökre megakadályozza a cseppkő további növekedését.

http://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1l-v%C3%B6lgyi- cseppk%C5%91barlang Források http://hu.wikipedia.org/wiki/Abaligeti-barlang http://hu.wikipedia.org/wiki/Istv%C3%A1n-barlang http://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1l-v%C3%B6lgyi- cseppk%C5%91barlang http://elismondom.wordpress.com/2010/11/22/utazas-az-eszaki- kozephegysegben-18-aggtelek/ http://www.abaligetibarlang.hu/hogyan-keletkeznek-a-cseppkovek/ http://www.nlcafe.hu/szabadido/20050316/magyarorszagi_cseppkobarla ngok/

Fontos tudnivalók Először is azt kell tisztáznunk, honnan kerülhet széndioxid a vízbe: kisebb részben a levegőből, nagyobb részt a mészkőréteg feletti talajtakarón átszivárogva a gyökérzónából, mely szén-dioxidban rendkívül dús. Ez az enyhe szénsavas oldat a mészkő repedéseibe szivárog, ahol a kőzetet oldani kezdi. A repedésben lefelé haladó vízcsepp nyomása a felette lévő víz súlyának következtében fokozatosan növekszik így oldóképessége is egyre nagyobb lesz és egyre több meszet szállít magával.

Barlangok jegy árai,nyitvatartásuk Abaligeti-barlang: felnőtteknek 1500 Ft/fő, diákoknak, nyugdíjasoknak 1200 Ft/fő. Március 15 – október 15: 9.00-18.00 Október 16 – március 14: 10.00-15.00 Pál-völgyi-barlang:Alap túra 1 300 Ft kedvezményes: 1 000 Ft Kombinált: Szemlő-hegyi-barlangba is érvényes1 850 Ft kedvezményes: 1 320 Ft Kombinált iskolai: Szemlő-hegyi-barlangba is érvényes iskolai csoportok számára-1 120 Ft Rövid túra640 Ft kedvezményes: 640 Ft Kísérőjegy:  100 Ft Téli csoportkedvezmény: nyugdíjas, gyermek, diák látogatók részére január 5-től február 28-ig és november 23-tól december 31-ig legalább10 fős csoportok esetén, csak hétköznapokon-900 Ft Hétfő kivételével minden nap,10.00 - 16.15 óráig. Június 1-től augusztus 31-ig hétvégenként,10.00-17.00 óráig. Aggteleki-barlang: Túraindulás: - Nyári szezonban: 9.00, 10.00, 12.00, 13.00, 15.00, 17.00 és 18.00 már 1 fő jelentkezése esetén is. - Téli szezonban: 10.00, 11.30, 13.00 és 15.00, már 1 fő jelentkezése esetén is. Jegyár: 2.400 Ft/fő Kedvezményes: 1.200 Ft/fő Családi jegy: 6 000 Ft  Két felnőtt két gyermek 6 800 Ft  Két felnőtt három gyermek További gyermek 800 Ft/fő  Nyári  szezon: 2010. június 01.- 2010. augusztus 31.  Nyitvatartás: Aggteleken naponta 8.30 - 19.00 óráig,   Vörös-tónál és Jósvafőn 9.00 - 19.00 óráig. Jegykiadás Aggteleken 18.00 óráig, Vörös-tónál 17.00 óráig. István-barlang:A barlang egész évben minden nap nyitva tart, április 1. és szeptember 30. között 9:00-18:00 óráig (utolsó túra 17.00 órakor), október 1. és március 31. között 9:00-15:00 óráig (utolsó túra 14.00 órakor). Felnőtt1000 Ft Gyermek/nyugdíjas 600 Ft Óvodás300 Ft Csoportos felnőtt jegy 850 Ft Csoportos diák/nyugdíjas jegy 500 Ft Barlangi esküvőterembérlet mindkét barlangba: 30.000 Ft + teljes árú belépőjegy/fő  

Köszönöm a figyelmet! Készítette: Dömök Vivien