Élet a Földön és a Földön kívül Aranyi László http://aranylaci.fw.hu aranylaci@freemail.hu http://magharakademia.hu

1. Mi az élet?

Az Armillaria bulbosa gomba ismert telepei között van másfél négyzetkilométeres kiterjedésű, tíz tonnát súlyú és 10.000 éves. Telepei nem tartoznak a legnagyobbak közé.

Szaporodó molekulák. Az amin és az észter amidot képez, amelynek felületén - újabb amidot képezve - könnyebben összekapcsolódik egy másik amin és egy másik észter. A kötés létrejötte után a két amidot a hőmozgás választja szét.

Némely sivatagi hangyafaj akkor jár táplálék után, amikor a hőmérséklet meghaladja a 45 Celsius-fokot. Elképesztő távolságokra képesek eltávolodni bolyuktól, majd visszatérni oda. (Fotó: Rüdiger Wehner)

A Sombrero galaxis. Elkápráztatóan szépséges, kiegyensúlyozott világa vajon pusztán egy „természeti képződmény”, esetleg maga is él, és egy még magasabb szintű élet része?

2. Az élő és élettelen határán

Neumann János

A Neumann János által kidolgozott univerzális konstruktor részlete két részlete.

John Conway, az Életjáték kidolgozója

Egy „repülő”, egy „ágyú” két „mozdíthatatlan” és egy „oszcillátor” a Conwey-féle Életjáték „sejtszínpadáról”.

3. Mikor kezdődik az emberi élet?

 Az emberi petesejt. A szabad szemmel már éppen látható, legnagyobb testi sejt átmérője kb. 0.1 mm. Az „élet csodájának” hordozója.

Közvetlen a születés után. Ekkor kezdődne az emberi élet? Bajosan.

A halál - elmúlás. Vagy csak közjáték?

Valami ilyesmi vár ránk „odaát”? A beszámolók szerint: igen.

4. A tudat eredete

Dr. Csányi Vilmos, világhírű etológus

Jane Goodal - szinte egész életét a csimpánztársadalom megfigyelésével töltötte.

Halálközeli élmény

5. Az élet határai

Ciprusfa - a növényvilág matuzsáleme

Cserepesteknősök - az állatvilág matuzsálemei

Medveállat - akár fehérjeröggé is összeszárítható, hogy egyszer vízhez jutva újra feléledjen.

Tengeri ugorka - nincs a világóceánnak olyan mély pontja, ahol ne lenne megtalálható

Egy óriás csőféreg közelről, illetve egy egész telep belőlük.

Mélytengeri pókrák

Mélytengeri óriáspók

6. Hogyan és mit keressünk, amikor az élet nyomait kutatjuk?

   Az élet önmagáról ad hírt, felismerhető jelet a) Jelzéseket, melyeket fel tudunk fogni b) Idegen életformák képviselői megjelennek a Földön

Mi kutatjuk fel az idegen életformákat a   Mi kutatjuk fel az idegen életformákat a.) Távcsővel fedezzük fel az élet nyomait b.) Megvizsgáljuk a bolygóról visszavert napfényt, és annak módosulásaiból olvassuk ki az élet jeleit c.) Finomabb részleteket nem láthatunk egy távoli bolygón, ezért űrszondát küldünk közelébe, s az fényképezi le a felszínt. d.) Űrszondával táptalajt küldünk egy adott égitestre, és a benne életre kelt csírák életfolyamatairól értesülünk az űrszonda jelzései révén. e.) Személyesen keressük fel az égitestek, és közvetlenül győződünk meg a helyzetről.

Az indiai Kerala államban, 2001-ben hullott  „vörös esőben” talál egysejtűek egyike.

Marsi fosszíliák.

Az orosz Mír űrállomás közelében repülő csészealj halad el – A Discovery űrrepülőgépről filmezve.

A Marson a Syrtis Major közelében lefényképezett település A Marson a Syrtis Major közelében lefényképezett település. Áttetsző kupola oszlopcsarnokkal, előtte két hatalmas fa, sugárút, mellette emberszobor, középen átlátszó leszállóplatform, az egész település körül pedig bővizű folyók.