ÉRDEKLŐDÉS ÉS SZEMÉLYISÉG KÍSÉRLET AZ ÉRDEKLŐDÉS ÉRTELMEZÉSI KERETEINEK KIALAKÍTÁSÁRA 5 FALUBAN TÖRTÉNT KUTATÁS ALAPJÁN MMIKL

Miért kezdtem el érdeklődni az érdeklődés iránt? Mert elválaszthatatlan a személyiség egyediségétől. A valóságos emberekben mindig az intelligencia egyedi mintázatát találjuk, amely összefonódik az érdeklődéssel Az intelligencia olyan pályákon mozog,amelyek nagyjából megfelelnek az érdeklődésnek (Allport 1961)

Az érdeklődés összefüggésben áll az önismerettel és az önreflexióval. Van, akinek könnyebb, van akinek nehezebb rátalálni a magáéra, még akkor is ha keresi, és ez számtalan problémát vet fel, nagymértékben a saját intelligenciára való ráhangolódás hiánya vagy késése miatt Aki nem tudja, mi érdekli, „nem tud magáról semmit”, de mindenképp kevesebbet és más minőségűt, mint aki tudja. ► A saját érdeklődés meghatározásának pontossága párhuzamosan halad az önmeghatározás pontosságával. ▼ Az érdeklődés összefüggésben áll az önismerettel és az önreflexióval.

Definíció házi használatra Az érdeklődés egyedülálló eszköz ahhoz,hogy az ember: alkalmassá tegye magát arra, hogy megküzdjön az élet dolgaival,és közben a lehetőségekhez képest boldognak és kiegyensúlyozottnak érezze magát ∑ OPTIMALIZÁLJA AZ EMBERT, HOGY AZZÁ VÁLJON, AKIVÉ SZERETNE IS ÉS TUD IS.

Az általunk használt érdeklődés fogalom 4 dimenziója: Egyénít: úgy működik a személyiségben, mint a vonás, kiemel, elhalványít, integrál, differenciál Fejleszti az intelligenciát, hatékony előmozdítója a komplikált élethelyzetekkel való megbirkózásnak Bensőleg motivál: a 4 pozitív alapérzelem egyike (szeretet, elégedettség, öröm, érdeklődés) Energetizál: a szervezet egészének „jóllétére kihat”

„ÉRDEKLŐDÉS”: az érdeklődés általános tulajdonságai „ÉRDEKLŐDÉSEK”: az érdeklődés mint személyiségvonás, az egyedi személyiség része A kutatásunk érdeklődés definíciója ez utóbbihoz kötődik: Az érdeklődés maga is, mint az én: egy, az egyénre jellemző attitűd struktúra, amely az őt kiváltó tárgyak egy meghatározott osztályával szemben sokkal inkább tartós jellegzetességekkel bíró viselkedésmódokban nyilvánul meg, mint szituatívan.(Havitz; Mannell, 2005)

Ami jellemző az egyén érdeklődésére, jellemző a személyiségére is: Párhuzamosságot mutat a személyiség alakulásával Számtalan analógiával modellként szolgál a számára Az érdeklődés koherenciája, fő vonásainak felismerése és megfogalmazni tudása a személyiség felépített egyediségének és integráltságának mutatója

A kutatásról Módszerek: Adatfelvétel: longitudinális kérdőíves vizsgálat; strukturált mélyinterjúk, a személyek érdeklődés története Adatfeldolgozás: narratív pszichológiai eszközökkel (a nyelvi struktúrák mögött jelentés-struktúrák állnak) A kutatás első fázisa: Az érdeklődés elemzési dimenzióinak kialakítása

A kutatás célja: Ami nem: az egyes érdeklődésfajták feltérképezése Ami igen: az egyénre jellemző „érdeklődések”, a jellegzetes érdeklődésprofilok megismerése.

A kutatás egyik fő kérdése: Vajon a felismert érdeklődés hogyan befolyásolja a választásainkat? Kihat-e az ember magatartására, ha saját egyéni érdeklődéssel rendelkező személynek tartja magát?

AZ EDDIGI EREDMÉNYEKBŐL Hogy értik a megkérdezettek az érdeklődést Az „egyénítő” és „intelligencia fejlesztő” funkciót hangsúlyozzák Kevéssé hozzák összefüggésbe élményekkel és érzelmekkel Hiányzik az újdonság vonzó erejének, a kihívásnak, a kalandnak az eleme.

∑ Nemes dolog, de nem feltétlen jó csinálni A művelődéssel azonos képzetek körében mozog. Nincs elég saját-élmény az összetettebb, „élvezetesebb” képhez.

Falun körülbelül az emberek felének nincs saját érdeklődése. II. Falun körülbelül az emberek felének nincs saját érdeklődése. Vagy: Amit meg tud fogalmazni belőle, nem tartja kielégítőnek ahhoz, hogy érdeklődésnek nevezze

III. A saját érdeklődési kör megléte önmagában is határvonalat jelent, és konzekvenciákat hordoz többek között a kulturális magatartásra nézve, - függetlenül annak tartalmától és egyéb jellegzetességeitől.

IV. Kiknek van nagyobb valószínűséggel? A férfiaknak, A magasabb iskolai végzettségűeknek Tanulóknak és aktív keresőknek A fiataloknak vagy már bölcsebb korban lévőknek, de még nem „véneknek”

V. Az egyéni érdeklődési kör hatása a kulturális magatartásra Nemcsak többet, de rendszeresebben járnak minden kulturális intézménybe Van kedvenc időtöltése 97%-nak (nem egyéni érdeklődők 75%) Szabadidős karakterük modernebb, mozgékonyabb és érték-orintáltabb

VI. Kulturális attitűdök Erősebben és inkább tematikus irányok szerint szelektálnak Alacsonyabb az előítéletes beállítottságúak aránya ► Az egyéni érdeklődés az egyik olyan eszköz, ami az előítéleteket képes enyhíteni

VII. Az érdeklődési profilok elemzési dimenziói 1. Jelentés dimenzió 2. Előzetes tudás dimenzió 3. Összetettség dimenzió 4. Koherencia dimenzió

A jelentés dimenzió mutatói Milyen életterülethez kapcsolódik (specializálatlan munka; specializált munka; társas együttlét; specializálatlan szabadidő; specializált szabadidő; szellemi terület, téma; személyes beállítottság) Milyen időkeretre utal (kötelező idő, nélkülözhetetlen idő, ünnepi idő, örökidő) Milyen fogalmi keretben jelenik meg (cselekvés, érdeklődési terület, téma)

Milyen életterülethez köti Az egyes életterületek szerint értelmezett érdeklődési profilok meglehetősen zártak, negatívan korrelálnak egymással Kivéve: A specializáció hatása erős, átível a területeken, és szellemibb természetű megközelítésekkel jár együtt A mindennapi munka iránti érdeklődés zártabb, a szellemi területre alapozott nyitottabb kulturális magatartással jár együtt.

Milyen időkerethez köti A személy érdeklődés fogalma tartalmazza (%) Munka idő 17,1 Társas idő 10,4 Szabadidő 44,4 Keret nélküli idő 44,1

∑ Az időkeret meglehetősen határozottan kijelöli a profilt Általában egy időtípushoz kötődnek a személy érdeklődései A legerősebb az összeférhetetlenség a társas időben, ill. az én idejének tekintett szubjektív időben elképzelt érdeklődés között. ▲ A pozitív érzelmek forrása a független-, illetve a kapcsolódó én-beállítottság szerint változik.(Barnett, 2006)

Az érdeklődések meglehetősen magányos elfoglaltságot jelentenek Érdekes Aki társas időnek tekinti az érdeklődést, kisebb mértékben vesz részt helyi programokon A szabadidő központú érdeklődés felfogás nem jár együtt élénkebb kulturális tevékenységgel ▼ Az érdeklődések meglehetősen magányos elfoglaltságot jelentenek

Milyen fogalmi keretben közelítik meg az érdeklődést A cselekvő megközelítés kötöttebb: nagyobb valószínűséggel gondolnak meghatározott, konkrét és kevesebb féle tevékenységre Az érdeklődési terület megközelítés flexibilisebb: heterogénebb, színesebb, többféle tevékenységet lehetővé tevő érdeklődésre utal A téma megközelítés átfogóbb, univerzálisabb érdeklődés típusra utal: a szabadidő alapú érdeklődések kivételével bármelyik időnek része lehet.

Érdekes A cselekvésben fogalmazók különböző tevékenységekben realizálják is az érdeklődésüket A szellemi területben és témában fogalmazók kevéssé tudják cselekvésre lebontani az érdeklődésüket: inkább „van valami, ami iránt vonzódik” és „van valami, ami foglalkoztatja”, mint „foglalkoznak valamivel”.

∑ Ma falun minél szellemibb egy érdeklődés, annál kevésbé talál magának utat, hogy cselekvésben és célirányosan megnyilvánuljon. A cselekvésben fogalmazók: koherensebb érdeklődésűk Az érdeklődési területtel rendelkezők: a leginkább inkoherensek. Inkább egy általános szellemítő attitűd jellemzi őket, mint egy számukra is artikulálható érdeklődési irány A téma szerinti érdeklődők: rigidebbek. Válogatnak ugyan, de túlságosan is megszűrik, hogy miben vegyenek részt.

Összegezve A cselekvésekhez kötődő érdeklődésekhez változatosabb és következetesebb kulturális magatartás társul. De meglehetősen lehatároltak. Kérdés, hogy idővel betagolódnak-e egy tágabb, szellemibb kifejeződésű gondolatkörbe.

A szellemibb beállítottságú érdeklődések viszont alig nyilvánulnak meg kulturális tevékenységekben. Vagy túlságosan nyitottak és rendező elv nélküliek, vagy homogének ugyan, de kizárólagosak. Mind a kettő kulturális tanácstalanságot tükröz.

Köszönöm a figyelmet!