Nézetek a Föld alakjáról, a korong modell Munkácsy Katalin ELTE Budapest munkac@ludens.elte.hu

A Föld alakjának kérdése a filozófia része volt azokban a korokban, amikor még nem hajózták körbe a Földet.

Életfa A honfoglaláskori magyar régészeti emlékeken gyakori az életfa: a fa törzse a korong alakúnak elképzelt Földön áll, gyökerei az alvilágba nyúlnak, lombja a felső világba ér.

Életfa ábrázolás egy gombszerű ruhadíszen

Az életfa több ősi kultúrában is megtalálható. Hossz- és keresztmetszeti ábrázolását jelentik részben a különböző mértékben stilizált életfa ábrázolások, részben pedig a világ, a föld korong modelljei.

Görög világtérképek A térképeken először a korongmodell látható, később jelentek meg a környezet realisztikus térképei, majd pedig a nagy, kontinens méretű térképeken már a Föld gömbalakja is megfigyelhető.

Hecataeus világtérképe Kr.e. 517-ből

Eratosthenes világtérképe Kr. e. 3. sz.

Csillagászattörténet matematika órán, földsugár-mérés Eratosthenes megmérte, kiszámolta a Föld sugarát. Jellegzetes matematikai teljesítmény: Nem tudjuk, hogy a Föld gömb alakú, de feltételezzük azt, és e hipotézis alapján meghatározzuk a sugarát. Eratosthenes egy körcikk sugarát számította ki az ívhossz ismeretében és a szög mérésével.

Két beesési szöget is mérhetett volna, a napsugarakat használva egyenesként, de ebben az esetben meg kellett volna oldani a mérések szinkronizálását. Ezt sikerült kiküszöbölnie azzal, hogy a mérést a nyári napforduló napján végezte és az ív egyik végpontja Alexandria a másik pedig a ráktérítőn fekvő Szüéne volt.

A szüénei mély kút, amelyben egy évben csak egyszer, a napfordulókor csillan meg a napfény, csillagászati műszerként szerepel ebben a mérésben.

Így csak Alexandriában kellett megmérni a napsugarak beesési szögét a napforduló napján, délben. A napórák igen kifinomult technikával készültek, ezért ez egyszerű feladat volt.

Szüéne és Alexandria az ókori görög kultúrkörhöz tartozott, a városok közötti távolságok ismertek voltak. (A mai Egyiptom területén fekszenek, távolságuk körülbelül 800 km.)

Az utazásokból származó tapasztalatok és a Föld alakjára vonatkozó elméleti tudás alapján született meg, évszázadokkal később, Ptoleimaios világtérképe.

Ptoleimaiosz világtérképe Kr. u 150-ből

A térképek és a geometriák A térképészet fejlődése következtében egyre jobban használható térképek készültek, de a régi térképek őrzik a párhuzamosan létező világképeket és ezzel együtt a többféle geometria létezésének szemléletes nyomait.

A három görög világkép nyomai a magyar történelmi emlékekben is megtalálhatók Személyes, kisgyerekkori emlékeink is sokféle látásmód nyomait őrzik

A mesékben: a hős világgá fut, leül a világ végén és a semmibe lógatja a lábát. A gyermeki “józan ész” szembekerülése a Föld gömbölyűségének tudásával: Régebben a gyerekek úgy gondolták, a Föld nem lehet gömbölyű, hiszen akkor a túloldalán lepotyognának róla az emberek.

Tudásunk a Föld alakjáról a XV. században Párhuzamosan létező, ellentétes tartalmú ismeretek a Föld alakjáról. Ideológiai konfliktus nélküli intellektuális konfliktus, szemben a geocentrikus és a heliocentrikus világkép éles szembekerülésével.

A népi tudást őrzik az életfa-ábrázolások, a mesék és mítoszok Az akadémikus tudásban, az iskolai műveltségben: - A kolostori iskolákban már a XI. századtól tanított húsvétszámítás, a computus - A Szalkai kódex csillagászati fejezete - Mátyás könyvtárának különleges kincsei

A computus elemi aritmetikai ismereteket, valamint a Nap és a Hold mozgására vonatkozó tudást igényelt. Természetesen maga a számítási algoritmus mechanikusan is végrehajtható volt, de hátterében ott húzódtak a görögök csillagászati ismeretei.

Néhány, a vizsgált szempontból különösen fontos korvina

Ptolemaeus, Claudius Magnae compositionis libri (seu Almagest) a Georgio Trapezuntio traducti Trapezuntius fordította az eredeti görögből latinra. Kézirat

Ptoleimaosz: Geographike Nyomtatásban megjelent 1478-ban

Regiomontanus, Johannes Canones LXIII in tabulam primi mobilis cum tabula, cum dedicatione ad regem Matthiam

Országtérképek A XVI. század elején készült első Magyarország térképek Ptoleimaios művén alapultak, mint mindenhol Európában.

Hatvani A Föld alakjával kapcsolatban a XVII. században Hatvani István végzett méréseket, a földsugár ismeretében Debrecen földrajzi szélességét határozta meg.

Bolyai A földrajzi geometria a XIX. századi európai és magyar matematikai műveltségben jelentős szerepet játszott, így Bolyai János is magas színvonalú képzésben részesült a bécsi hadmérnöki akadémián.

A Bolyai geometria logikai szükségszerűségként született meg, ugyanakkor az abban axiomatizált szemlélet nem idegen a laikus világlátástól sem.

Eötvös A XX. században Eötvös Loránd mérte Föld alakját torziós ingaával.

A Föld alakjának kérdése mára megoldódott, a probléma történeti érdekességgé vált. A történeti emlékek megőrzik a gondolkodás ősi sajátosságait, a galgóci tarsolylemezen az életfának erősen stilizált ábrázolását láthatjuk.

Galgóci tarsolylemez