EU Környezetvédelem VI. Akcióprogram Dr. Fogarassy Csaba egyetemi docens „Környezet 2010: a mi jövőnk, a mi választásunk”

Általános cél  A környezet megóvása, a gazdasági növekedés és szociális előrehaladás hármas egységére és összhangjára épít.  A negyven éve folyó környezetvédelmi programmal a környezetvédelmet sikerült meghatározó célkitűzéssé formálni.  Általános megállapítás, hogy a környezetvédelmi diskurzust a gazdasági érvek uralják, tehát e mentén fogalmazhatók meg a különböző célkitűzések is.

Kiemelt intézkedések  Az éghajlatváltozás prevenciója és orvoslása  Természeti és biológiai sokféleség megőrzése  Környezet- és egészségvédelem  Természeti erőforrások megóvása és hulladékgazdálkodás

Az éghajlatváltozás prevenciója és orvoslása I.  Az elmúlt száz év folyamán, Európában a középhőmérséklet 0,8 °C –ot emelkedett, és napjainktól 2100-ig még valószínűleg 1-6 °C- ot fog emelkedni.  A szennyezés fő forrása a közúti közlekedés és az elektromos energia előállítás.  Erdők védelme kiemelt feladat, energiatakarékosság az egyik legfontosabb terület

Célkitűzés: stabilizálni az üvegházhatású gázok légköri koncentrációját  Rövid és középtávon, szándékunkban áll 1990-hez képest 8%-al csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 2008 előtt vagy legkésőbb 2012-ig (Kyoto-ban határozottak szerint);  Hosszabb távon, 2020-ig, világszinten a kibocsátások még jelentősebb csökkentését kell elérnünk, 1990-hez képest körülbelül 20-40%-kal;  A közösségi program elsőként ismeri fel annak szükségszerűségét, hogy hosszú távon törekedni kell a kibocsátások 70%-os csökkentésére, melyet a „Klíma” változásával foglalkozó kormányközi csoport tűzött ki célul.

Ennek megvalósítására, a következő célkitűzések kerülnek bevezetésre:  Egy nemzetközi egyezmény létrehozása a kyotoi konferencia alapján és ennek alkalmazása;  A fő gazdasági ágazatokban az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentő célkitűzések meghatározása,  Az üvegházhatású gázok kvótarendszerének bevezetése az Európai Unióban 2005-ig;  A megújuló energiaforrások használatának ösztönzése, mint a szél- és a napenergia;  A tagállamokat segítő programok, annak érdekében, hogy kellőképpen felkészülhessenek az éghajlatváltozás következményeire.

Természeti és biológiai sokféleség megőrzése II. A madárfajok 38%-a és a pillangó fajok 45%-a veszélyeztetett az Európai Unióban. Észak- és Nyugat-Európában, a nedves területek 60%-a eltűnt. Fáink kétharmada szenved a környezetszennyezéstől, Európa bizonyos déli területein pedig a talajerózió hatásaként elsivatagosodott területek kezdenek megjelenni. A Natura 2000 program egy olyan védett övezeti hálózatát hozza létre, mely már most is lefedi az Európai Unió területének 12%-át.

Célkitűzések a követezők:  Védeni, és adott esetben helyreállítani az ökoszisztémák struktúráját és megfelelő működését;  Véget vetni a biodiverzitás eltűnésének, az Európai Unióban csakúgy, mint világszinten;  A talaj védelme az erózió és a környezetszennyezéssel szemben.

Ennek megvalósítására a következők kerülnek bevezetésre:  A legfontosabb élőhelyeink védelme a Natura 2000 közösségi program kibővítése érdekében;  A biodiverzitás megóvása érdekében bevezetett akciótervek;  Az óceánok környezeti állapotának megőrzésére vonatkozó stratégia meghatározása,  A nemzetközi és regionális programok kiterjesztése a fenntartható erdőgazdálkodás további elősegítése érdekében;  Intézkedések bevezetése a tájak védelme és helyreállítása érdekében;  A talajvédelemre vonatkozó stratégia meghatározása  A tagállamok egyre nagyobb erőfeszítéseinek koordinációja a természeti katasztrófák és balesetek esetében.

A környezet és egészségvédelem érdekében bevezetett intézkedések III.  A környezetszennyezés egy egész sor egészségügyi problémát okoz, kezdve az allergiáktól és a meddőségtől egészen a rákos megbetegedésekig és a korai elhalálozásig.  Az egészség és a környezet közötti kapcsolat gyakran bonyolult, melynek minél jobb megértésére kell törekednünk. Az Európai Unió szerepe a kockázatok felismerése és normák meghatározásában alapvető.

Célkitűzés, a mesterséges szennyezőanyagok mennyiségi növekedésének elkerülése Eszközök:  E területen folyó kutatások fejlesztésével, a környezetszennyezés és az ember egészsége közötti kapcsolatok minél jobb megértésének elősegítése;  Egészségügyi normák felülvizsgálata a társadalom veszélyeztetett rétegeit figyelembe véve;  A peszticidek használatával okozott veszélyek csökkentése;  Új stratégia meghatározása a légköri szennyezés ügyében;  Vegyi anyagokkal kapcsolatos veszélyek visszaszorítását szolgáló rendszer reformja.

Természeti erőforrások megóvása és hulladékgazdálkodás IV.  A bolygó megújuló erőforrásai úgy, mint a víz, a levegő, az erdő, és a halállomány gyorsan kimerülnek a demográfiai növekedés és a gazdasági fejlődés miatt, mindemellett a nem megújuló erőforrásaink – a fémek, ásványi anyagok - használata, végzetesen megváltoztatják környezetünket.  Ahogy az európai társadalom gazdagszik, egyre nagyobb mennyiségű hulladékot termel; mely hulladék pedig értékes földterületeket von el, szennyezi a levegőt és a talajt.

A hulladéktermelést függetleníteni kell a gazdasági növekedéstől Hulladékgazdálkodással kapcsolatos szemlélet- módunk elsődleges prioritása a hulladéktermelés megelőzése, ezután előnyben részesítjük a hulladék újrafelhasználását, újrahasznosítását és elégetését; és csak végső megoldásként engedhetjük meg szemétlerakókban történő elhelyezését. A cél-kitűzés, hogy csökkentsük ezen hulladék mennyiségét, mely 2000-hez képest, ig a hulladék kb. 20%-ának, valamint 2050-ig 50%- ának végső kiküszöbölését jelenti.

Ennek megvalósítása érdekében a következők kerülnek bevezetésre:  A veszélyes anyagok összeírása, és a gyártók bevonása az általuk termelt hulladék összegyűjtésébe, feldolgozásába és újrahasznosításába;  A fogyasztók ösztönzését szolgáló célkitűzések, hogy a kevesebb hulladékkal járó termékeket és szolgáltatásokat válasszák;  A hulladék újrahasznosításával kapcsolatos közösségi stratégia meghatározása és népszerűsítése, konkrét célkitűzésekkel és monitoring programokkal, melyek lehetővé teszik a különböző tagállamok által elért eredmények összehasonlítását;  Az újrahasznosított anyagok piacának fellendülését támogató intézkedések;  Egy integrált termeléspolitika keretében olyan speciális programok bevezetése, melyek célja a „zöld” termékek és eljárások népszerűsítése. Például, intelligens termékek kifejlesztése, melyek csökkentett környezeti hatással bírnak egészen a kifejlesztéstől a végső felhasználásig.

Együttműködés a piaccal  Az Európai Unió együtt kíván működni az iparvállalatokkal olyan új módszerek kifejlesztésében, hogy olyan új megközelítéseket fejlesszenek ki, melyek csökkenthetik e vállalatok környezetre gyakorolt negatív hatását és elősegíthetik a környezet nagyobb tiszteletben tartását.  Az Európai Unió piacának körülbelül 14%-át állami szervezetek által realizált vásárlások teszik ki. A „zöld” termékek vásárlására kell tehát ösztönözni az iskolákat, könyvtárakat és a kormányzati szerveket.

Új szemléletmód kialakítása Nem csak egyszerűen megvitatni kell a megoldásra váró problémákat, azt is meg kell vizsgálni, hogy milyen módon tegyük ezt meg. A „Környezet 2010: a mi jövőnk, a mi választásunk” program 5 módszert javasol:  A jogszabályok alkalmazása  A környezetvédelem központi helye a közösségi politikában  Együttműködés a piaccal  Segítsük az állampolgárokat információval  Jobb földhasznosítás

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!