INFORMÁCIÓGAZDASÁGTAN

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Események formális leírása, műveletek
Advertisements

A MINŐSÉG MEGTERVEZÉSE
Állóeszköz-gazdálkodás
Állóeszköz-gazdálkodás
PTE PMMK ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS MÉRNÖKI MENEDZSMENT TANSZÉK MINŐSÉGMENEDZSMENT 4. ELŐADÁS.
Készlet késztermékek, alkatrészek, kiegészítő termékek,
Kódelmélet.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan
Vállalat kínálati magatartása
Eredménytervezés Fedezeti összeg számítás: Értékesítés árbevétele
VI. Köztudatos vállalati magatartás A vállalatok társadalmi felelősségvállalása Szlávik János az MTA doktora tanszékvezető, egyetemi tanár Budapesti.
1. oldal A vezetői döntéseket támogató mutatószám rendszer Pilot projektzáró jelentés szeptember 9.
4. Tétel Válassza ki szépségszalonja számára a legoptimálisabb helyszínt! Határozza meg, hogy milyen szempontokat vesz figyelembe, és mutassa be őket gyakorlati.
Információ és közlemény
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
MI 2003/9 - 1 Alakfelismerés alapproblémája: adott objektumok egy halmaza, továbbá osztályok (kategóriák) egy halmaza. Feladatunk: az objektumokat - valamilyen.
A kurzus programja Dátum Témakör ELŐVIZSGA szeptember 15.
Becker Pál - Turner Anna – Varsányi Judit - Virág Miklós
Bevezetés a közgazdaságtanba2006/2007. tanév, 1. félév 3. előadás 1 A kurzus programja DátumTémakör szeptember Bevezetés. A közgazdaságtan alapfogalmai.
Állapottér-reprezentáljunk!
Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék
Az entalpia és a gőzök állapotváltozásai
SZERVEZETI ALAPFORMÁK
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek
Az oktatás az EU-ban Lisszaboni statégia: Célmeghatározás –mit –mikorra –ki által –milyen minőségben Az eszközök között kiemelt helyen az egész életen.
Konzulens: Dr. Boda György Készítette: Kovács Katalin
Miért hozzuk a döntést, mi a cél?
Kvantitatív módszerek
Elméleti közgazdaságtan
Az Alakfelismerés és gépi tanulás ELEMEI
A lineáris-funkcionális szervezeti forma
Honnan származik a pozitív nettó jelenérték? Richard A. Brealey Stewart C. Myers MODERN VÁLLALATI PÉNZÜGYEK Panem, fejezet McGraw Hill/Irwin Copyright.
Controlling a gyakorlatban
Szervezeti viselkedés Bevezetés
Vállalatgazdaságtani alapfogalmak
Nyereség, fedezetei pont fedezeti hozzájárulás
Alapsokaság (populáció)
IV. Terjeszkedés 2..
Költség-minimalizálás az ellenőrző kártyák alkalmazásánál Feladatmegoldás, kiegészítés.
Gépészmérnöki kar BSc Levelező képzés szeptember-október
ÁRBEVÉTEL ÉS PROFIT, FEDEZETI PONT ÉS ÜZEMSZÜNETI PONT
A KOMPLEX DÖNTÉSI MODELL MATEMATIKAI ÖSSZEFÜGGÉSRENDSZERE Hanyecz Lajos.
A piac: A tényleges és potenciális eladók és vevők, illetve azok cserekapcsolatainak rendszere, melynek legfontosabb elemei a kereslet, a kínálat, az ár.
Módosított normál feladat
Gazdasági és PÉNZÜGYI Elemzés 5.
Dr. Bánkuti Gyöngyi Klingné Takács Anna
A termelés költségei.
Mikroökonómia gyakorlat
PÉNZÜGYI MENEDZSMENT 4. Dr. Tarnóczi Tibor PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM
Minőségbiztosítási ismeretek
(gazdasági ismeretek gyors, velős átismétlése)
Marketing információs
Vállalati Gazdaságtan
Kutatások a digitális átállás társadalmi fogadtatása területén ORTT Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet Hazay István.
A termelés költségei.
A kommunikáció értelmezése
MI 2003/8 - 1 Alakfelismerés alapproblémája: adott objektumok egy halmaza, továbbá osztályok (kategóriák) egy halmaza. Feladatunk: az objektumokat - valamilyen.
Vállalkozásmenedzsment I.
Adat és információ. Információ, tudás  A latin informatio = felvilágosítás, tájékoztatás, oktatás szóból  Minden, ami megkülönböztet  Új ismeretté.
2003. május 21. ÜZLETMENETFOLYTONOSSÁG ÉS KATASZTRÓFA ELHÁRÍTÁS TERVEZÉSE Jakab Péter igazgató Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Bankbiztonság.
1 VIIR Vállalatirányítási Integrált Információs rendszerek I. (Történeti áttekintés - TEI) Szent István Egyetem TATA Kiválósági Központ és Informatikai.
Gazdasági informatika - bevezető …avagy miért emlegetünk szakdolgozat írást informatika címén???
Szent István Egyetem Közgazdaságtudományi Jogi és Módszertani Intézet
ECONOMSOL a Kis- és Középvállalkozások kontrolling szolgáltatója
Készletek – Állandó felhasználási mennyiség (folyamatos)
Előadás másolata:

INFORMÁCIÓGAZDASÁGTAN Szalay Zsigmond Gábor egyetemi adjunktus Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Vállalatgazdasági és Szervezési Intézet Információgazdálkodási Tanszék szalay.zsigmond.gabor@gtk.szie.hu

AZ INFORMÁCIÓRENDSZER Sj, ahol j=1,…,n és n e halmaz elemeinek száma. A helyszükségletet (sormenti hosszát) jelölje: tj. Az információhordozó közeg tj mennyisége szükséges. tj lehet állandó vagy változó (továbbiakban állandó). Csatorna: egy információs közeg, azaz a jelsorozatokat megőrző és továbbító fizikai eszközök összessége. S1 – t1 … Sj – tj … Sn – tn Egy cella Sj jelet tartalmaz – ez a csatorna állapota. Zaj: Si jel pi(j) nem zéró valószínűséggel Sj -re változhat.

Legyen n = 27 és m = 50, akkor (mivel ln 27 = 3,2959) INFORMÁCIÓKAPACITÁS A cellánként, fajlagos információkapacitás: k – arányossági tényező m – cellák száma nm – információhordozó egység lehetséges állapotkombinációi fajlagos, cellánkénti: információhordozó egység: Legyen n = 27 és m = 50, akkor (mivel ln 27 = 3,2959)

A bináris (n=2) csatorna fajlagos kapacitása: A csatornakapacitás egységének a bináris csatorna fajlagos kapacitását alapul véve: A bináris csatorna fajlagos információkapacitását tekintve egységnek, a csatornakapacitás általánosan „bit” egységekben fejezhető ki. Fizikai hossztartam egységekben (bit/sec, bit/mm, stb.):

A KÖZLEMÉNYFORRÁS ENTRÓPIÁJA A közlemény legyen egy meghatározott számú közleményeket tartalmazó halmaz egy eleme. Ebből adódóan: a valószínűségek számítása egyszerűbb, a hossz korlátozása nélkül a kombinatorikai tér jelentősen nem csökken. Legegyszerűbb esetben kettő közlemény van (Fej vagy írás?). Ebben az esetben a továbbított információ tartalma, azaz mennyisége (fej vagy írás; 0 vagy 1) azonosnak tekinthető a bináris csatorna fajlagos kapacitásegységével (biner egység = bit). Ez alapján bevezethető a H, a közlemény információhányada (információmennyisége) fogalom, ami a csatorna kapacitáshoz hasonlóan logaritmus függvénnyel írható le.

Egy jelhalmaz elemeinek száma n. pi=1/n n a 2 valamilyen egész számú kitevője Felezési eljárás, a részhalmazok elemeinek száma: n , n/2 , n/22 , … , n/2H=1 n=2H és H=log2n Tehát az n jelet tartalmazó készletből előállított közlemény egy jelének információhányada megegyezik az egymásután végrehajtott választások (felezések) számával.

E független események bekövetkezésének valószínűsége: A jelek előfordulásának valószínűsége nem egyenlő, de továbbra is csak kettő elemből lehet választani: p1<>p2 és n=2 A közlemények információhányada: H(m) A1, p1, A2, p2 és m p1m számú A1 és p2m számú A2 jelet tartalmaz E független események bekövetkezésének valószínűsége: ahol p1 + p2 = 1 és p1, p2  0. Ténylegesen előforduló, különböző közlemények száma:

Visszavezetés az előző feladatra: Egy-egy jelre eső információhányad:

Hmax = C Viszonylagos entrópia, tömörítési tényező: (H/Hmax) Az eredeti közlemény felosztható a viszonylagos entrópiával jellemzett tartalmas információra és a redundancia (R) által meghatározott részre:

A vállalatirányítási rendszerek szervezeti megközelítése A vezetői szintek és információs igényeik Információszolgáltatás a menedzsment információs rendszeren keresztül A vállalati információs rendszerekkel kapcsolatos elvárások, követelmények: csökkenti a vezetőhöz jutó információk mennyiségét, ugyanakkor lehetővé tenni a tetszőleges mélységű hozzáférést, növelni a vezetőhöz érkező információk lényegszerűségét, időszerűségét, használhatóságát, és aktualitását, összpontosítania a vezetés figyelmét a cég kritikus sikerfaktoraira, növelni a vezetői, irányítói munkát, nyomon-követést és kommunikációt, megtalálni a változtatáshoz szükséges legkorábbi jelző tényezőt, figyelni a versenyhelyzet változásait, fogyasztói igényeket stb.

d) Gondoskodni kell az információk ellenőrzéséről is. A vállalati információs rendszerekkel szemben támasztott legfontosabb követelmények: a) Az információ: elégítse ki a különböző vezetői szintek igényeit, ne tartalmazzon felesleges adatokat, küszöbölje ki a párhuzamos feldolgozást, jelentőségének megfelelően csoportosítható és továbbítható legyen, legyen egyértelmű és összehasonlítható! b) Az információkkal szemben a vezetők támasszanak olyan igényt, hogy: megbízhatóak legyenek, alkalmasak legyenek elemzésre, következtetések levonására, az információs rendszer rugalmas legyen, a követelményekhez gyorsan alkalmazkodjon, feldolgozásuk, továbbításuk tudományos módszerekkel, korszerű eszközökkel valósuljon meg! c) Általános elv, hogy minden információnak ott kell megjelennie, ahol arra szükség van. d) Gondoskodni kell az információk ellenőrzéséről is.

Egy másik megközelítésben az információs rendszereknek a következő feltételeknek kell megfelelnie: teljesség, valódiság, időazonosság, egyértelmű elrendezés, rugalmasság, ellenőrizhetőség, biztonság, gazdaságosság.

A vállalatok innovációs készsége az információmenedzsment területén

Egy innováció befogadóinak osztályozása a relatív befogadási idő alapján

Egy innováció befogadóinak hányada az innováció megjelenése után eltelt idő függvényében

Az információ gazdasági hasznosságának mérhetősége Az információ, mint termelési tényező Az egyes termelési tényezők és jövedelmeik: Munka (munkabér) Természeti tényezők (járadék) Tőkejavak (kamat) Vállalkozói szolgáltatás (gazdasági profit) Információ (működési profit)

A termelési tényezők csoportosítása eredetük, keletkezésük szerint: ELSŐDLEGES (Primer) Ember Munka Vállalkozói képességek Természeti erőforrások Megújuló (föld, szél, nap) Nem megújuló (bányakincsek) TŐKETÉNYEZŐK (Szekunder) Termelt tőkejavak Humán tőke Reál tőke Kölcsöntőke Pénz Értékpapír INFORMÁCIÓ (Tercier) Származtatott erőforrás, önmagában nincs jelen, az a megvalósulása számít, amivel hozzásegíti a többi tényezőt az értékteremtésben.

A teljes körű információ értéke A pontosabb információ Bayes-tétel alapján számított értéke Az a-posteriori valószínűségek figyelembe vétele a környezeti állapotok jobb előrejelzése érdekében a BAYES tétel alapján [1] KUHLMANN, F. (2003)

Cselekvési alternatívák (ai) 1 ADATOK: Szemes kukorica ára (Ák) [Ft/kg]: 22,00 Hozamtól függő költségek k(H) [Ft/kg]: 12,50   2 ADATMÁTRIX a kukorica különböző érési fázisainak /korai (a1), középkorai (a2), középkései (a3)/ hektáronkénti hozama különböző időjárású években (uj) [t/ha] Cselekvési alternatívák (ai) környezeti állapot (uj) a1 a2 a3 hideg év u1 7,0 6,8 6,0 normál év u2 7,6 8,0 meleg év u3 8,2 9,3 10,0

Cselekvési alternatívák (ai) 3 A fedezeti hozzájárulások (FH) EREDMÉNYMÁTRIXA, a kukorica különböző érési fázisaiban (ai) a különböző időjárású években (uj); FH=(Ák-k(H))*Q; [EFt/ha]   Cselekvési alternatívák (ai) környezeti állapot (uj) a1 a2 a3 száraz év u1=0,16 66,50 64,60 57,00 normál év u2=0,64 72,20 76,00 csapadékos év u3=0,20 77,90 88,35 95,00 Várható érték q 72,43 76,65 76,76

4 EREDMÉNYMÁTRIX:   kezdeti INFO biztos INFO jobb INFO Hosszú távon várt átl. FH-k különböző szintű információk mellett u1 *** 66,50 71,25 u2 76,00 76,83 u3 95,00 83,60 Átl. fedezeti hozzájárulás >> 76,76 78,28 77,52 2. oszloptól mért különbség -1,52 -0,76

Környezeti állapotok (zk) (áprilisi időjárás) 5. ADATMÁTRIX az (uj) és (zk) környezeti állapotok valószínűségeinek kiszámításához Környezeti állapotok (zk) (áprilisi időjárás) száraz normál csapad. (uj) z1 z2 z3 uj p(uj) u1 5 3 8 0,1600 u2 7 16 9 32 0,6400 u3 4 6 10 0,2000 zk 12 23 15 50 (E) p(zk) 0,2400 0,4600 0,3000 S(p) 1,0000

p(u1z1)=(5/50)/(12/50)=5/12=0,4167

6. EREDMÉNYMÁTRIX a (feltételes) a‑posteriori valószínűségekhez p(uj/zk)=[p(uj…zk)]/p(zk)   (zk) (uj) z1 z2 z3 u1 0,4167 0,1304 0,0000 u2 0,5833 0,6957 0,6000 u3 0,1739 0,4000

(a1,z1)=e11  p(u1z1)+e21  p(u2z1)+e31  p(u3z1)

7. EREDMÉNYMÁTRIX: A cselekvési alternatí­vák várható értékei (ai) különböző környezeti viszonyok között (zk) [EFt/ha]   (ai) (zk) a1 a2 a3 z1 69,83 71,25 68,08 z2 72,45 76,66 76,83 z3 74,48 80,94 83,60

A növekvő szabályozás-intezitás értéke

Vállalati eszközráfordítás az idő és a szabályozásintenzitás függvényében

Hibaköltségek az idő és a szabályozásintenzitás függvényében

Hibaköltségek összege a növekvő szabályozás-intenzitás esetén

Realizált nyereség az idő és a szabályozásintenzitás függvényében

Hibaköltségek (elmaradt haszon) az idő és a szabályozásintenzitás függvényében

Az optimális szabályozásintenzitás meghatározása

Optimális szabályozásintenzitás a szabályozási költségnemek változó értéke mellett

A vállalati információs rendszerek költségszerkezete Herbert Simon: „az információgazdagság figyelemszegénységet szül”

A lekötés és az átállási költség Az átállás teljes költsége: A fogyasztó költségei: +a döntés előkészítésével kapcsolatos költségek +a tényleges átállás költségei Az új szállító költségei: +felvállalt marketing költségek +átvállalt döntést segítő költségek +árengedményből származó költségek. A régi szállító, mint árcsökkentő tétel

A lekötés fajtái Lekötés fajtája Átállási költségek Tartós beszerzések Beszerzés költsége, avulással csökken. Márkaspecifikus ismeretek Az új rendszer megtanulása, közvetlen költségek és termelékenységromlás egyaránt jellemző; az idővel emelkedik. Adatok és adatbázisok Az adatok átvitele új formátumba; az adatmennyiség növekedése miatt az idővel általában emelkedik. Szakosodott szállítók Az új megtalálása; az idővel emelkedhet, ha nehéz kapacitásokat találni vagy megtartani. Keresési költségek A szállító és a vevő összesített költségei; magukban foglalják az alternatívák minőségének tanulmányozását.