Könyvtár-informatika 2. rész Dömsödy Andrea domsody.andrea@opkm.hu Könyvtár-informatika és informatikai alapismeretek 2. ELTE ANDB-120L 2012. május 18. Könyvtár-informatika 2. rész

Áttekintés Pedagógiai, andragógiai indirekt és direkt tájékoztató eszközök A szakmai közlés műfajai Szakmai szövegalkotás Katalógushasználat gyakorlása Hivatkozás gyakorlása

indirekt és direkt tájékoztató eszközök

Információforrások típusai Formai szempontból: dokumentumtípus szerint: (dokumentum = információhordozó) nyomtatott dokumentumok nem nyomtatott dokumentumok kéziratos hangzó, képi és AV-dokumentumok elektronikus dokumentumok megjelenés szerint: önálló művek időszaki kiadványok sorozatok dokumentum = információhordozó vagyis tárgy Mivel információt igénylő problémát szeretnénk megoldani, alapvetően közömbös számunkra, hogy az információ milyen formában jelent meg és férhető hozzá. Az információra van szükségünk, hogy döntést tudjunk hozni, következtetéseket tudjunk megfogalmazni. A dokumentum, az információforrás ebben az értelmezésben csak egy „szükséges rossz”, vagy egy eszköz, ami megkönnyíti az információ tárolását.

Tartalmi szempontból Direkt információforrások (közvetlen) „Szakmai” információkat tudhatunk meg belőlük elsődleges (eredeti információk) másodlagos (segít eligazodni az információk közt) összefoglal, rendszerez Indirekt információforrások (közvetett, előzetes) segít eligazodni a források közt összegyűjti a szakirodalmi forrásokat más források bibliográfiai adatai tartalomra vonatkozó adatok (tárgyszó, annotáció) különféle visszakeresési szempontok „szakmai” információt nem tudhatunk meg belőle Mondjunk példákat!

Információforrások típusai „szakmai” információk direkt és elsődleges információforrások direkt és másodlagos információforrások Ettől bonyolultabb folyamat. Más irányba is haladhatnak. Kihagyhatnak állomásokat. Ha információt keresünk, merre haladunk? indirekt információforrások információ bibliográfiai adatok

Indirekt információforrások katalógusok konkrét dokumentumokról meghatározott könyvtár (gyűjtemény) állományáról állományadatokat is tartalmaz bibliográfiák művekről egy téma irodalmáról linkgyűjtemények vigyázni kell, mert mindnek van elektronikus változata is vannak hibrid források is

Feladat Melyik forrástípusba tartoznak? Indirekt, direkt, másodlagos, elsődleges? pedagógiai lexikonok szakfolyóiratok (pl.: Iskolakultúra) OPKM-ben található katalógusok tankönyv-bibliográfiák Falus I.: Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe HUNOPAC kutatási jelentések Google tartalmi szempontok szerint?

nem információforrás, hanem kereső, eszköz nem hivatkozunk rá

Más keresők

Indirekt információforrások

Legfontosabb indirekt források Katalógusok közös katalógusok MOKKA, ODR szakkönyvtári OPKM NSZFI egyéb FSZEK Egyetemi Könyvtár PPK elektronikus könyvtárak Bibliográfiák hazai PAD, MPI SzocioWeb Irodalmi analitikus Matarka külföldi ERIC EISZ adatbázisok FIS Bildung

Katalógusok

Katalógus funkciói visszakereshetővé tegyék a dokumentumokat egy gyűjteményben léte (Van-e?) holléte (Hol van a raktárban, szabadpolcon?), raktári jelzet nagy gyűjtemények, részletesen feltárt gyűjtemények a forrásokról általában való tájékozódásra is alkalmasak

Katalógusok típusai feltárt állomány szerint megjelenési forma szerint közös (több intézmény) intézményi egy állományrészre vonatkozó megjelenési forma szerint cédulakatalógus elektronikus katalógus visszakeresési szempontok szerint betűrendes szakkatalógus

Információk könyvtárakról Könyvtár.hu könyvtárkereső közös katalóguslekérdezési felület interaktív, online közösség http://konyvtar.hu HunOPAC linkgyűjtemény könyvtári honlapok online katalógusok http://mek.oszk.hu/html/opac.htm

Közös katalógusok több könyvtár katalógusa közös felületről kereshetően MOKKA http://www.mokka.hu/ ODR http://odr.lib.klte.hu/

A tagkönyv-tárakkal közös katalógusok Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum http://www.opkm.hu Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár http://www.fszek.hu/ Egyetemi Könyvtár http://www.konyvtar.elte.hu/ ELTE PPK könyvtár http://ppk.elte.hu/konyvtar/ A tagkönyv-tárakkal közös katalógusok

Egyetemi Könyvtár még nem keres az összes tagkönyvtárban http://www.konyvtar.elte.hu

Nemzeti Munkaügyi Hiv. Közp. Kvt. katalógusa www.nive.hu A tárgyszavak böngészhetők

MTA Pszichológiai Intézet http://www.mtapi.huA tárgyszavak böngészhetők

Bibliográfiák

Bibliográfiák funkciói tájékoztassanak egy téma irodalmáról a lehetséges forrásokról nem korlátozódnak egy könyvtár gyűjteményére sok szempontú visszakeresés sokszor segíti a válogatást

Jellemzési szempontok (szürkével)

OPKM WebOPAC Tartalma: könyvek cikkek, tanulmányok 1989-től OPAC = online katalógus Tartalma: könyvek magyar 1984-től idegen nyelvű 1975-től cikkek, tanulmányok 1989-től gyermek- és ifjúsági irodalom 1976-tól közismereti tankönyvek 1980-tól elemi népiskolai tankönyvek teljességgel személyi hagyatékok Kemény Gábor, Weszely Ödön, Nagy László

A legfontosabb hazai bibliográfiák Nemzeti szakbibliográfia Magyar Pedagógiai Irodalom (MPI) nyomtatva 1919-2002 Pedagógiai Adatbázis (PAD) az OPKM OPAC-jában 1980-as évektől Jáki László:A magyar neveléstudomány forrásai másodfokú szakbibliográfia, kalauz

PAD nincs benne tankönyv gyermek- és ifjúsági irodalom

EBSCO adatbázisok

EBSCO nem kell hozzá jelszó egyszerre több adatbázis is kereshető csak jogosult könyvtárak IP cím- tartományából pl.: OPKM, PPK, FSZEK PPK távoli elérés olvasójeggyel egyszerre több adatbázis is kereshető jelenleg elérhető adatbázisok: pedagógiai ERIC Education Research Complete Academic Search Comlete – multidiszciplináris üzleti orvosi, egészségügyi könyvtártudományi környezetvédelmi napilap

Education Resources Information Center USA nemzeti szakrepertóriuma 1966- szakirodalmi adatbázis elsősorban bibliográfiai adatok (kb. 1,3 millió) de kb 300e ezer teljes szövegű cikk is elsősorban pedagógiai témájú, pedagógia folyóiratokban megjelent tudományos cikkek de könyvek és szürke irodalom is több, mint 1000 folyóiratból az USA pedagógiai szakkönyvtára (NLE) vezette intézményi együttműködés készíti

Fontos tudnivalók a használatáról weben: http://www.eric.ed.gov ingyenes, az OPKM honlapján van link könyvtárban: http://search.epnet.com állami licence alapján EBSCO szolgáltatásként nem kell hozzá jelszó teljesebb hozzáférés, mint az ingyenes csak jogosult könyvtárak IP cím- tartományából pl.: OPKM, PPK, FSZEK

ERIC ingyenes kiindulópont: cím szavai thesaurus

ERIC EBSCO- ban magyar felület angol tárgy- szavak tezaurusz

Education Research Complete bibliográfiai adatbázis kb. 2300 folyóirat de könyvek is (kisebb számban) sok teljes szövegű cikkel kb. 1400 folyóirat

Elektronikus Információszolgáltatás EISZ

Elektronikus Információszolgáltatás Jelenleg pl. a következő adatbázisok, szolgáltatások érhető el ez EISZ keretében: Web of Science (WoS) Science Direct Akadémiai Kiadó Folyóirattár Akadémiai Elektronikus Könyvtár (szótárak, lexikonok) Tesztre készen (nyelvi tesztek) Scriptum Kiadó szakszótárai Az adatbázisok rövid leírásai regisztráció nélkül is elérhetők. külföldi szakirodalmi adatbázisok

Fontos tudnivalók az EISZ-ről állami licence alapján minden felsőoktatási intézményben elérhető szolgáltatás a felsőoktatást és a tudományos kutatást szolgálja elérhetősége: www.eisz.hu Használat egyéni regisztráció minden felsőoktatási dolgozó és hallgató ingyen jogosult csak a jogosult intézmények IP-cím-tartományából

Egyéb szakirodalmi adatbázisok

FIS Bildung német nyelvű pedagógiai szakbibliográfia http://www.fachportal-paedagogik.de

Tartalomjegyzék-szolgáltatás MATARKA MAgyar Folyóiratok TARtalomjegyzékeinek Kereshető Adatbázisa www.matarka.hu tartalomjegyzék-szolgáltatás gyakran a cikkek online elérésével sokoldalú keresés nem tárgyszavazott, csak a címben lehet keresni!!

SzocioWeb FSZEK Szociológiai Gyűjteménye (országos szakkönyvtár) 1970-2006 minden magyar vonatkozású könyv, cikk, tanulmány 130.000 tétel 2007- a FSZEK katalógusban www.fszek.hu

SzocioWeb használata sok ablakkal dolgozik az index segít az adatbázisban használt kifejezések megtalálásában ha nem találunk jó tárgyszót, keressünk a cím szavaiban, majd a találatok tárgyszavait nézzük át

Irodalmi kritikák, tanulmányok bibliográfiája FSZEK 1961-2006 79.808 tétel felülete, mint a SzocoWebé 2007- a FSZEK katalógusban monográfiák, tanulmányok, kritikák, regény-, dráma-, novella- és verselemzések, színházi előadások és filmbemutatók kritikája www.fszek.hu

Egyéb hasznos adatbázisok

Jogszabálygyűjtemény Hatályos Kurrens Magyar Közlöny Oktatási és Kulturális Közlöny Egységes szövegben Jogszabálykereső In: Magyarország.hu, Bp., Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, URL: http://www.magyarorszag.hu/kereses/jogszabalykereso

Jogszabálygyűjtemény Régi – nem hatályos korábbi közlönyökben, jogszabálygyűjteményekben 1000 év törvényei (é.n.), Bp., CompLex Kiadó, URL: http://www.1000ev.hu Utolsó letöltés: 2009.09.18.

Felhasznált irodalom Dömsödy Andrea (2006): Bevezetés a pedagógiai tájékozódásba (A gyakorlati pedagógia néhány alapkérdése 2.) Bp., ELTE PPK Neveléstudományi Intézet, 2006., 58 p. URL: http://www.mek.oszk.hu/05400/05445/05445.pdf Utolsó letöltés: 2009.10.15. Falus Iván (szerk., 2000): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe, 3. kiad., Bp., Műszaki Könyvkiadó, 540 p.

A szakmai közlés műfajai

Az információs problémamegoldás lépései 0. Problémafelismerés 1. A feladat értelmezése 2. Az információkereső stratégia kiválasztása 3. A stratégia kivitelezése, forráskeresés 4. A források értékelése 5. Az információk kinyerése 6. Megoldás 7. Értékelés rugalmasan kezelendő! rugalmasan kezelendő a lépéssorozat, mert a problémák, lehetőségek nagyon különbözőek, Az eszközök, a források és a kutatói szándékok, keresési stratégiák sokfélesége Az információs problémamegoldás lépései nagyon hasonlóak a tudományos kutatáséhoz. egyedüli, optimális út. 50

Tudományos műfajok 1. tudományos előadás (prezentáció) 2. poszter 3. absztrakt 4. recenzió, könyvismertetés, könyvkritika 5. szakirodalmi szemle 6. esszé 7. tanulmány 8. szakdolgozat, disszertáció 9. szemináriumi dolgozat 10. kutatási jelentés kutatási terv, kézikönyv, tömörítvény, monográfia gyakorlati műfajok: tankönyv, módszertani útmutató, tömegkommunikációs műfajok Hivatkozni műfajtól függetlenül kell 51

Általános jellemzők címválasztás (egyértelmű körülhatárolás) alcím tartalom(jegyzék) – fejezetcímek tagolás bevezetés (áttekintés, koncepció, fogalmak) módszerek kifejtés (fejezetekre tagolva) összefoglalás (önállóan is értelmezhető, nem ismétlés) illusztráció (képaláírás, forrás, utalás a szövegben) hivatkozás + felhasznált irodalom nyelvhelyesség, szakkifejezések „A főcím a tartalom ígérete is egyben. Nem elég figyelemfelkeltőnek lenni. (cím szavaiban való keresés) Ha többet ígér, mint amit a dolgozatban teljesít, félrevezeti az olvasót. Ha pedig kevesebbet sejtet a tartalomból, negatív irányban befolyásolja az olvasót, még mielőtt belekezdett volna az olvasásba.” (Tóvári, 1999, 50. p.) A tartalomjegyzék nem csupán csak azt segíti, hogy a megfelelő oldalon nyissuk ki a művet, hanem tartalmi áttekintést ad. De ezt csak abban az esetben tudja megtenni, ha a fejezetcímek kellően informatívak, rövidek, tömörek, vagyis egyértelműen tájékoztatnak az adott fejezet, alfejezet tartalmáról. Ennek alapján tudjuk eldönteni egy műről, hogy általában érdekes-e számunkra, és ennek segítségével tudjuk kiválasztani, hogy mely részei hasznosíthatók számunkra. Ezért tartalomjegyzékhez hasonló áttekintő vázlatot minden műfajú szakmai mű elején érdemes elhelyeznünk. Hierarchia EZEK NEM A TARTALMI ÉRTÉKBŐL VONNAK LE, HANEM A MEGTALÁLÁSBÓL, HASZNÁLHATÓSÁGBÓL, MEGÍTÉLÉSBŐL ILL: Az adatokat ne csak táblázatokban, grafikonokon mutassuk be, hanem egyértelmű szöveges ismertetést, összefoglalást és értelmezést is fűzzünk hozzájuk. Minden egyéb illusztrációra is utaljunk a szövegben. Ábráinkat, illusztrációinkat számozzuk meg és mindenképpen lássuk el képaláírással, amennyiben ezek száma közelíti a tízet, készítsünk a függelékben ábrajegyzéket. A nem általunk készített illusztrációk forrását jegyzetben vagy a jegyzékben is közölhetjük. 52

absztrakttal jelentkezés szervezők programbizottság absztrakttal jelentkezés tudományos szakmai KONFERENCIA plenáris szekció büfé előadás poszter workshop önálló tematikus szimpózium

1. Tudományos előadás leggyakrabban konferenciákon célja: segítheti: friss eredmények, problémafelvetés rövid, tömör (15-40 perc) segítheti: prezentáció (ppt) handout utána: kérdések - válaszok szünet – kapcsolatfelvétel típusok: önálló – tematikus – szimpózium A konferenciákon elhangzott előadások szintén friss, hasznos és tudományos információk forrásai lehetnek. Ezeket saját műveinkben fel is használhatjuk. Természetesen ilyenkor sem szabad megfeledkezni a hivatkozásról, mely nemcsak az előadó nevéből és az előadás címéből áll, hanem része a konferencia címe, helye és ideje is. 54

Prezentáció előadáshoz (ppt) vizuális műfaj – ea. szemléltetése címdia hol, mikor hangzik el szerző név munkahely elérhetőség vázlatos, nem szöveg, nem mondatok ne legyenek teljes szöveges oldalak hivatkozás, források, képaláírások szolid, de figyelemfelkeltő vizuális műfaj: ábrák, képek, folyamatábrák … 55

2. Tudományos poszter vizuális műfaj – önálló(bb) tartalmi követelmények teljes, kerek, részletes fel kell tüntetni: hol, mikor szerzők (mh., elérhetőségek, akár: fotó, névjegy) cím formai követelmények előre megadott méret nem folyamatos szöveg kb. 40% kép, ábra ppt-ben jól készíthető

Vogl, G. - Sepiol, B. - Kaisermayr, M. - Sladecek, M. – Thiess, H Vogl, G. - Sepiol, B. - Kaisermayr, M. - Sladecek, M. – Thiess, H. – Rüffer, R. (2001): Diffusion Investigations with Synchrotron Radiation, Gordon research conference ,X-Ray Physics, July 22-27, 2001, Connecticut College, New London, CT URL: http://homepage.univie.ac.at/marcel.sladecek/images/poster/poster_Gordon_conf erence.jpg Utolsó letöltés: 2007.03.21 Vogl et al, 2000 57

(a szerzőktől)

(a szerzőtől)

Poszter galéria (é.n.)

Vogl, G. - Sepiol, B. - Kaisermayr, M. - Sladecek, M. – Thiess, H Vogl, G. - Sepiol, B. - Kaisermayr, M. - Sladecek, M. – Thiess, H. – Rüffer, R. (2002): Arbeitsgruppe Materialphysik und Biophysik mit atomistischen Metoden, NAWI Tag, Vienna, Austria URL: http://homepage.univie.ac.at/marcel.sladecek/images/poster/Methods.jpg Utolsó letöltés: 2007.03.21. Vogl et al, 2002 62

Poszter galéria (é.n.)

Poszter galéria (é.n.)

Poszter galéria (é.n.)

Lépések, kérdések a tervezéskor Mit akarok hangsúlyozni? Mi a következtetés? Milyen résztémákra, blokkokra bontható? Az egyes résztémák, adatok milyen logikai kapcsolatban vannak? Van-e alternatív bejárási út? A vizuális összhatást is ki tudom használni a tartalom érdekében? grafikonok, ábrák, illusztrációk Lépések, kérdések a tervezéskor Mit akarok hangsúlyozni? Mi a következtetés? Milyen résztémákra, blokkokra bontható? Az egyes résztémák, adatok, illusztrációk milyen logikai kapcsolatban vannak? grafikonok, ábrák, illusztrációk A vizuális összhatást is ki tudom használni a tartalom érdekében? A téma struktúráját tudom ábrázolni? pl.: piramis, koncentrikus kör, spirál, folyamatábra, fogalmi térkép, összehasonlító táblázat … Tudunk nyújtani alternatív bejárási útvonalat? Hol kezdődik? (középről kisugárzó, lentről építkező …)

Poszter értékelése Kiderül-e a műről minden? Olvasható-e? Vizuális? szerző, cím, hely, konferencia, időpont, elérhetőség Olvasható-e? fél méterről? max. fél óra alatt? Vizuális? esztétikus (színek, zsúfoltság) képi (hangsúlyok, figyelemfelhívás, logika) Tudományos? szakszerűség (nyelv, kutatásmódszertan, bizonyítás) informativitás hivatkozás

Absztrakt – tartalmi összefoglaló tömör, rövid (70 szó - 4000 karakter) tartalma: probléma módszer eredmények funkciója: segít tájékozódni felhasználása: konferenciakötet (auto) folyóiratcikk elején/végén indirekt tájékoztatási eszközök (bibliográfiák, szakirodalmi adatbázisok) pl.: ONK 2008 vagy y: ONK 2010

Absztrakt - formailag összefüggő bekezdésekre tagolt szöveg nem vázlat, vagyis kiderülnek a legfontosabbak célok, módszerek, eredmények, következtetések nem azt írjuk le, hogy miről szól „A tanulmány bemutatja …” nincsenek fejezetcímek + kulcsszavak az elején felsorolva

Absztrakt „minta” Mayer József – Hallgató Hedvig OKI – ELTE PPK mayer@oki.hu – hallgato@ppk.elte.hu Az iskolai rendszerű felnőttoktatás fél évtizede Kulcsszavak: kulcsszó, kulcsszó, kulcsszó, kulcsszó 3000-3500 karakternyi szöveg, amely a mű lényegét mutatja be. Logikusan felépített szöveg. A mondatok közt van nyelvi és gondolati kapcsolat. Egységes, egyszerű szerkesztés. Pl.: sorkizárt, egységesen jelölt bekezdések. Nem vázlat, vagyis egy bekezdés több, mint egy mondat. Ez az egyetlen tudományos műfaj, amibe nem kell hivatkozás, mert nem önálló műfaj, csak reprezentálja, „reklámozza” az eredetit. Szöveg, szöveg, szöveg, szöveg, szöveg, szöveg, szöveg, szöveg, szöveg, szöveg, szöveg ... [...]

4. Recenzió (könyv)ismertetés (könyv)kritika figyelemfelkeltés legfontosabb eredmények, megállapítások jelentőség (könyv)kritika kritikai elemzés szakmai párbeszéd problémacentrikus nem csak negatív 71

Példák ismertetésre kritikára Papp János (2006): A gyermeki agresszió megelőzéséről, kezeléséről In: Új Pedagógiai Szemle, 9. sz., URL: http://www.ofi.hu/tudastar/gyermeki-agresszio Utolsó letöltés. 2011.10.16. Szekszárdi Júlia (2007): A fekete pedagógia jelenségvilága, Diszfunkcionális pedagógiai hatások az iskolában In: Új Pedagógiai Szemle, 5. sz., URL: http://www.ofi.hu/tudastar/fekete-pedagogia Utolsó letöltés. 2011.10.16. kritikára Dömsödy Andrea (2005): Pedagógiai informatika – könyvkritika pedagógiai könyvtárosi, könyvtárpedagógusi szemszögből In: Pedagógusképzés, 1. sz., 119-130. p.

5. Szakirodalmi szemle szemléző áttekintés, körkép néhány mű főbb tendenciák, eredmények összegzése szakirodalmi áttekintés teljességre törekvő összefoglaló összehasonlító szintetizáló

6. Esszé szépirodalmi jellegű, egyéni hangvételű írás az író saját gondolatai, véleménye a hangsúlyos konkrét témát, kérdést, problémát jár körbe idézeteket, példákat, illusztrációkat is tartalmazhat

7. Tanulmány önálló eredmények nem önálló megjelenés kézirathoz: tanulmánykötetben folyóiratban (különlenyomat) kézirathoz: elérhetőség munkahely, foglalkozás/beosztás

Önálló szöveges műfajok általános jellemzői címlap tartalomjegyzék előszó bevezető probléma bemutatása célok fogalmak, paradigmák szakirodalmi összefoglaló (hipotézisek) kifejtés módszerek (minta, eljárások, eszközök) eredmények bemutatása következtetések gyakorlati alkalmazás összefoglalás összegzés, nem ismétlés idegen nyelvű összefoglaló felhasznált irodalom függelék táblázatok illusztrációk eszközök kislexikon mutatók jegyzékek (kép, rövidítés, jelmagyarázat) borítószöveg, fülszöveg Nagyobb terjedelmű művek esetén szokás előszót is írni, melyet gyakran még a tartalomjegyzék előtt helyeznek el. Az előszóban adhatjuk meg a témaválasztással kapcsolatos személyes indíttatásokat, ajánlásokat, nyilváníthatunk köszönetet azoknak, akik segítettek munkánkban. Ha az előszót nem a szerző írja, akkor annak tartalma általában a szerző és művének méltatása. A bevezetés tartalmazza az áttekintést a téma jellegéről, fontosságáról, aktualitásáról, helyéről a tudományban, korábbi kutatási eredményeiről, jelenlegi kutatás céljáról és koncepciójáról. Itt kell egyértelművé tennünk az általunk képviselt tudományos paradigmát, értékrendet. A bevezetés szerepe a figyelemfelkeltés és a használt főbb fogalmak tisztázása. Ennek segítségével tudja az olvasó elhelyezni művünket a tudományban és saját gondolkodásában, így tudja felvenni gondolatmenetünket. Így művünk ezt a részét érdemben a téma kifejtése után tudjuk megfogalmazni. A főszövegben, kifejtésben kövessük a források, eredmények feldolgozása közben kialakított gondolatmenetet, melyet jól tagolt fejezetekkel és alfejezetekkel tegyünk átláthatóvá. A kifejtésben önálló fejezetben vagy alfejezetben érdemes bemutatnunk a felhasznált kutatási, elemzési módszereket, az igazolhatóság, a hitelesség és az etikus tudományos munka érdekében. Az összefoglalás, befejezés tömör, lényegre törő, önállóan is értelmezhető fejezet, mely tartalmazza a problémafelvetést, a főbb eredményeket, megállapításokat, kiemeli a jelentős vitakérdéseket és az eredeti, újszerű eredményeket és azok gyakorlati hasznát, a témában rejlő további kutatási lehetőségeket, felvetődő újabb kérdéseket, problémákat. Az összefoglalás kövesse a dolgozat gondolatmenetét, logikáját. A korábban részletesen ismertetett eredményeket ne egyszerűen megismételjük, hanem ténylegesen összefoglaljuk, vagyis emeljük ki a lényegeseket, azokat fűzzük fel egy gondolatmenetre, rendszerezzük. A függelék vagy más néven mellékletek tartalma nagyon sokféle lehet. Itt adhatjuk közre a szöveg, a kutatás eredményeit, állításait alátámasztó, annak értelmezését megkönnyítő további információkat. Csak annyit mellékeljünk, amennyi a bizonyításhoz, hitelességhez és megértéshez valóban szükséges. Például részletesebb táblázatokat a kutatási eredményekről, az adatfelvétel során használt kérdőíveket, feladatlapokat, nem publikált forrásokat, néhány kitöltött kérdőívet, interjúrészleteket, forrásrészleteket. Itt adhatjuk közre a témával kapcsolatos szómagyarázatokat, kislexikont is, hogy segítse a megértést. A több mint ötvenoldalnyi terjedelmű tudományos munkákhoz érdemes lehet mutatókat készíteni. Ezek típusát céljainktól és a téma igényétől függően válasszuk meg. Készíthetünk tárgymutatót, személynévmutatót, földrajzi mutatót, intézménymutatót, vagy mindezeket a szempontokat egy mutatóban is érvényesíthetjük. A mutatót akkor és úgy érdemes készíteni, ha többet és mást tudunk visszakeresni segítségével, mint amire a tartalomjegyzék lehetőséget nyújt. 76

8. Szakdolgozat, disszertáció eredeti, önálló eredmények, következtetések nem publikált tanulmány lezárásaként mutatja: szakmai felkészültséget szakirodalmi tájékozottságot publikálási készséget önálló tudományos/szakmai munkára való alkalmasságot címlap + intézmény, témavezető, műfaj Andragógia BA szakdolgozat köv.: http://tanulmanyi.pk.elte.hu/sites/tanulmanyi.pk.elte.hu/files/dokumentumok/sza kdolg_kovetelmeny_pedagogiaBA_101005.pdf Valamely felsőfokú tanulmány lezárásaképp, valamely fokozat megszerzéséhez írt tudományos igényű nem publikált munka. A tudományos igény mellett a műből ki kell derülnie az író szakmai és szakirodalmi tájékozottságának, és eredeti eredményeket, következtetéseket is fel kell mutatni. 77

9. Szemináriumi dolgozat egy kurzus keretében annak lezárásaként a témában való jártasság címlap + intézmény, szak, évfolyam, EHA, e-mail, kurzus, oktató több műfaj is lehet: tanulmány, esszé, recenzió, szakirodalmi összefoglaló

10. Kutatási jelentés típusok: jelentős részei: kutatási terv - kutatás közben – zárótanulmány a kutatást támogató intézménynek, a pályázati beszámolóba, önálló publikációként vagy valamely folyóirat vagy tanulmánykötet számára, belső nem nyilvános jelentős részei: probléma, előzmények, hipotézisek, módszerek, adatok, eredmények, nem feltétlen publikált Kutatási jelentés, kutatási beszámoló: Tudományos információkat tekintve az egyik legjelentősebb műfaj, hiszen ezekből értesülhetünk a kutatások eredményeiről, és megismerhetjük a részletesebb adatokat, részeredményeket, kutatási mérőeszközöket … Legtöbbször a kutatási jelentések több változatban készülnek. Például a kutatást támogató intézménynek, a pályázati beszámolóba, önálló publikációként vagy valamely folyóirat vagy tanulmánykötet számára. Ezek mind-mind más szempontból, más terjedelemben, más mélységben készülnek. Gyakran az is előfordul, hogy a részletes kutatási jelentés nem nyilvános. A kutatási jelentések közül hazánkban a legátfogóbb és legismertebb a Jelentés a magyar közoktatásról, melyet három évente tesz közzé az Országos Közoktatási Intézet (OKI). Kutatás közben: részeredmények, konkurencia megelőzése, tájékoztatás, visszajelzés 79

10. Kutatási jelentés típusok: jelentős részei: kutatási terv - kutatás közben – zárótanulmány a kutatást támogató intézménynek, a pályázati beszámolóba, önálló publikációként vagy valamely folyóirat vagy tanulmánykötet számára, belső nem nyilvános jelentős részei: probléma, előzmények, hipotézisek, módszerek, adatok, eredmények, nem feltétlen publikált Kutatási jelentés, kutatási beszámoló: Tudományos információkat tekintve az egyik legjelentősebb műfaj, hiszen ezekből értesülhetünk a kutatások eredményeiről, és megismerhetjük a részletesebb adatokat, részeredményeket, kutatási mérőeszközöket … Legtöbbször a kutatási jelentések több változatban készülnek. Például a kutatást támogató intézménynek, a pályázati beszámolóba, önálló publikációként vagy valamely folyóirat vagy tanulmánykötet számára. Ezek mind-mind más szempontból, más terjedelemben, más mélységben készülnek. Gyakran az is előfordul, hogy a részletes kutatási jelentés nem nyilvános. A kutatási jelentések közül hazánkban a legátfogóbb és legismertebb a Jelentés a magyar közoktatásról, melyet három évente tesz közzé az Országos Közoktatási Intézet (OKI). Kutatás közben: részeredmények, konkurencia megelőzése, tájékoztatás, visszajelzés 80

A szakmai szövegalkotásról

Áttekintés A címlap A szöveg felépítése, strukturálása Szakmai nyelvhasználat Fogalmazás és érvelés Hivatkozások, idézések

Egy egyetemi dolgozat lehetséges címlapelrendezése

Egy egyetemi dolgozat lehetséges címlapelrendezése

Önálló szöveges műfajok általános egységei címlap tartalomjegyzék előszó bevezető probléma bemutatása célok fogalmak, paradigmák szakirodalmi összefoglaló (hipotézisek) kifejtés módszerek (minta, eljárások, eszközök) eredmények bemutatása következtetések gyakorlati alkalmazás összefoglalás összegzés, nem ismétlés idegen nyelvű összefoglaló felhasznált irodalom függelék táblázatok illusztrációk eszközök kislexikon mutatók jegyzékek (kép, rövidítés, jelmagyarázat) borítószöveg, fülszöveg Nagyobb terjedelmű művek esetén szokás előszót is írni, melyet gyakran még a tartalomjegyzék előtt helyeznek el. Az előszóban adhatjuk meg a témaválasztással kapcsolatos személyes indíttatásokat, ajánlásokat, nyilváníthatunk köszönetet azoknak, akik segítettek munkánkban. Ha az előszót nem a szerző írja, akkor annak tartalma általában a szerző és művének méltatása. A bevezetés tartalmazza az áttekintést a téma jellegéről, fontosságáról, aktualitásáról, helyéről a tudományban, korábbi kutatási eredményeiről, jelenlegi kutatás céljáról és koncepciójáról. Itt kell egyértelművé tennünk az általunk képviselt tudományos paradigmát, értékrendet. A bevezetés szerepe a figyelemfelkeltés és a használt főbb fogalmak tisztázása. Ennek segítségével tudja az olvasó elhelyezni művünket a tudományban és saját gondolkodásában, így tudja felvenni gondolatmenetünket. Így művünk ezt a részét érdemben a téma kifejtése után tudjuk megfogalmazni. A főszövegben, kifejtésben kövessük a források, eredmények feldolgozása közben kialakított gondolatmenetet, melyet jól tagolt fejezetekkel és alfejezetekkel tegyünk átláthatóvá. A kifejtésben önálló fejezetben vagy alfejezetben érdemes bemutatnunk a felhasznált kutatási, elemzési módszereket, az igazolhatóság, a hitelesség és az etikus tudományos munka érdekében. Az összefoglalás, befejezés tömör, lényegre törő, önállóan is értelmezhető fejezet, mely tartalmazza a problémafelvetést, a főbb eredményeket, megállapításokat, kiemeli a jelentős vitakérdéseket és az eredeti, újszerű eredményeket és azok gyakorlati hasznát, a témában rejlő további kutatási lehetőségeket, felvetődő újabb kérdéseket, problémákat. Az összefoglalás kövesse a dolgozat gondolatmenetét, logikáját. A korábban részletesen ismertetett eredményeket ne egyszerűen megismételjük, hanem ténylegesen összefoglaljuk, vagyis emeljük ki a lényegeseket, azokat fűzzük fel egy gondolatmenetre, rendszerezzük. A függelék vagy más néven mellékletek tartalma nagyon sokféle lehet. Itt adhatjuk közre a szöveg, a kutatás eredményeit, állításait alátámasztó, annak értelmezését megkönnyítő további információkat. Csak annyit mellékeljünk, amennyi a bizonyításhoz, hitelességhez és megértéshez valóban szükséges. Például részletesebb táblázatokat a kutatási eredményekről, az adatfelvétel során használt kérdőíveket, feladatlapokat, nem publikált forrásokat, néhány kitöltött kérdőívet, interjúrészleteket, forrásrészleteket. Itt adhatjuk közre a témával kapcsolatos szómagyarázatokat, kislexikont is, hogy segítse a megértést. A több mint ötvenoldalnyi terjedelmű tudományos munkákhoz érdemes lehet mutatókat készíteni. Ezek típusát céljainktól és a téma igényétől függően válasszuk meg. Készíthetünk tárgymutatót, személynévmutatót, földrajzi mutatót, intézménymutatót, vagy mindezeket a szempontokat egy mutatóban is érvényesíthetjük. A mutatót akkor és úgy érdemes készíteni, ha többet és mást tudunk visszakeresni segítségével, mint amire a tartalomjegyzék lehetőséget nyújt. 85

A szöveg strukturálása Fókuszmondat: elmondja, miről fog szólni a dolgozat/fejezet állít is valamit a témáról. Koherencia: az egyes szövegrészek (bekezdések) közötti kapcsolat Pl. kapcsolatteremtő szavakkal és kifejezésekkel vagy a kulcsszavak és kifejezések megismétlésével Jó bevezetés: kérdésfeltevés, idézet, példa, személyes vonatkozás stb. Jó befejezés elemei lehetnek: a dolgozat főbb pontjainak rövid összegzése provokatív/továbbgondolásra késztető kérdés cselekvésre való felhívás javaslatok, következtetések.

Szakmai nyelvhasználat A szleng kerülendő. Különösen a pejoratív, sugalmazó, félreérthető kifejezések. A töltelékszavak is feleslegesek. Alkalmazzuk a szakkifejezéseket, az adott tudományterületen gyakran használt szófordulatokat, kifejezéseket! Törekedjünk a tényszerűségre, objektivitásra! Emeljük ki a tényeket, információkat, eredményeket! A többszörösen összetett vagy alárendelt mondatok csak indokolt esetben használatosak. Két-három tagmondatnál, alárendelésnél többet nem érdemes használni. Az „idézőjeles” kifejezéseket ne használjunk mert azt sugallhatja, hogy a gondolatainkat nem tudjuk pontosan kifejezni, nem jut eszünkbe a megfelelő kifejezés Rövidítéseket lehetőleg ne használjunk; egy tudományos szövegben nem illik! (kivéve: ld., p., o., i.m.)

Fogalmazás és érvelés ÁLLÍTÁS tényközlés ÉRV indoklás VÉLEMÉNY szubjektív értékelés A dolgozat témája és gyakran tudományterülete is meghatározza, hogy mennyire preferálja a vélemény jellegű mondatokat, DE érvekre minden esetben szükség van, az állítások és a vélemények alátámasztására egyaránt!

Érvelés – A deduktív érvelés buktatói Értelemzavar: egy szó értelmének vagy jelentésasszociációinak helytelen használata. Kétértelműség: kétértelmű szó vagy kifejezés használata, ahol a szó értelme a szövegből nem derül ki. Ködösítés: homályos értelmű, sokféleképpen magyarázható szó használata, ahol a szó értelme a szövegből nem derül ki. Körbeérvelés: az egyik állítás már feltételezi a bizonyítandó jelentés igazságát. Ellentmondás: két állítás, melyek egyszerre, egyféleképpen nem teljesülhetnek.

Érvelés – Az induktív érvelés buktatói Leegyszerűsítés: a levonandó következtetés alátámasztására szolgáló bizonyítékok túlontúl szűk körű, egyoldalú kiválasztása. Hamis érv: túlzottan elhamarkodott, helytelen következtetés az adott tények és összefüggések alapján. Hamis analógia: rossz feltételezés, mely szerint ha két dolog vagy helyzet bizonyos vonatkozásokban hasonlít egymásra, a többi vonása is azonos.

Hivatkozás a szövegben, idézés Típusai: tartalmi szó szerinti („”) A forrás megadásának módjai: lábjegyzetes3 név-év módszer (Falus, 2000, 115-118) A két módszer nem keverhető!!! 3 Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe, 3. kiad., Bp., Műszaki Könyvkiadó, 2000, 115-118 p.

Értékelési szempontok Tartalom: Tartalmi gazdagság: tények, fogalmak, definíciók stb. Hitelesség: a megállapítások mekkora hányada igaz? Kifejtettség: kiegészítő magyarázatok, értelmezések léte, minősége. Tématartás: ne legyenek fölösleges kitérők, eltérések. Eredetiség: új megvilágítás, újszerű csoportosítás, „saját forrásból” származó ismeretek közlése.

Értékelési szempontok Szerkesztés: Expozíció: a téma felvetése, fontosságának megvilágítása, az érdeklődés felkeltése. Kifejtés: logikus, következetes, formailag tagolt (kiemelés, bekezdések, fejezetek alkalmazása stb.). Konklúzió: a téma összefoglalása. Az eszközök egysége. Külalak. Stílus: Adekvát hangnem. Világosság. Választékosság. Egyéniség.

Az empirikus dolgozat felépítése Problémafelvetés: a témaválasztás indoklása néhány mondatban. Elméleti háttér: arányaiban max. 1/3-a a tanulmánynak, pontos hivatkozásokat tartalmaz (csak olyan forrás szerepelhet az irodalomjegyzékben, amelyre a szövegben is hivatkoztunk!). Hipotézisek: a szakirodalom és a „kutatói logika” alapján, állításként megfogalmazva. A kutatás módszertani háttere: a minta: háttérváltozók alapján bemutatva, a kiválasztást indokolva; az alkalmazott vizsgálati módszer: a vizsgálati módszer megnevezése, indoklása, a mérőeszköz bemutatása és meghivatkozása mellékletként; az alkalmazott adatelemző módszer: leíró és matematikai statisztikai elemzés, SPSS (verziószám), Excel (verziószám). 94

Az empirikus dolgozat felépítése Az eredmények bemutatása: leíró és matematikai statisztikai számítások (utóbbinál szignifikanciaszint) bemutatása szövegszerűen, diagramokkal (sorszámozva és címmel) és táblázatokkal (sorszámozva és címmel) illusztrálva. Az eredmények értelmezése és összegzése: nem azonos az előző résszel; ebben a részben az eredmények értelmezése, magyarázata történik egyrészt a szakirodalom alapján, másrészt a hipotézisek értékelésével. Felhasznált irodalom. Mellékletek: az alkalmazott mérőeszköz(ök), esetleg olyan számítások, táblázatok, amelyek a szövegben túl nagy helyet foglalnának el. 95

Felhasznált irodalom Dömsödy Andrea (2006): Bevezetés a pedagógiai tájékozódásba (A gyakorlati pedagógia néhány alapkérdése 2.) Bp., Bölcsész Konzorcium, 58 p. URL: http://mek.oszk.hu/05400/05445/05445.pdf Utolsó letöltés: 2011.09.09. Eco, Umberto (1998): Hogyan írjunk szakdolgozatot? Bp., Kairosz, 255 p. Falus Iván (szerk., 2000): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe, 3. kiad., Bp., Műszaki Könyvkiadó, 540 p. Horváth Jenő (é.n.): Hogyan írjunk recenziót? Bp., Budapesti Corvinus Egyetem, Nemzetközi Tanulmányok Intézet, URL: http://www.diplomacia.hu/doc/hogyanIrjunkRecenziot.asp Utolsó letöltés: 2011.10.16, Szabó Katalin (1997): Kommunikáció felsőfokon, Hogyan írjunk, hogy megértsenek? Hogyan beszéljünk, hogy meghallgassanak?, Bp., Kossuth, 184 p. Tóvári Judit (1999): A szellemi munka technikája, Szakirodalmi információk keresése, Hogyan készítsünk hivatkozásokat és bibliográfiát a dolgozathoz? (A nyitott szakképzés tananyagai 3.) Nyíregyháza, Dialógus, 120 p.

Képek forrása Schober, Karen (é.n.): „Beratung online“ im Rahmen von „Arbeitsamt online“ (Mindmap) URL: http://www.svb- asosp.ch/kongress/data/docs/schober_01.gif Utolsó letöltés: 2007.03.22. Vogl, G. - Sepiol, B. - Kaisermayr, M. - Sladecek, M. – Thiess, H. – Rüffer, R. (2001): Diffusion Investigations with Synchrotron Radiation, Gordon research conference ,X-Ray Physics, July 22-27, 2001, Connecticut College, New London, CT URL: http://homepage.univie.ac.at/marcel.sladecek/images/poster/poster_Gordo n_conference.jpg Utolsó letöltés: 2007.03.21 Vogl, G. - Sepiol, B. - Kaisermayr, M. - Sladecek, M. – Thiess, H. – Rüffer, R. (2002): Arbeitsgruppe Materialphysik und Biophysik mit atomistischen Metoden, NAWI Tag, Vienna, Austria URL: http://homepage.univie.ac.at/marcel.sladecek/images/poster/Methods.jpg Utolsó letöltés: 2007.03.21. Poszter galéria (é.n.) In: VIII. Országos Neveléstudományi Konferencia, 2008. november 13-15., Bp., MTA, URL: http://www.onk2008.hu/regisztracio/index.php?pid=240 Utolsó letöltés: 2008. 11. 18. [jelszóval védett]

Gyakorlás

Feladatok OPKM és a FSZEK katalógusában is 1. Lukács Péter elmúlt 10 évben megjelent könyvei 2. felsőoktatási törvényről szóló cikkek 3. angol nyelvű társadalomlélektani könyvek az elmúlt 10 évből

Feladatok Mely könyvtárban található meg a következő mű: Segítség! Tanulok!? Kézikönyv a nyitott- és távoktatásban tanulóknak (1998), Bp., SZÁMALK, 134 p. Az ELTE-n van-e kölcsönözhető ebből? Joly, Fanny (1994): Segítség! Dolit írunk! / Bp., Passage, 64 p. Az Educatio c. folyóirat 2006/3. számának mi volt a központi témája? Hány magyar vonatkozású írás jelent meg az angol szakirodalomban az elmúlt 5 évben? Ebből hány érhető el online?