Vidéktípusok és sajátos fejlesztési lehetőségeik Csatári Bálint geográfus, tudományos főmunnkatárs MTA Regionális Kutatások Központja csatbal@rkk.hu www.rkk.hu, www.alfoldinfo.hu

Vázlat A kutatási előzményekről: a környezet- és a kultúra szerepe a vidéki terek fejlődésében (2005-2006) Európai Unió: új szemlélet a vidéki terek minősítéséről – a tudományos kutatás trendjeiről A vidéki terek minősítésének értékelésének kulcsproblémái Területhasználati típusok / települési típusok / fejlettségi típusok Konklúziók – lehetséges javaslatok

1. TÉTEL Folyamatosan végzett, szisztematikus vidék-kutatásokra, a változásokat részleteiben is értékelő monitoringra van szükség. …(Hazánkban is) Megjegyzés: ez a kutatás részben folytatása, megújítása a két éve befejeződött, „A környezet és a kultúra szerepe a vidékfejlesztésben” c. MTA – MEH kutatásnak. http://www.mta.hu/fileadmin/2007/11/MeH-MTA%20IV_302-326.pdf

2. TÉTEL Az „európai vidékek” része vagyunk, ahol….

„a vidék tudományok” sok szempontú tudáskészlete „működik”

s ahol a vidéktudományoknak „rendszere” van.

Az európai „vidékies terek” jellemzőiről korrekt elhatárolások gazdag „étlap” nemzeti programok a „vidék elemek” közös szabályozása Új stratégiai elemek: Klímaváltozás Alternatív energia Vízgazdálkodás Új megoldások: Hálózatok rural network Például: NATURA 2000 LFA területek

A népesség áramlása és a munkanélküliség

3. tétel Alapos módszerekkel elfogadható vidékies términősítést, tértipizálást kell készteni, megadni és decentralizáltan, általában regionális szintre telepítve kell az azokhoz kapcsolható tér- és település-specifikus fejlesztéseket megvalósítani.

Például: az olasz „metodika” Komponensek: 1. Népsűrűség ….(Population density, capital of each province and total agricultural area (as % of the total area) as preliminary indicators to distinguish rural and urban areas 2. A táji adottságok alapján az alapegységek kiválasztása ..( Unit of reference for definition of rural area, smaller than NUTS3: areas with homogeneous altitude within each region (e.g. mountains, hills and plains) A végeredmény: a vidéki terek minősítése és tipológiája ( Rural areas typology: A. Peri-urban areas; B. Rural areas with intensive and specialized agriculture; C. Intermediate rural areas D. Less developed rural areas

Eredmény A 21 olasz régió elfogadta ezt a minősítő tipológiát. A regionális tervezési egységekkel is egyeztetve azokhoz különböző, önállóan készített, a típusoknak megfelelően ajánlott vidékfejlesztési célokat tűztek ki és speciális pályázati megoldásokat alkalmaztak.

4. tétel 4.1. A magyar vidéki terek (kistérségek) is markánsan, - azok differenciált fejlesztési (és felzárkóztatási) igényeikből kiindulva - tipizálhatók. 4.2. A magyar vidékfejlesztés feladatainak jelentős része is decentralizálható, illetve „regionalizálható’” lenne.

A magyar kistérségek különböző tértípusai I. Pólus városok és vidékeik II. Középvárosok és vidékeik III. Kisvárosok, a vidék kulcstelepülései III. a. - Az átalakuló vidékies mezővárosok az Alföldön ά - aprófalvas vidékeink β - tanyás vidékeink fejlett vidék felzárkózó vidék elmaradott vidék A - környezetileg érzékeny vidék B - mezőgazdasági C - rekreációs

Pólusok és vidékeik

Népességük és arányaik

Területhasználati tértípusok (ESPON metodika alapján)

Városi lakónépesség arányának átlaga 50.34 79.92 49.16 42.96 77.58 Adat / térségtípus Erőteljes környezet-átalakítás, Erős mezőgazdaság, mérsékelten városias Temészetközeli, Országos adat mérsékelten városias erős városias bef. Lakónépesség 2004 (összesen) 1872742 3715469 2854111 1571847 83380 10097549 Adott típusba tartozó térségek száma 34 15 72 46 1 168 Terület km2-ben 13456 8599 45902 24427 643 93027 Terület %-ban 14.46 9.24 49.34 26.26 0.69 100 Lakónépváltozás (2000-2004) átlaga 102.13 99.21 98.09 98.14 99.94 99.04 Népsűrűség átlaga 155.76 463.81 60.58 63.08 129.5 116.94 0-14 évesk arányának átlaga 16.37 14.98 16.64 16.19 15.25 16.3 60-X évesek arányának átlaga 19.66 20.03 20.98 20.99 18.02 20.62 Városi lakónépesség arányának átlaga 50.34 79.92 49.16 42.96 77.58 50.62 Átlagos iskolai végzettség átlaga 9.52 10.23 8.88 8.99 10.4 9.17 Mezőgazdasági foglalkoztatottak arányának átlaga 4.22 2.94 12.93 7.93 1.94 8.84 Ipari foglalkoztatottak arányának átlaga 37.41 32.31 36.53 39.01 35.24 37 Tercier foglalkoztatottak arányának átlaga 58.37 64.75 50.54 53.06 62.82 54.16 1 adófieztőre jutó nettó jövedelem átlaga 726867 788551 598137 632692 779692 651733 Munkanélküliek arányának átlaga 3.56 2.96 6.15 5.95 2.49 5.27 Társasvállalkozások arányának átlaga 37.29 55.74 19.26 23.28 50.2 27.45 Működő mezőgazdasági vállalkozások arányának átlaga 4.46 2.56 12.96 11.23 2.59 9.78 Személygépkocsik arányának átlaga 289.48 298.34 228.55 243.62 305.56 251.7 Mesterséges felszínek arányának átlaga 14.86 4.16 4.12 5.48 6.19 Mezőgazdasági területek arányának átlaga 58.46 63.25 78.58 51.65 39.23 65.53 Erdőterületek arányának átlaga 21.79 17.05 10.91 35.47 39.51 20.55 Természetes felszínek arányának átlaga 32.02 21.89 17.26 44.23 55.28 28.27 Közlekedési hálózat sűrűségének átlaga 0.55 0.67 0.4 0.46 0.44 0.47 Külterületi népesség arányának átlaga 2.21 2.38 4.82 2.55 0.54 3.43

Településszerkezeti típusok

Főbb adataik Vidékies térségtípusok Népesség Települések száma Terület Népsűrűség Aprófalvas 936781 943 16182.79 57.89 Aprófalvas (változó külterülettel) 123413 165 2854.74 43.23 Egyéb 36459 33 540.21 67.49 Kisvárosias 740535 329 12502.5 59.23 Mezővárosias 606714 164 10348.85 58.63 mezővárosias – tanyás 602197 118 9816.46 61.35 Tanyás (változó külterülettel) 387131 159 6682.8 57.93

Magyarország „jövedelemarányos” térképe (forrás: Nemes – Nagy J. 2008)

A leghátrányosabb 33 kistérség

5. tétel A magyarországi vidékpolitikának az integrált szemlélet és az európai típusú vidék-gazdasági diverzifikáció irányába kellene lépnie.

A vidékpolitika lehetséges „új” térfelfogása természet- és környezetvédelem vízkeretirányelvek agrárkörnyezet- védelem piacképes mezőgazdaság település(falu- és tanya)politika területfejlesztés és regionális politika szociálpolitika kultúr- és oktatáspolitika turizmus 2. 1. MEZŐGAZDASÁG KÖRNYEZET A. D. A VIDÉK B. C. TÁRSADALOM TELEPÜLÉSI RENDSZER 4. 3.

A mezőgazdaság és a vidék kapcsolata az Európai Unióban (forrás: F A mezőgazdaság és a vidék kapcsolata az Európai Unióban (forrás: F.Sinnabel 2008) 1995-2003 között 328 európai régió adatára alapozva Mg.-i hozzáadott érték nő / a vidéki GDP is nő 55% Mg.-i hozzáadott érték nő / a vidéki GDP csökken 1% Mg.-i hozzáadott érték csökken / a vidéki GDP nő 43 % Mg.-i hozzáadott érték csökken / a vidéki GDP csökken 1 % Az intenzíven használt agrárterek mellett (1. csoport, 55%) egyre nyilvánvalóbb, hogy másutt csak a vidéki régiók gazdasági diverzifikációja jelenthet megoldást (3. csoport 43%).

6. tétel: a honi vidékpolitika lehetőségei A felértékelődő környezet (Ciprus, 2009) Megújuló erőforrások Vízgazdálkodás Turizmus, rekreáció A versenyképes és a környezetkímélő / szociális / közjót fenntartó mezőgazdaság (2013 után?) Modern, árutermelő magyar élelmiszergazdaság Hungaricumok Félig önellátó gazdaságok A vidéki kis- és középvárosok ipar és szolgáltatásfejlesztése (LEADER) Kultúra – gazdaság (kézműves paradigma © Cséfalvai Z.) ) Város-vidék kapcsolatok érdemi javítása A vidéki társadalom jövőbe vetett hitének „helyreállítása” ….(AZONNAL) Demográfiai egyensúly/népességmegtartó képesség Intézmény-(önkormányzati) rendszer reformja Összefogás / szakember-ellátottság – Magyar Nemzeti Vidék Hálózat

7. tétel: „integrált”, sikeres tárcaközi megoldásokra építő, Legyen TEHÁT a megújuló MAGYAR VIDÉKPOLITIKA „integrált”, sikeres tárcaközi megoldásokra építő, „fenntartható”, a természet és a környezet erőforrásait megőrző, „finom és biztonságos hazai élemet adó” , s mindenki asztalára jusson belőle, „térségi összefogásra építő”, az organikus és jól működő város-vidék kapcsolatokat helyreállító, „emberközpontú, szelíd, barátságos”, mint amilyen a vidék valójában, s amilyen vidékre vágynak az ott élők és az oda látogatók.

Kísérjék figyelemmel és látogassák a 25 éves MTA RKK rendezvényeit! Köszönöm a figyelmüket! Kísérjék figyelemmel és látogassák a 25 éves MTA RKK rendezvényeit!