Emberi Erőforrások Minisztériuma Családpolitikai Főosztály Új úton a nők és férfiak egyenlősége terén TÖOSZ 2014. febr. 19. Emberi Erőforrások Minisztériuma Családpolitikai Főosztály

Nemzetközi szerződések - EU Lisszaboni Szerződéssel mód. Európai Unióról szóló Szerződés (EUSz) 2. cikke határozza meg alapelvként a nők és férfiak közötti egyenlőséget a társadalomban Az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (EUMSz) I. rész II. cím 8. cikke hangsúlyozza a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítását, míg a 10. cikkben tiltja a nemi diszkriminációt. az Európai Unió Tanácsának 2011. március 7-i Foglalkoztatási, Szociális, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács ülésén elfogadott Nemek Közötti Egyenlőség Európai Paktuma (2011- 2020), (mely a magyar elnökség alatt került elfogadásra). Európai Bizottság által kiadott Nők és Férfiak közötti társadalmi Egyenlőségről szóló Stratégia a 2010-2015 évekre rögzítik az aktuális feladatokat a nők és férfiak közötti társadalmi egyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményeinek megvalósítására vonatkozóan.

Nemzetközi szerződések - ENSZ Nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezmény (CEDAW – 1979, Mo. aláírta 1980, kieg. jkv. 2001) – magyar 7-8. jelentésről konstruktív párbeszéd a Bizottsággal 2013. február, civil árnyékjelentések Pekingi Cselekvési Terv (2174/1997. (VI. 26.) Korm. Határozat a Nők IV. Világkonferenciáján elfogadott Nyilatkozatban megfogalmazott feladatok magyarországi megvalósítását szolgáló cselekvési programról) – 12 akcióterület – 2015-ben 20. évforduló, magyar jelentés készül ENSZ Nőjogi Bizottsága (CSW) 58. ülése márciusban – MDG és post-2015

További hazai jogi alapok 1004/2010. (I. 21.) Korm. Határozat: a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 és kapcsolódó, két évre szóló Intézkedési Terv 2012. január 1-én hatályba lépett Alaptörvénye rögzíti, hogy a nők és a férfiak egyenjogúak, valamint Magyarország a nők és férfiak közötti társadalmi esélyegyenlőség megvalósulását, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket külön megerősítő intézkedésekkel segíti.

Magyar EU Elnökség - 2011 Nemek Közötti Egyenlőség Európai Paktuma 2011 Kiemelt hangsúlyt helyezett az Elnökség a munka és a magánélet összeegyeztetésének kérdéskörére Az Unió szociális és családügyekben illetékes minisztereinek informális ülése kapcsán Trió nyilatkozatban is megerősítette elkötelezettségét a témában a spanyol, belga, magyar, valamint a soron következő lengyel Elnökség – azóta is napirenden van

Egy kis fogalom magyarázat biológiai értelemben vett nem (sex) fogalma mellett használja a szakirodalom a gender angol kifejezést, melynek jelentése: társadalmi nem Jelenlegi értelmezésünk: : a férfi és a nő közötti egyenlőség és harmonikus együttműködést hangsúlyozzuk, familista megközelítésben Valamennyi szakmapolitikai intézkedésnél mérlegelni kell, hogy az hogyan hat a családra, ezen belül a nők és férfiak társadalmi egyenlőségére, illetve a nők és a férfiak életére. A szakmapolitikai döntéseket e mérlegelés alapján úgy kell meghozni, hogy azok elősegítsék a nők és férfiak társadalmi egyenlőségének megvalósulását.

Mit nem jelent a „gender”? „Nem jelenti a férfiak és a nők közti különbség eltörlését, a nemek közti azonosság állítását, a családi szerepek felborítását, az elnőietlenítést, az elférfiatlanítást. Nem célja az olyan társadalom előállítása, ahol mindegy, férfi vagyok vagy nő, ahol az apai és anyai szerepek különbsége megszűnik. Nem akarja bebizonyítani, hogy a nemi identitás döntés kérdése, és hogy az független lenne a biológiai adottságoktól.” (Kopp M.)

Alapelvünk A kormányzat elkötelezett a nők jogainak érvényesítése tekintetében A nőpolitikai gondolkozás középpontjában a nők és férfiak közötti harmonikus egyensúly megteremtése áll a család, a foglalkoztatás, a szociális védelem, a döntéshozatalban való részvétel, a méltóság és sérthetetlenség, valamint a nevelés területén egyaránt.  

Intézményes mechanizmus, testületek Nők-férfiak egyenlőségének helye a kormányzati struktúrában: EMMI Szociális és Családügyi ÁT, Családpolitikai Főosztály, Családügyi, népesedési és nők és férfiak egyenlősége osztály, Esélyegyenlőségi Főo. (erőszak, Esélyházak, krízisvonal, shelterek) Nemek egyenlősége tanács nem állt fel KIM Emberjogi Munkacsoportok között van Nőjogi Munkacsoport Parlament eddig: Emberjogi Bizottság Nőjogi Albizottsága Tárcáknál, önkormányzatoknál esélyegyenlőségi referensek, esélyegyenlőségi tervek, „mainstreaming” „egyenlő bánásmód referensek” az Esélyházakban (EBH)

Nők részvétele a döntéshozatalban A női foglalkoztatottak száma és aránya az állami vezetők tekintetében: a 123 állami vezetőből 29-en nők (23,6%). Közülük 1 miniszter, 5 államtitkár, 2 közigazgatási és 21 helyettes államtitkár. Minisztériumi középvezetők tekintetében elmondható, hogy az 1991 vezetőből 979 női vezető van (49%-os arány) Adatokat várunk kormányhivataloktól és járási hivataloktól Parlament eddig: 9,1 % (386/35)

Civil kapcsolatok Megoszlik a két főo. között, hogy ki kivel dolgozik együtt Néhány stratégiai partner női ernyőszervezet és eseti együttműködések, támogatott és közös programok Civil szakértők bevonása Pályázatok: TÁMOP 5.5.1.B, 2.4.5., Hazai pályázat „Családbarát közgondolkodás B komponens (összesen 17,6 mFt, 35 szervezetnek – jelenleg futó kiírás nélkül) Családbarát munkahely pályázat, eddig kb. 65 mFt, új kiírás egy hete

Fókusz Előtérben a női foglalkoztatás növelése (miniszteri biztos) és a család és munka egyeztetése Mo-n az esélyegyenlőségi probléma elsősorban nem a nők és férfiak, hanem a gyermekes és gyermek nélküli munkavállalók között húzódik Az elmúlt évek válsága miatt még nagyobb hangsúlyt kaptak a foglalkoztatással kapcsolatos intézkedések

2010-2014 főbb eredményei a nők foglalkoztatási rátája 52 százalék fölé emelkedett, amire húsz éve nem volt példa (2009: 49,9 %) GYES ismét a gyermek hároméves koráig jár, örökbefogadói GYES gyermekek utáni adókedvezmény kiszélesítése két lépcsőben „nők 40” Bölcsődék, családi napközik, óvodák férőhely bővítés, felújítás kismamák részmunkaidős foglalkoztatása utáni járulékkedvezmény

És még ezek is… Szülő kérésére kötelező részmunkát biztosítani a gyermek 3 éves koráig évi 7 nap gyermekek után járó pótszabadságot mindkét szülő egymástól függetlenül is igénybe veheti Munkahelyvédelmi akcióterv (25 év alatti, 55 év feletti, nem szakképzett, tartósan álláskereső, kisgyermekes munkavállalók ( ≈30 e fő) utáni kedvezmény) GYED Extra 4 eleme (gyes mellett munkavégzés korlát nélkül, testvér születése esetén gyed-gyes továbbfolyósítása, diplomás gyed, munkahelyvédelmi akcióterv kiterjesztése nagycsaládosoknál) agrár szakképzésbe a Magyar Agrár Kamara több mint 17000 vidéki nőt vont be, mezőgazdaságban foglalkoztatott nők száma mintegy 9,9 ezer fővel növekedett Helyi közlekedésben kisgyermekes bérletek

Küzdelem az erőszak ellen A magyar kormány határozottan elutasítja az együtt élők közötti, párkapcsolaton belüli erőszak valamennyi formáját, és elkötelezett a bántalmazás felszámolása mellett. Megtett pozitív intézkedések: A kapcsolati erőszak új büntetőjogi tényállásának megalkotása (bántalmazók felelősségre vonása) Krízisellátó rendszer kibővült (4 új kríziskezelő kp, összesen 14, 98 férőhely + 1 titkos menedékház, + 4 félutas kiléptető ház) a nap 24 órájában ingyen hívható Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat Prevenciós pilot projekt az áldozattá válás megelőzésére 14-18 éveseknek (ofő órák, érzékenyítő tréningek) Szemléletformálás (nemsokára kampány indul) Magyarország megkezdte az Európa Tanács a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló (ETS 210.) Egyezményéhez való csatlakozás előkészítését

„A Holnap elébe” a célok továbbra is érvényesek – szisztematikus munka a részcélok megvalósítása érdekében, az Alaptörvény és a Családvédelmi tv szerint valóban családbarát, hosszú távon kiszámítható társadalom megteremtése minden téren Család és munka összebékítése központban marad, családbarát munkahelyek, egyetemek, intézmények Gyermekvállalás ösztönzése, további ”akadálymentesítés” Nők és férfiak együttműködésének erősítése

Folyt. köv. Az eddig született törvények, szabályozások finomítása, elmaradások pótlása, jobb együttműködés a tárcák között Még szorosabb együttműködés a civil szervezetekkel és egyházakkal, iskolákkal, médiával, tudománnyal Szisztematikus nemzetközi lobbimunka

Emberi Erőforrások Minisztériuma Családpolitikai Főosztály Köszönöm a figyelmet! zsuzsa.kormos@emmi.gov.hu Emberi Erőforrások Minisztériuma Családpolitikai Főosztály