A szélsőjobboldal magyarországi megerősödése Reiner Roland Országos Tudományos Diákköri Konferencia Április 15.

Tartalom  Fő állítások ismertetése  A „cigánybűnözés” kifejezés szerepe és hatása  A Jobbik támogatottsága és a roma kisebbség kapcsolata  Konfliktusos szavazás  Összefoglalás

Fő állítások 1. A Jobbik megerősödésének elsődleges oka magyarországi roma kisebbséggel szembeni diskurzus és véleményalkotás kisajátítása 2. Ez az alternatív nyilvánosság segítségével folytatott ellenségképzésre támaszkodik 3. A Jobbik ott képes sikeressé válni, ahol a többségi és kisebbségi társadalom között éles konfliktusok mutatkoznak.

Módszertan  Médiaelemzés  Nemzetiségi és települési viszonyok elemzése  Választási elemzés, esettanulmányok

A „cigánybűnözés”-kampány  A kifejezés elterjedése: szélsőjobboldali közbeszéd, de elsősorban a kuruc.info-n  Kuruc.info: szélsőjobboldali életmód-portál, „cigánybűnözés” rovattal (Olaszliszka után)  Több szintű ellenségképzés  januártól elsősorban a „cigánybűnözés” téma dominál  Óriási látogatottság (csúcs: Cosma- gyilkosság, egyedi látogató)

A „cigánybűnözés” rovat cikkeinek kumulált száma, január – október. Vízszintes tengely: hónapok; függőleges tengely: cikkek száma.

A Jobbik támogatottsága és a roma népesség arányának kapcsolata  Ott ért el kiemelkedő eredményt a Jobbik, ahol magas a roma kisebbség aránya?  Nem: a dél-dunántúli megyékben a Jobbik nem szerzett az országos átlagnál több szavazatot, Észak és Kelet-Magyarországon viszont igen  Mi a különbség oka?

A 2001-es cigány nemzetiségűek aránya és a Jobbik 2010-es eredménye, megyénként

Konfliktusos települések A Jobbik települési eredménye A Jobbik megyei eredménye A különbség (százalék pont) Kiskunlacháza30,96%16,52%14,44 Tiszalök37,96%23,64%14,32 Tiszavasvári37,52%23,64%13,88 Sajóbábony40,06%27,20%12,86 Galgagyörk27,02%16,52%10,50 Kisléta30,78%23,64%7,14 Piricse29,70%23,64%6,06 Tatárszentgyörgy21,76%16,52%5,24 Olaszliszka28,38%27,20%1,18 Monok25,43% (40,92%)27,20%1,77 (13,72) Kesznyéten32,06% (38,63% [ )27,20%4,86 (11,43)

A roma társadalom rétegződése – különös tekintettel az identitásra  Nyelvhasználat és identitás mentén 3 csoport: romungro, oláhcigányok, beások  Dél-Dunántúl: elsősorban beások  Észak és Kelet-Magyarország: elsősorban romungrok

A magyarországi cigányság nemzetiségi megoszlása anyanyelvi csoportok szerint, 1993-ban és 2003-ban

A baranyai és a borsodi romák közti különbségek Baranyai romák  Bár csak a 20. század első felében érkeztek, mára 1/3-uk magyar anyanyelvű és magyar nemzetiségű  A háztartások kb. 15%-ában van nem roma tag  Az elmúlt 10 évben fokozatosan nőtt az integrációjuk  Magasabb foglalkoztatottsági mutatók Borsodi romák  Több száz éve élnek Magyarországon, 90%-nak magyar az anyanyelve, de a nemzetisége nem az.  Csak minden 20. háztartásnak van nem roma tagja  Fokozatosan visszahúzódtak egy elkülönült magyarcigány identitásba  Eltartottak száma magas

Jobbikra szavazás = Konfliktusos szavazás Ott kerül rá sor, ahol  a kisebbségi társadalom fenyegeti a többségi társadalom gazdasági-társadalmi státuszát;  integráció helyett szegregáció lép fel;  a szegregáció erősíti az etnikai konfliktus lehetőségét.

Etnikai konfliktusok aránya (2003)

Szegregáció hatása a választási eredményekben (Tiszavasvári)  2000 fő feletti roma kisebbség, akik az 1-es és 10-es választókörben élnek.  Ide koncentrálódik az MCF-re leadott szavazatok 93%-a (2009)  A Jobbik a szomszédos választókörzetekben 50% fölött teljesít (41,6%-os városi átlag)  2010-ben is kimutatható (a romák távol maradnak / MSZP-re szavaznak)

Összefoglalás  A „cigánybűnözés” kampány megértése segíti a Jobbik előretörésének megértését  A Jobbik támogatottsága nem egyszerűen a roma kisebbség településbeli arányával függ össze, hanem azzal, hogy a cigányság és a többségi társdalom az integrációs vagy pedig a szegregációs stratégiát követ.  A szegregáció jelentősen növeli a konfliktus megjelenését és ezzel a Jobbikra szavazás esélyét.

Köszönöm a figyelmet!