Regionális politika 2007-2013.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Kistérségek. A kistérségek jellemzői • Abaúj-Hegyköz (legfejletlenebb)  Budaörs (legfejlettebb) *3,4 (komplex mutatóban) (1998-ban *2,7 volt) • 1996.
Advertisements

Pályázatírás az Európai Unióban Tóth Ákos Lehetőségek a csatlakozás után  Strukturális Alapok  Kohéziós Alap.
Gyulai Tamás elnöki tanácsadó elnöki tanácsadó Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács.
A közötti időszak fejlesztési tervezésének megalapozása
Strukturális Politika múltja és jelene. Fejlettség közötti különbségek az EU-ban nemzeti szinten  Egyetlen új tagállam sem éri el A 27-ek GDP-jének 90%-át.
Az EU támogatáspolitikája és az oktatásfejlesztés Halász Gábor tudományos tanácsadó Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
Tájékoztató az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program mezőgazdasági szaktanácsadási intézményrendszeréről, s az igénybevehető szolgáltatásokról Tisza.
A Magyarország – Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program Veresegyház, április 25.
HU Áttekintés Regionális politika EURÓPAI BIZOTTSÁG 2004 December HU 1 A kohéziós politika és pénzügyi eszközei
Közép-magyarországi régió Budapest régióPest megye régió TERÜLETI STATISZTIKAI MÓDOSÍTÁS ARÁNYOSÍTÁSFORRÁSFELTÁRÁS.
Varju László, államtitkár NFGM A Regionális Fejlesztési Operatív Program tapasztalatai Tanulságok és következtetések az ÚMFT regionális programjai tükrében.
Gazdasági versenyképesség növelése Készítette: Németi Szilvia.
Nemzetgazdaságunk ágazati megoszlása a GDP%-ában
EU regionális politikája
I. Nemzeti Fejlesztési Terv ( ) Készítette: Koczka Csaba (M6MGTO)
A Strukturális Alapok működése
Regionális politika reformjai Görögország csatlakozása (1981) 1.Közösségi szinten nőtt a területi egyenlőtlenség 2.Görögország GDP-je a Közösség.
Az új 10-ek az EU-ban. Bővítés hatása A kibővített EU a GDP-hez csupán 5%- kal járul hozzá, miközben majdnem 20%- kal nőtt az EU népessége. A 25 tagú.
A régiók Európája Az EU regionális politikája Az EU alapelvei
Regionális Gazdaságtan Tanszék
A nem EU-tagállamok lehetőségei és korlátai az Európai Unió Duna Régió Stratégiájában Lőrinczné Dr. Bencze Edit.
A regionális politika és az agrárpolitika kapcsolata
Az ESPON 2006 Program és annak jelentősége Magyarország szempontjából Illés Dóra november 26.
Bevezetés az EU regionális politikájába
Az EU kohéziós politikájának 20 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi adjunktus SZIE GTK RGVI.
Az NFÜ által megfogalmazott célok, azok összhangja az ágazati célkitűzésekkel „Építészet a gyógyulásért 2010” konferencia Budapest, NEFMI december.
Regionális politika.
GKI Zrt., Vitaanyag az új EU-költségvetésről A 2013 utáni EU-költségvetés fő kérdései Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest,
1 A kohéziós politika a költségvetés fogságában 49. Közgazdász-vándorgyűlés, Pécs, szeptember 30. dr. Iván Gábor.
Tájékoztató az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program mezőgazdasági szaktanácsadási intézményrendszeréről és az igénybevehető szolgáltatásokról Pataki.
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári.
1 Az Európai Unió Strukturális és Regionális politikája Előadó: Tóth István.
Controlling a gyakorlatban Dr. Szegvári Péter kormány-főtanácsadó Magyar Controlling EgyesületMiniszterelnöki Kabinet Uniós körkép - Az európai regionális.
A különleges tejtámogatás
Az EU strukturális politikájának eszközei
A kohéziós politika jövője
1 Pályázati lehetőségek civil szervezeteknek Észak-Magyarországi régióban Stehlik Ágnes Eger, február Előadó:
Alternatív finanszírozási lehetőség a határ menti térségek megsegítésére Békéscsaba, május 20.
Nemzetközi kapcsolatok RFÜ Vissi András Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht Sopron, február 1.
Az Európai Foglalkoztatási Stratégia Készítette: Balogh Judit Nemzetközi Tan. III. évf
Gazdasági kapcsolatok és regionális együttműködések Félixfürdő május 17. Miklóssy Ferenc alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.
INTERREG IIIC Szolnok, INTERREGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS INTERREG PROGRAMOK MAGYARORSZÁGON „Centurio Szeminárium” RÓZSA Diána Program menedzser,
Agrár- és vidékfejlesztési támogatások 2004 I. félévében 1. SAPARD 2. NFT, Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program Intézkedései.
A Strukturális Alapok rendszere, tervezése és végrehajtása.
Európai Unió regionális politikája. Az EU alapító atyjai Jean Monnet ( ) Robert Schuman ( )
Az Európai Unió regionális politikája
EU regionalizmus Az EU regionális politikájának gyakorlata, megvalósulása, eszközrendszere, fejlesztési lehetőségei Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem.
Kulcsár Gábor VÁTI Stratégiai Tervezési Igazgatóság ELTE TTK geográfus szak február 22. Területi programozás és monitoring 1. Alapfogalmak.
KÖZSZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSE, SZERVEZÉSE Általános Vállalkozási Főiskola III. évfolyam 2008/2009. tanév 3. Az Európai Unió politikái.
Pályázatírás módszertana
Az EU regionális és vidékfejlesztési politikája
Az EU regionális és vidékfejlesztési politikája
Az EU támogatási politikája és pénzügyi alapjai Balogh Zoltán Nyíregyházi Főiskola – főiskolai tanársegéd Az Európai Unió pénzügyei2005/2006.
Területi politika főbb összefüggései. A disszertáció főbb területei 1.A regionális programozás elméleti alapjai 2.A programozási ciklus az Európai Unióban.
Területfejlesztés- Kohéziós politika, Uniós támogatások
A Nemzeti Fejlesztési Terv
Közösségi internet-hozzáférési pontok hálózata, mint a digitális Kárpát-medence alapinfrastruktúrája Molnár Szilárd program-koordinációs referens Nemzetstratégiai.
HU Regionális politika EURÓPAI BIZOTTSÁG Harmadik jelentés a kohézióról február Konvergencia, versenyképesség és együttműködés.
Regionális politika EURÓPAI BIZOTTSÁG 2004 December HU Szabályozás 1 Kohéziós politika ( ) A Bizottság új rendeleteket érintő javaslata július.
Közigazgatási Jog 4 Európai Közigazgatás, 5. előadás október Az Európai Unió területi-helyi közigazgatása 3.1. Regionalizmus az EU-ban integráció.
Regionális politika. Alapok Kohézió Az uniós politikákkal párhuzamosan Régiós elmaradottságok felszámolása Hosszú távú elképzelések Céljai: –Kiegyensúlyozott.
Regionális gazdaságtan 6.
A Strukturális Alapok Cél: a régiók közötti társadalmi és gazdasági kohézió elősegítése Költségvetés: 195 mrd EUR  Európai Regionális Fejlesztési.
Az EU Duna Régió Stratégia elfogadása, hazai és európai uniós prioritásai Nádasi György Külügyminisztérium Győr, október 11.
Strukturális alapok és a HEFOP. Strukturális Alapok Európa regionális politikája a pénzügyi szolidaritáson alapul. A Strukturális Alapok, az EU regionális.
Európai pénzügyi intézményrendszer
Az EU regionális politikája
Európai Uniós ismeretek
Területfejlesztési Tervezési Főosztály
Előadás másolata:

Regionális politika 2007-2013

ISMÉTLÉS

2000-2006. Regionális politika célkitűzései célkitűzés: az elmaradott területek fejlesztésének és strukturális alkalmazkodásának támogatása célkitűzés: Strukturális nehézségekkel küzdő régiók gazdasági és társadalmi átalakulásának támogatása célkitűzés: Oktatási, szakképzési rendszerek és politikák modernizációja, valamint adaptációs képessége javításának támogatása

Célkitűzések 2007-2013 1. Konvergencia célkitűzés 2. Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés 3. Európai területi együttműködés célkitűzés

Konvergencia célkitűzés A konvergencia célkitűzés hasonló a 2000-2006-os időszak 1. célkitűzéséhez. Célja a legkevésbé fejlett államok és régiók felzárkózásának elősegítése. A 27 tagállamot számláló Európai Unióban ez a célkitűzés 17 tagállamban 84 régiót érint, melynek összlakossága 154 millió fő. Támogatás mértéke: A konvergencia célkitűzés keretében 251.163 milliárd euró áll rendelkezésre, ami a strukturális alapokból és a Kohéziós Alapból rendelkezésre álló teljes összeg 81,54 %.

Konvergencia célkitűzés Jogosultsági feltételek: A strukturális alapok forrásaira (ERFA, ESZA), azon NUTS 2. szintű régiók jogosultak, ahol a 2000-2002 időszakra vonatkozó adatok alapján az egy főre eső bruttó hazai termék (GDP) nem éri el az uniós átlag 75 százalékát. Ez a célkitűzésre fordítható összes forrás 70,51 százalékát jelenti (177 milliárd euró). Azon régiók (ún. „phasing out” térségek), ahol a GDP az EU bővítéssel járó statisztikai hatás következtében épphogy meghaladja a küszöbértéket, a célkitűzés forrásaiból fokozatosan csökkenő támogatásban részesülnek. E régiók a célkitűzés forrásainak 4,99 százalékára jogosultak (12,5 milliárd euró). A Kohéziós Alap támogatásaira azon tagállamok jogosultak, ahol a 2001-2003 időszakra vonatkozó adatok alapján egy főre eső bruttó nemzeti jövedelem (GNI) nem éri el az uniós átlag 90 százalékát. Ez a célkitűzésben rendelkezésre álló forrás 23,22 százaléka. Azon régiók, ahol a GNI az EU bővítés statisztikai hatásai következtében meghaladja a 90 százalékos küszöbértéket, fokozatosan csökkenő támogatásban részesülnek. A Kohéziós Alapból 15 tagállam részesülhet.

Regionális versenyképesség és foglalkoztatás Cél: a konvergencia célkitűzés hatálya alá nem tartozó régiók versenyképességének, vonzerejének erősítése, foglalkoztatási mutatóinak javítása. A célkitűzés keretében 19 tagállam 168 régiója részesülhet támogatásban. Ezek közül 13 tartozik azon régiók közé, ahol a támogatást fokozatosan vezetik be (ún. „phasing-in” területek). Ezek a régiók - a korábbi 1. célkitűzés alá tartozó egykori státuszuknál fogva - különleges pénzügyi juttatásban részesülnek. Támogatás mértéke: A célkitűzés keretében 49,13 milliárd euró áll rendelkezésre, ami a teljes összeg 15.95 %. Forrás: ERFA és ESZA.

Európai területi együttműködés célkitűzés Cél: a közös helyi és regionális kezdeményezések révén tovább erősíteni a határokon átnyúló együttműködést. A célkitűzés a korábbi INTERREG közösségi kezdeményezésen alapul, s az ERFA finanszírozása alá került. Jogosultsági feltételek: A Közösség NUTS 3. szintű, valamennyi belső és egyes külső szárazföldi határok mentén fekvő régiója, és a Közösség NUTS 3. szintű, a tengeri határok mentén fekvő, egymástól legfeljebb 150 km távolságra található régiója jogosult a támogatásra.

Európai területi együttműködés célkitűzés Támogatás mértéke: A célkitűzésre az összes támogatás 2,52 %-a, azaz 7,75 milliárd euró áll rendelkezésre, mely az alábbiak szerint oszlik meg: Határokon átnyúló együttműködés: 73,86 % Transznacionális együttműködés: 20,95% Interregionális együttműködés: 5,19% A forrást teljes egészében az Európai Regionális Fejlesztési Alap biztosítja.

Strukturális Alapok működtetése

Strukturális Alapok működtetése

Strukturális Alapok működtetése

Strukturális Alapok működtetése

KOHÉZIÓS POLITIKA, 2007-2013: TÁJÉKOZTATÓ Kohéziós alap konvergencia Phasing out Fokoz. bevez. Reg. verskép. Ter együttm. Öszesen Bulgária 2015 3873 159 6047 Ciprus 194 363 25 581 Cseh Köztárs. 7830 15149 373 34 23697 Észt ország 1019 1992 47 3058 Lengyel 19562 39486 650 59698 Lett 1363 2647 80 4090 Litvánia 2034 3965 97 6097 Magyarország 7589 12654 1865 344 22452 Málta 252 495 14 761 Románia 5769 11143 404 17317 Szlovákia 3433 6231 399 202 10267 Szlovénia 1239 2407 93 3739

Kohéziós és regionális politika 2007-2013 (millió Euro) Kohéziós alap konvergencia Phasing out Fokoz. bevez. Reg. verskép. Ter együttm. Összesen Új tagállamok 52299 100042 - 2228 772 2149 152804 Régi tagállamok 9259 77041 12521 8157 27970 5619 155237 61558 177083 10385 38742 7750 308041