Klebelsberg Kuno

Születés Gróf Klebelsberg Kuno Imre Aurél Ferencz 1875. november 13-án született Magyarpécskán, ahol édesapja császári és királyi főhadnagyként állomásozott. Katolikusnak anyakönyvezték. Apai felmenői tiroli katonák, édesanyja magyar kisnemesi családból származott.

A gyermek Korán árván maradt, ezért értékrendjének kialakulásában és neveltetésében az anyai minta döntő szerepet kapott.

Fiatalsága Berlinben, Budapesten, Münchenben és a párizsi Sorbonne-on jogot tanult. Feleségül vette egy kisnemes leányát, Lasztóczi Botka Saroltát. Főnemesi címet viselt, de vagyont nem gyűjtött, rokoni örökségéről lemondott.

Indulása Intézte a nemzetiségi ügyeket és vezette a Szentszékkel folytatott tárgyalásokat. Klebelsberg Kuno grófot 1910-ben a Közigazgatási Bíróság ítélőbírójává nevezték ki.

Az első világháború alatt megszervezte a rokkant-ügy kezelését Az első világháború alatt megszervezte a rokkant-ügy kezelését. 1917-től Kolozsvár országgyűlési képviselője 1932-ig, és haláláig elnöke a Magyar Történelmi Társulatnak. Vallotta, hogy „a magyar hazát ma elsősorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg, és teheti ismét naggyá”. Klebelsberg volt az első magyar kultuszminiszter, aki törvénybe iktatta a nők képzésének lehetőségét.

Az iskolaépítő Óriási népiskola-építési programot indított el. Az Alföldön kevesebb, mint három év alatt 5784 tantermet, 2278 tanítólakást, összesen 8062 új iskolai objektumot építtet! Klebersberg arról rendelkezett, hogy az ötezernél nagyobb lélekszámú településeken polgári iskolákat kell létesíteni

Kultúrát építő Törvények révén gondoskodott a Nemzeti Színház, az Opera, a Zeneakadémia állami támogatásáról, de a Magyar Tudományos Akadémia jövőjének biztosításáról is.

Egyetemépítő 1921-ben törvény rendelkezett a kolozsvári, és a pozsonyi menekült egyetemek fennmaradásáról és elhelyezéséről. 1923-ban Szegeden 5 évfolyamos tanítóképző-intézetet szervezett, az Apponyi-kollégiumot.

Sportpolitikus Az első tudatos sportpolitikusunk. Támogatta az olimpiai szerepléseket is. Ő alakította 1932-ben a Magyar Olimpiai Társaságot, és építtette a Margit-szigeti uszodát. Nagy szerepe volt 1555 új könyvtár létrehozásában.

Szegeden, a fogadalmi templom kriptájában temették el 1932 Szegeden, a fogadalmi templom kriptájában temették el 1932. október 15-én. Távozás

Klebelsberg a művészetekben Abonyi-Gartner Jenő Klebelsberg emlékművét 1939-ban Budapesten állították, 1945-ben lebontották, majd 2002-ben újraállították.

Klebelsberg-emlék, Szeged, Temesvári körút 36. , Kormos István 1933-34 Klebelsberg-emlék, Szeged, Temesvári körút 36., Kormos István 1933-34. Újraelhelyezve 1992-ben

Csasznyi István szobra Marcaliban

Mihály Gábor szobra a Klebelsberg által alapított budapesti Testnevelési Főiskolán – 1994. júl. 1.

Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása

Lantos Györgyi és Máté István szobra a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán 2002. október 11 .

Kalmár Márton szegedi szobrász alkotása Mórahalom 2003. szept. 19

Makoldy József rajza

Madaras László karikatúrája

Melocco Miklós szobra a szegedi Széchenyi téren 2000. május 21.

Búza Barna alkotása Lakitelken 2005. június 29.

Hubay Andor képe 1935.

Emléktábla a szegedi Klebelsberg-telepen

Emléktábla a pécskai római-katolikus templom falán – 1996. Klebelsberg Pécskán Emléktábla a pécskai római-katolikus templom falán – 1996.

Jecza Péter érme – 2000.

Jecza Péter pécskai szobra, a Puskás Tivadar Technikum ajándéka 2000. nov. 11.