Az információs társadalom helyzete Magyarországon Molnár Szilárd Teleházas konferencia, Budapest 2008. május 16.

Soha nem tapasztalt léptékű fejlődés 1982: a Time magazin Év Embere a számítógép lett, amely az első „nem emberi” díjazott 1993-1994: megjelennek az első böngészők, például a Netscape. Megnyílik Magyarország első teleháza. 1995: elindult az első ismeretségi háló (www.Classmates.com), 2005-ben már körülbelül 100 millió egyesült államokbeli internetező tagja volt valamilyen online közösségnek 1998: kitör a Lewinsky botrány (USA) egy internetes hír kapcsán, azóta a nyomtatott sajtó alig tud lépést tartani az online világgal 2001: az első szócikk a Wikipédián, ma több mint 100 nyelven közel 5 millió szócikket tartalmaz 2003: az USA-ban megváltozott egy 50 éves trend: a fiatalok már több időt fordítanak internetezésre, mint tv-nézésre 2008: az EU27 országaiban 250 millió polgár szinte naponta használja az internetet 2010: a YouTube és a MySpace típusú szájtokon 2010-re a letöltések/oldallátogatások száma meg fogja haladni a 65 milliárdot éves szinten 2010: az európai szolgáltatási szektor már napjainkban az EU gazdasági tevékenységének 70%-át teszi ki, így 2010-re el kell érni a szolgáltatások határokon átnyúló szabad elérhetőségét

Amiben az élmezőnyhöz tartozunk Sulinetes generáció net-használata az elsők között van az EU27 Közösségi helyeken való internethasználatban a 10. helyen álltunk Európában 2006-ban. Szélessávú hálózat hozzáférés árában az egyik legalacsonyabbak vagyunk az EU-ban.

Az alacsony árnak (egyelőre) nincs hatása

Középmezőnyben vagyunk 1. E-közigazgatás lakossági használata 2. Szélessávú infrastruktúra lefedettsége 3. Net-használók számának növekedési üteme 2005-2007 között

Sereghajtók között vagyunk 1. Digitális írástudás szintjében 2. Felnőttképzésen való részvétel 3. Munkavállalók IKT tudása 4. K+F ráfordítás 5. Részmunkaidőben dolgozók aránya 6. Az 55-65 év közöttiek 1/3-a dolgozik

Mégis, milyen az összkép? Az indikátorok több mint 75%-a az átlag alatt van: Bulgária, Ciprus, Görögország, Lengyelország és Románia. Majdnem ugyanebbe a csoportba sorolható: Szlovákia, Magyarország, Olaszország és Litvánia

Kettős információs társadalom kép Magyarországon

Az információs társadalom minimál-programja A magyar információs társadalom hipotetikus rétegződés-modellje Netizenek, netokraták Meggyőzhetők Netlessek (hálózat nélküli polgárok)

Szerves és szervetlen információs társadalom fejlődés Netizen: mobil, nyitott a legújabb innovációk iránt, kapacitásnövelő tevékenység jellemzi, IKT eszközök komplementer használata, kiterjedt társadalmi kapcsolat-rendszer. A kettő közötti távolság a rémisztően nagy! Netless: immobil, rekreációs tevékenység jellemzi, kizárólag a TV-ből tájékozódik, beszűkült társadalmi kapcsolatrendszerrel rendelkezik. A Netlessek: 60%-át még senki nem biztatta személyesen, hogy használja az internetet. 50%-a még nem gondolt arra, hogy kipróbálja az internetet. 45-50 százaléka lakik olyan háztartásban, ahol sem internet, sem számítógép, sem internetező nincs. A Netizenek: 25%-a igénybe vesz e-közigazgatási szolgáltatást. 18%-a online bankol. 13%-a távoktatásban részt vett. 8%-a blogot ír.

A digitális megosztottság egyre inkább kulturális megosztottsággá válik

Molnár Szilárd molnar.szilard@ittk.hu www.ittk.hu BME-UNESCO ITTK 1111 Budapest, Stoczek u. 2-4.