Papp Győző szupervizor Humánszolgáltató Központ Szekszárd Mi a szupervízió? Papp Győző szupervizor Humánszolgáltató Központ Szekszárd

Szupervízió a projektkísérésben Minden projekt végrehajtásában döntő jelentőségű a folyamatkísérés. Ennek eszközei a dokumentáció következetes vezetése, a különböző szinteken történő belső ellenőrzés, részjelentések készítése, statisztikák vezetése, stb. A hatékonyságot a humánerőforrás minőségi fejlesztése teszi lehetővé. Ennek részeként az önreflexiós működés kiemelt jelentőséggel bír. Az önreflektív team munka középpontjában a szakmai személyiség áll.

Két megközelítés szerint: A szupervízió módszeresen strukturált tanulási folyamat, amely a szupervizált szakmai tapasztalatára reflektál, a szupervizor a folyamat kereteiért felelős, a szupervizált pedig a tanulási céljáért. A szupervízió olyan speciális szakmai személyiségfejlesztő módszer, amelynek alkalmazása nélkülözhetetlen bármely szakma hivatásgondozásában, saját mentálhigiénéjében, szakmai továbbképzésében és munkájának minőségbiztosításában.

A szupervízió célja, formája, tartalma A szupervízió célja a szakmai kompetencia növelése, a kooperáció és a hatékonyság fejlesztése. Elősegíti az intervenciós lehetőségek tudatosítását, és támogatja a kapcsolatok és munkaköri rendszerek hatékony együttműködését. A szupervíziós ülések kéthetente történnek, vagy csoportos, vagy team, vagy egyéni formában. Egy másik forma, amikor havonta egyszer, de 2×2 ülésben zajlik a folyamat. Projektkísérés vagy krízis esetén, ha szükséges, lehet gyakrabban is összejönni.

Szupervízió alapú coaching A coaching egy megoldás orientált tanácsadási módszer olyan embereknek, akik a nyilvánosság középpontjában állnak, és vezetői feladatokat látnak el – például gazdaság, politika, adminisztráció, művészet, tudomány, kultúra, vallás, sport területén. A coaching támogatja: fontos feladatokra és eseményekre való intenzív előkészülést új követelmények miatt szükséges új stratégiák kifejlesztését nagy tanulási feladatok megfogalmazását és végrehajtását a saját szerepkör és karrier tudatos alakítását az egyéni sikerek biztosítását a burn-out és mobbing elhárítását

Milyen témák kerülhetnek szóba a szupervízióban? A kliensekkel való szakmai  kapcsolat – A saját szakmai működésmód  átlátása - a keretek, határok, kompetenciák tisztázása és tartása - kommunikációs problémák - döntési-, konfliktus- és krízishelyzetek - értékszemlélet, előítéletek és ezek hatásai stb. – A kiégés (burnout) felismerése, kezelése – A stressz-jelenségek feldolgozása – A szakmai kapcsolatok kezelése - az intézményen belüli kapcsolatok átlátása - a velük való bánni tudás valamint - az intézményen belüli, kívüli együttműködések - a szervezeti átalakítások és a nyomukban újjászerveződő együttműködések – A karrierépítés, a kezdő szakemberek támogatása – A szervezetfejlesztési folyamatokat  szintén hatékonyan kísérheti a szupervízió

A szakmai személyiség tudatos nem tudatos személyes szakmai A világoskék rész demonstrálja a szupervízió által érintett részt. A fenti folyamat megértéséhez tudnunk kell, hogy mi a szakmai személyiség. A szupervízió fókuszában a szakmai személyiség áll, melynek megértéséhez Sieners és Hunzinger holland szerzők szakmai szerepkoncepcióját használjuk. „A szerepfogalom az, amin keresztül az én alkalmazkodik a társadalmi elvárásokhoz. A munkahelyi szereppel olyat vesz magára, ami adott, amit nem maga definiált. Az én integrálja magába a szakmai szerepet, hogy magában oldja fel az ellentmondást. Csak így tud jól működni. A személyes és a szakmai így: összefonódik.” (Pénzes E. 1999.)

A tapasztalati tanulás A szupervízió olyan követő módszer, amely a szakmai realitás keresését támogatja egy speciális reflektív együttműködés keretein belül. A szupervizor feladata azoknak a feltételeknek a megteremtése, ahol a tudatos figyelem fókuszában a kettőjük kapcsolata vagy a csoport reflektív működése, élővé teszi a valódi tapasztalatokat, melyek a változás irányába hatnak. A szupervizor olyan teret hoz létre az együttműködésben, ahol a szakemberek már meglévő, de rejtett tapasztalati tudása válik kifejezetté, és megragadhatóvá az aktuális problémamezőben. (Sárvári Gy. 1999.)

A reflexió a tudatos fejlődés alapja Olyan kapcsolatot hoz létre a résztvevők között, ami lehetővé teszi bekapcsolódásukat az együttes tanulási folyamatba. Más tanulási formáktól úgy különbözik, hogy a résztvevők előfeltevéseiket hipotetikusan kezelik, ezért nem igazságok harca alakul ki, hanem a személyközi kapcsolaton és a tanulási környezeten van a fókusz.

A szupervízió lefolyásának szakaszai megrendelő szupervizáltak szupervizor Az 1. kapcsolat felvétele Tájékozódó beszélgetés Szerződéskötés Szupervíziós ülés

Az ülés szakaszai Bevezető – a koncentrált figyelem kialakítása Szupervizor Esethozó Bevezető – a koncentrált figyelem kialakítása Megállapodások, megegyezések. Mi az eset? Ki az esethozó? Esetbemutatás. Értő figyelem, sajátélményű elbeszélés Esetfeldolgozás (3 szakaszos) - rövid, pontosító kérdések az eset vitája utókérdezések 5. Zárás: összegzés, „tanulság”, perspektívák, a folyamat felidézése. Többi csoporttag

Köszönöm a figyelmet!