PROF. DR. KÉZDI BALÁZS A KETTŐS HONFOGLALÁS Egy új megközelítés Márai Sándor „halálművéhez”

A KEZDET… Születés: 1900.április 11., KASSA EREDETI NÉV: GROSSCHMID, felvidéki szász (cipszer) ivadék. Két fiú és egy lány testvér született utána. Kassa: Márai számára az otthon és biztonság metaforája élete során. Otthon és otthontalanság dimenziói és szorongás. (Heidegger, Binswanger)

MONOLÓG A multat én elhordom magammal új életemre, mint zsákját a vándor: hogy éltem egyszer én, Márai Sándor, S emlékeimmel elmotozva élnék, mert amit megérdemeltem, rámtalált: kaptam egy életet és egy halált.

Márai „tájékai” 1900-tól két évtized Kassán és Budapesten; Közel egy évtized Német- és Franciaországban; Húsz év Budapesten. (Mikó utca…) Végül negyvenegy év emigrációban: Olaszország, USA (New York, San Diego.)

Az első honfoglalás Szép Ernő: Mint a hal vagy a néger. (Márai Sándor versei) Nyugat, 1930 Négy évszak11.sz. „Márai a harmincas éveket szolgálja. Talán fiatalabb, mint aki most húsz esztendős, s öregebb az ötveneseknél. Még hisz, hisz emberben meg betűben. De az életből, az élnivalóból mintha nem kérne.”

Az első honfoglalás Ignotus Pál: A négy évszak. Szép Szó,1938. „…új könyvében hányszor fordul elő az „élni” és „halni” ige.. A VALAMI az, ami Márai Sándort legtöbbet foglalkoztatja…amit az élet értelmének és a halál előkészületének minősít, s ami maga az igazság. „Csak a hős tudja világgá hallgatni azt, ami benne tiltakozás és igazság.” Sajnálatos mindemellett, hogy a hősiesség e neme…inkább erkölcsi igény, mint költői beteljesülés.”

„… minden unt és ostoba.” 1939: fia, Kristóf, halála. Nem értem, miért tették ezt velem? Nem pörölök. Élek és hallgatok. Most angyal ő, ha vannak angyalok – De itt lenn minden unt és ostoba. Nem bocsátom meg. Senkinek, soha. 1940: Szindbád hazamegy. (Vagyis meghal.) Krúdy, mint etalon. És a metaforák: élet, hajózás, Magyarország, az ország, a haza, otthon, halál, idő, keresés, semmittevés (lustálkodás), emlékezés, teremtés,irodalom (írói lét), - vagyis a kontempláció, mint kaland. Szindbád idézi József Attila 1928-as versét, a „Hosszú az Úristent”, főleg az tetszik a hajósnak, hogy „rövid a szalonna.”

Szindbád halála Balassa Péter: … a mű egységét biztosító, fesztelen kontempláció, a türelem és az elfogadás életajánlata nem véletlenül torkollik a mű utolsó lapjain, a halálos álomba szenderülés közben a keleti szerzetesség felidézésébe. „Mert Szindbád szíve mélyén hitt a keleti bölcsességben s legszívesebben pap lett volna Buddha valamelyik kolostorában, ahol a beretvált fejű szerzetesek oly közömbösek, mint a sás a szent tavakban, s a fájdalom úgy pereg le a lélekről, mint a vízcsepp a lótuszlevélről. Ilyen szerzetes szeretett volna lenni Szindbád.”

Halotti beszéd I. …”Ezért csak azt cselekszem, amit lehet: élek,iparkodom nem unatkozni, s várom a végét, hogy elmehessek valahová, ahol még műveltség van, vagy jó modor, vagy jogrend, vagy spontaneitás, szűzi, vad állapotok…de valami van. Itt nincs semmi, csak félreértés.” (Ami a Naplóból kimaradt; 1945-1946.)

Halotti beszéd II. A költemény nemcsak a szovjet hódoltság súlya alatt szenvedő Magyarországról szól és az európai kultúra veszélyetetettségéről, hanem rögzíti az emigráns lét drámai tapasztalatait is.. Ebből a hármas forrásból következik a költemény végletes és végzettragikuma a teljes reménytelenség és kilátástalanság. A „halott beszéd” – halottas ének, sirató, búcsúztató – az egyetemes irodalom legrégebbi tradíciói közé tartozik. Kr.e. XXI. sz.,-ból a sumér SIRATÓ UR VÁROSA FÖLÖTT; a tapasztalat valóságnak a magyar nyelvű irodalmunkból: a XII. sz. végéről HALOTTI BESZÉD, a XIII. sz. közepéről ÓMAGYAR MÁRIA-SIRALOM. A halotti siratóknak többnyire személyes hátterük van, ugyanakkor, főleg a középkorban kialakult a siratóknak olyan változata is, amely egy egész közösség, város vagy nép élményét beszélte el. Márai nagy emigrációs vallomásának három tematikai és érzelmi színtere van, ezek szabják meg a költemény szókincsét, szóhasználatát is. „Katorga, „hóhér”, „osztályidegen” ill. „oké”, „mistress”, a „baby” és olyan kifejezések, mint pl. „a konzul gunit rág”, a „ Keep smiling”, és a nosztalgikus formák: „Krúdy hárfája zengi át az ausztrál éjszakát.” A költemény erre utal: „Őrízd eszelősen néhány jelződet, álmodat”. Az anyanyelv és az álom a léleknek ugyanabban a rejtett mélyvilágában van jelen, amelynek a tapasztalati valóság ellenében kell kinyilvánítani magát.

Előzmények és következmények Valamikor a 30-as években: Márai Sándor: AZ ÖNGYILKOS. (Napihír) In: Szökés a halálból.( Magyar írók az öngyilkosságról) Gyűjtötte és összaállította: Kőrössi P. József. Noran-Kiadó Kft. 2006. 294-207.o. Ebben az írásában M.S. többek között: „Bonctani igazsága van az újságírónak, aki az öngyilkos ágya mellett pesti nyelven, halkan ezt mondta: Aki nekem öngyilkos akar lenni, az szájba lövi magát”. Ezt követően részletesen leírja miként kell szájba lövés útján biztosra menni a cselekmény kivitelezésében, pontosan úgy és oly’ módon, ahogyan azt ő 1989-ben, több mint fél évszázad multán, San Diegoban végrehajtotta.

A BEFEJEZÉS FORGATÓKÖNYVE Utolsó, még életében megjelent műve az 1985-ös NAPLÓ 1976-1983. „Számomra ezek a jegyzetek pótolják az elmúlt 40 évben a publicisztikát, a kapcsolatot a mindennapos valósággal. Máskülönben is olyan búcsúféle…” Ebben az évben veszíti el Kató húgát és Gábor öccsét. Lola 1986 jan. 4-én meghalt. Hamvait az óceánba szórták, ahogyan egy év múlva fogadott fiúkét és három év múlva Máraiét is… („Intézkedtem, hogy ugyanígy temessenek.”)” 1987-es naplójegyzetekben vissza-visszarérő gondolata:” A halál nem probléma, a meghalás igen.” Az előszóban fogalmazza meg a szándékát: „Ha egy biológust megkérdezünk, mi az élet…-azt feleli: Az élet kémiai reakció….És a biológus mestersége távlatában ez igaz. De az élet még valami más is: légkör is kell hozz. A Garrenek tudtak erről, és amikor városokat és házakat építettek, ráadásul légkört is teremtettek hozzá…” A GARRENEK MŰVE egy halálra készülő polgár utolsó vallomása. A pisztoly vásárlásának története, ill. beiratkozás a helyi lüvészkörbe.

A BEFEJEZÉS 1989 január 15-én az utolsó naplóbejegyzés: „ Várom a behívót, nem sürgetem, de nem is halogatom. Itt az ideje.” Ezt megelőzően azonban még két telefon: az egyik Püski Sándor feleségének (búcsú), a második a helyi rendőrségnek, tisztázandó, hogy önkezű halál nyomait találják majd meg a helyszínen. Február 21-én a kora délutáni órákban a pisztollyal főbe lövi magát. Startpisztolyként is értékelhető: az új honfoglalási küzdelem jeleként. SZER