„A szakképzett és szervezett munkavállalókért” Liga Szakszervezetek regionális tanfolyamsorozata 2010.10.5-6.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
 A szakképzés az elmúlt 20 év vesztese: számbeli és presztízs veszteség egyszerre jelentkezett.  Az egyre fogyatkozó számú tanulók közül egyre kevesebben.
Advertisements

A TÁMOP projekt intézményi hatásai a Somogyi TISZK-ben Kispéter Sándor Főigazgató-helyettes Kispéter Sándor Főigazgató-helyettes.
Versenyképes gazdaság Versenyképes szakképzés
Marcali Szakképző Iskola Pályaválasztás / Tel: 85/ , 85/
Palánczné Németh Zsuzsanna igazgató Újbudai Speciális Szakiskola
Pécsi Regionális Informatikai Szakképzési Fórum Pécs, szeptember 10.
A szakképzés fejlesztés irányai évfolyam beiskolázási létszáma 2009/2010.
2014. július 3.1 ALTERNATÍV SZAKKÉPZÉS Énekes Rita vezető főtanácsos SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Felnőttképzési és Szakképzési Főosztály.
Árpád Szakképző Iskola és Kollégium
Szakterületi trendek, kilátások, jellemző foglalkozások és munkaerő- piaci igények Dzubay László Május 03. Pécs.
A kutatási téma háttere
Dél-dunántúli régió Szakképzési Konferencia Pécs, június 26. A régió munkaerő-piaci helyzete és kapcsolata a szakképzéssel.
A TISZK támogató szerepe a szakképzésben április 18. Szebenyiné Csóka Beáta szakmai vezető.
Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft.
A kamara szerepe a duális szakképzésben március 01.
„A szakképzés koordinációjának lehetőségei a Dél-Dunántúli Régióban” Egy konferencia „beharangozója”
A munkaerő-kereslet és –kínálat előrejelzését megalapozó kutatások a HEFOP 1.2 intézkedésének keretében.
„Ismerje meg a tanuló a legfontosabb nyersanyagokat és szerszámokat, legyen találékony, ötletes, élje át az alkotás gyönyörűségét.” (Polgári iskola, Műhelygyakorlatok,
A kamarák szerepe a felnőttképzésben
Keresletvezérelt szakképzés
Pályaorientációs tapasztalatok, hiányszakmák népszerűsítése Győrben
A fejlesztések hasznosulása az ágazati tervezésben október 18.
A FELNŐTTKÉPZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Soós Roland ÉRÁK május 29.
SZAKKÉPZÉS A FEJLESZTÉS ESZKÖZE
A Hefele Menyhért Építő- és Faipari Szakképző Iskola szempontjából
Az informatikai szakképzési kapacitások, a munkaerőpiaci kereslet-kínálat Kovács Levente Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola és Kollégium
Észak-alföldi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság.
A gazdaság összefog Az RFKB működése, a képzési szerkezet átalakítása érdekében elvégzett feladatai Dr. Fischer Sándor.
Változások a szakképzés irányítási rendszerében A szakképzés és a Térségi Integrált Szakképző Központok jelentősége Szőke István szakmai igazgató 2008.
Szűcsné Szabó Katalin Régiós kamarai koordinátor RFKB projekt
Gödöllői Kistérségi Foglalkoztatási Paktum Gödöllő,
Az RFKB szerepe a szakképzésben Bihall Tamás Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnök Észak-magyarországi RFKB társelnök Balassagyarmat,
Nógrád TISZK sajtótájékoztató 2009 december 14. A Nógrád TISZK fejlesztése.
TISZKEK SZEREPE A FELNŐTTKÉPZÉSBEN. A KÖZPONTI KÉPZŐHELY 3471 m2 alapterületen 80 darab a gyakorlati képzést támogató oktatási hely 350 fő befogadóképességgel.
Dr. Roóz József TÍZ ÉVES A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS VITAINDÍTÓ.
Dr Sediviné Balassa Ildikó: JUBILEUM UTÁN A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS JÖVŐJE Munkakultúra – Szakképzési Modellek OKTÁV RÁCIÓ február 4-6.
Gázipari Szakszervezeti Szövetség szeptember.
A szakképzés helyzete Magyarországon
Régió gazdasági kilátásai, szakember igény, szakképzés
TISZK Tanácsadó Testülete. A tanácsadó testület véleményezi:A tanácsadó testület véleményezi: –az irányító szervezet működésének szabályait tartalmazó.
„A jól képzett szakemberekért.”
A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok és a TISZK rendszer Dr. Szilágyi János képzési igazgató Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.
A munkaerő-piaci kereslet és kínálat összehangolása __________________________ Kámán István.
Az új típusú szakképzési rendszer főbb jellemzői MÁV konferenciasorozat 2. rendezvény április 29. Dr. Szivi József SZMM Felnőttképzési és Szakképzési.
Milyen perspektívákat nyit az új OKJ rendszere? Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Tanácsadási osztály Nádráné Tóth Borbála.
Takács Erika Zádori Zoltán
A gazdaság szerepvállalása a képzési és beiskolázási szerkezet alakításában Budapest április 29. Dr. Szilágyi János.
A felsőoktatási expanzió befolyása a regionális munkaerőpiacra Sándor Mária 2013.
1 A foglalkoztatáspolitika ösztönző elemei, a szolgáltatások szerepe Munkaerő-piaci Műhely Konferencia Pécs november 20. SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM.
Akkreditált Felnőttképzési Intézmény FÉMES NAPOK Fejér megye szakképzési helyzete, különös tekintettel a fémipari szakképzésre Dávid Lajos - Fejér.
Bihall Tamás Észak- magyarországi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság társelnöke Salgótarján, június 24.
A gyakorlatorientált szakképzés és a magyar kamarai rendszer szeptember 10. Dr. Szilágyi János.
Vázlat a faipari szakképzés helyzetéről Koronka Lajos a Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola igazgatója.
A felnőttképzés Hajdú- Bihar megyében Dr. Erdei Gábor Dr. Teperics Károly
Szakképzési körkép 2016 A jármű és fémipari szakmacsoport Fóruma.
Szakképzés a régióban Dr. Medvegy Tilda igazgató Oktatási Hivatal Nyugat- dunántúli Regionális Igazgatóság 9024 Győr, Bem t. 15.  (96) fax: (96)
Hiányszakmákat tanuló végzős szakiskolások Mártonfi György Budapest november 5.
Munkaerő- piaci helyzetkép a Nyugat- dunántúli régióban Kleizerné Tamás Györgyi szakreferens Nyugat- dunántúli Regionális Munkaügyi Központ.
A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok munkájának tapasztalatai Dr. Szilágyi János képzési igazgató Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.
Készült a KEMKIK és DKIK által rendezett Szakképzési Fórumra Dunaújváros, El ő adó: Juhász József RFKB társelnök,
Hódmezővásárhelyi Szakképzési Centrum
az oktatásban, képzésben és az új partnerségi projekt
A legnehezebben betölthető munkakörök Magyarországon:
Szakmai nap Észak- alföldi Régió Kisvárda, november 24.
A PÁLYAORIENTÁCIÓ SZEREPE A KORMÁNYZATI FEJLESZTÉSEK SORÁBAN
Vállalati háttérfelmérés eredményeinek összefoglalása
Foglalkoztatás, szakképzés, jó gyakorlatok
A PÁLYAORIENTÁCIÓ SZEREPE A KORMÁNYZATI FEJLESZTÉSEK SORÁBAN
Munkaerő- piaci helyzetkép a Nyugat- dunántúli régióban
Általános iskolások pályaválasztása 2014
Előadás másolata:

„A szakképzett és szervezett munkavállalókért” Liga Szakszervezetek regionális tanfolyamsorozata

 „S ha a fiatalokat nem győzzük meg, hogy itt maradjanak, akkor kiürül az ország. Mindig elmondtam: ha hat okosra jut egy szorgalmas, hat diplomásra egy szakképzett munkás, akkor baj van. A képzési arányokon változtatni kell. Az a rossz hírem van, hogy hamarosan az esztergályos, de lehet, hogy a lakatos, a tetőfedő vagy a vízvezeték-szerelő háromszor annyit fog keresni, mint a feleslegesen kiképzett pszichológus, szociológus, médiaszakember, és sorolhatnám, mert a munkaerőnek is kereslet-kínálati piaca van.” Demján Sándor

 FOLYAMATOS VÁLTOZÁSOK, DE  Szakképzési szerkezet;  Jogszabályi környezet;  Képzési tartalom nem felel meg sem a társadalmi, sem a gazdasági, sem a nemzeti értékek megőrzéséből eredő elvárásoknak –  Egyensúlyvesztés a munkaerő-piacon, súlyos zavarok az ellátórendszerekben

 SzakmacsoportSaját szakmájukban elhelyezkedők aránya  Egészségügy66,7%  Gépészet33,1%  Elektrotechnika-elektronika19,0%  Építészet30,8%  Faipar24,5%  Közlekedés33,5%  Kereskedelem-marketing, üzleti admin.31,8%  Vendéglátás-idegenforgalom35,7%  Mezőgazdaság15,8%  Élelmiszeripar20,0%  Országos átlag30,2%

 A gazdaság egyelőre nem érzékel minőségi javulást a szakképzésben;  a kapacitás a szakképző intézmények többségében kihasználatlan;  Mindez nem az iskolák hibája. Ez annak az oktatáspolitikának a hibája, amely a nagy rendszerből (oktatási rendszer) kiszakítva egy alrendszert (szakképzés rendszere) próbál meg fejleszteni úgy, mintha az a többi alrendszertől (felsőfokú oktatás, FSZ képzés, egyéb középfokú oktatás) függetlenül sikeresen tudna működni.

 Az oktatáspolitika egyik leglényegesebb pontja, hogy milyen a gazdasági rendszerhez való viszonya.  Deklarált kormányzati cél: a képzési kínálat és kereslet összhangjának megteremtése  Körültekintő, sokszereplős érdekegyeztetési rendszer óriási oktatási lobbi jelenléttel.  A SZAKKÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ FELEK ÉRDEKEI SOKSZOR MÉG AZ ALAPKÉRDÉSEKBEN SEM EGYEZNEK, PEDIG EZ A MINŐSÉGI KÉPZÉS EGYIK ALAPFELTÉTELE !

 A fő cél és alapvető érdek:ott, olyan létszámban, olyan szakmában és olyan tartalommal legyen szakképzés,ahogy a gazdaság igényli  Ennek szinkronban kell lennie:  Az egyéni aspirációkkal, a tehetséggel, a képzés kapacitásával,személyi,tárgyi feltételeivel és különösen a gyakorlati oktatás technikai színvonalával  RFKB-k: beiskolázási szerkezet; felnőttképzés, gimnáziumok és a felsőoktatás, iskolai normatív finanszírozás és a képzési struktúra befolyásolása.

 Nem csupán lehetséges, hanem szükséges!  Az állam kötelezettsége, hogy megfelelő adatokra, tudományos elemzésekre támaszkodó előrejelzéseket adjon a kereslet és kínálat várható alakulásáról, a szakmai követelmények változásáról az elegendő információkkal nem rendelkezők számára.

 Körültekintő, sokszereplős, önfejlesztő érdekegyeztetési rendszer: RFKB-ban a munkaerő-piac szereplői 2/3-os reprezentációval rendelkeznek. Puha és félkemény eszközök:TISZK-ek Eu-s és szakképzési támogatás.  A fő cél, nem iskolák bezárása, pedagógusok elbocsátása, hanem egy reális, empirikus és komoly elemzéseken nyugvó tükör tartása.  A legnagyobb feszültségpontokra célszerű koncentrálni és ennek alapján egy struktúraváltási programot elfogadtatni az iskolafenntartókkal.

 A projekt eredményeként elindult a magyar szakképzési rendszer szerkezetének átalakítása,egy munkaerő-piaci orientáltságú tervezési-befolyásolási rendszer kialakítása.  Az elkészült döntéstáblák alkalmasak arra,hogy a finanszírozási-ösztönzési rendszeren keresztül befolyásolni lehessen a munkaerő-piaci relevanciával rendelkező szakmák expanzióját.  A munkaerő-piaci trendek felvázolásával, a hiányszakmák népszerűsítésével befolyásolni lehet a kívánatos pályaválasztási döntéseket, illetve az iskolarendszerű szakképzés finanszírozási rendszerének finomításával hatást lehet gyakorolni az iskolarendszerű szakképzés képzés- beiskolázási szerkezetének megváltoztatására.

 Az RFKB döntései csak az iskolarendszerű szakképzésre terjednek ki. A felnőttképzés, a gimnázium és a felsőoktatás tanulói és hallgatói létszámára nincs ráhatása a bizottságoknak.  Pedig az oktatási-képzési kibocsájtás összehangolása a munkaerő-piaci kereslettel regionális szinten csak egy összefüggő, koherens rendszerben lehet hatékony.  Önkormányzatok felismerték a beavatkozások szükségességét:Győr, Kecskemét, Zalaegerszeg  Ösztönzők szerepe a normatív finanszírozásban: kiemelten támogatott, nem támogatott szakmákban30%-50%-os normatíva növelés, ill. csökkentés.

A Dél-alföldi RFKB döntési statisztikája 2010: Kategóriák/db/arány  Kiemelten támogatott: 49 = 11,50%  Támogatott: 91 = 21,36%  Fejlesztési forrás által nem támogatott: 63 = 14,79%  A régióban nem oktatott: 216 = 50,7%  Az új OKJ nem tartalmazza: 7 = 1,6%  Összes szakképesítés: 426 = 100,00%

A gazdaság által igényelt szakképesítések köre  Hegesztő  Gépi forgácsoló  Szerkezetlakatos  Ács, állványozó  Villanyszerelő  Húsipari termékgyártó  Porcelánkészítő és - festő  Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő  Szabó  Szerszámkészítő

A hiány-szakképesítések köre:  Hegesztő  Gépi forgácsoló  Szerkezetlakatos  Ács, állványozó  Villanyszerelő

 Gyermekgondozó-nevelő, Bőrműves, Bútorműves, Díszműkovács;  Hangszerkészítő és –javító, Könyvműves, Népi kézműves, Ötvös;, Porcelánkészítő és - festő  Textilműves, Üvegműves, Vésnök  Zománcműves, Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő, Épületlakatos, Finommechanikai műszerész, Gépgyártósori gépkezelő, gépszerelő  Gépi forgácsoló, Géplakatos, Hegesztő, Szerkezetlakatos, Szerszámkészítő, Automatikai műszerész  Mechatronikai műszerész, Órás, Villanyszerelő, CAD-CAM informatikus, Ács, állványozó, Épület- és építménybádogos, Kályhás  Kőfaragó, műköves és épületszobrász, Bőrdíszműves  Cipész, cipőkészítő, cipőjavító, Fonó, kötő és nemszőtt-termék gyártó, Kalapos, sapka- és kesztyűkészítő  Szabó, Szíjgyártó és nyerges, Könyvkötő, Nyomdai gépmester, Autóelektronikai műszerész  Járműfényező, Vasúti járműszerelő, Szakács, Fényképész és fotótermék-kereskedő  Állattenyésztő, Lótartó és –tenyésztő, Mezőgazdasági gépüzemeltető, gépkarbantartó  Húsipari termékgyártó, Tartósítóipari termékgyártó

 4500 vállalkozás és közintézmény: szakképző iskolát végzettek iránti kereslet felmérése egy éven belüli, illetve három éven túli időtávon – szakmánként és megyénként, illetve régiónként.  47,1% adott értékelhető választ.  A válság elhúzódásával számolnak a vállalatok.  Nagyok az országon belüli eltérések: Közép-Mo: szakmunkáshiány; Ny-Dunántúl, É-Alföld szakmunkás felvétel (feldolgozó-, és építőipar); létszámcsökkenés: Nógrád és Békés megye

 Az elemzés egyik tanulsága éppen az, hogy felhívja a figyelmet a szakiskolai kibocsátás és munkaerő-piaci érvényesülés felmérésének fontosságára és az ehhez szükséges adatbázisok kiépítésének elengedhetetlenségére (pályakövetés).  Becslési eredményeinkk csak olyan jelzésekként foghatók fel, amelyeket az adott lokális munkaerő-piac szereplői (iskolaigazgatók, munkaerő-piaci szervezetek szakértői, nagy foglalkoztatók, önkormányzatok) körében gyűjtött információkkal kell kiegészíteni, illetve ellenőrizni. Az eredmények csak ezen, az adott megyében, településen szerzett információk fényében interpretálhatók.

 A kereslet és kínálat kvantitatív illeszkedése mellett legalább olyan fontos, hogy a vállalatok minőségi igényeihez passzoljanak a pályakezdők kompetenciái, tudása.  Összességében lényegesen elégedettebbek a vállalatok az érettségivel rendelkező szakmunkás pályakezdők tudásával, mind általános készségek tekintetében, mind szakmai tudás tekintetében (kivétel gyakorlati jártasság). Ezzel ellentétes trend rajzolódik ki az érettségivel nem rendelkező szakképzett pályakezdők esetében.  A magyar vállalkozások fele sem tud konkrét felsőfokú szakképzést megemlíteni.

3000 frissen végzett szakmunkást kérdeztünk meg – kiemelten támogatott szakmákban. A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzetét, elhelyezkedési lehetőségeit, valamint szakmájukról, munkájukról alkotott véleményüket és a 2009 óta ezen területeken bekövetkezett változásokat kívánta feltérképezni. Romlott a fiatal szakképzettek munkaerő-piaci pozíciója: 49%- ának még egy munkahelye sem volt. 84%-uk ugyanazt a szakmát választaná, 60%-uk ugyanazt a szakmát és iskolát. 67% nem a saját szakmájában helyezkedett el. A megkérdezettek körülbelül 40-40%-a választott szakmát ismerősei példája alapján, szülei tanácsára, illetve iskolai eredményei miatt.

 A kiemelten támogatott szakmákat tekintve megállapíthatjuk, hogy leggyakrabban a gépi forgácsoló, a burkoló, a szakács, a hűtő- és klímaberendezés-szerelő, karbantartó, az ács, állványozó és a húsipari termékgyártó szakmával rendelkező fiatalok helyezkedtek el a kérdezés időpontjáig alkalmazottként, legritkábban pedig a ruházati eladó, az élelmiszer- és vegyiáru- eladó, kereskedő és a műszakicikk-eladó szakmát végzettek.  Az adatelemzés eredménye azt mutatta, hogy az édesapa munkaerő-piaci státuszát gyakran „megöröklik" gyermekei.  36%-os munkanélküliségi ráta (kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 56%)  73% jelezte, hogy jobb fizetésért elköltözne lakóhelyéről.  Elmondható, hogy a családi háttér az iskolai eredményeken keresztül, közvetve gyakorol hatást a munkaerő-piaci érvényesülésre

Köszönöm a figyelmet! Mészárosné Szabó Anna Szakképzési osztályvezető BMKIK 5600 Békéscsaba, Penza lakótelep 5. 66/