Japán mezőgazdasága
Természeti adottságok Nagy É-D kiterjedés – a vegetációs idő északon a fele a délinek hűvös mérsékelttől – szubtrópusi monszunig Bő csapadék – 1000-2000 mm/év Téli monszun is hozhat csapadékot Monszunváltáskor gyakori viharok Hideg és meleg tengeráramlások - halászat Terület 14%-a művelhető(2/3-a erdő) domborzat, városok növekedése miatt (Szántóföld/fő érték itt a legkevesebb a Földön)
Társadalmi jellemzők 1-2 hektáros kis birtokok (sokan mellette iparban is dolgoznak) Sok kézi munka mellett sok speciális gép, műtrágya felhasználás fontos Termésátlagok magasak Délen 2-3x aratnak Élelmiszer-szükséglet 3/4-ét előállítja!
Termények Rizs – a szántók hagyományos,fő terménye Öntözéssel művelik. Hegyekben un. száraz rizs Rizs után másodvetésként búza, zöldségek (Hokkaidon zab) Emellett burgonya, szója Parcellák között teacserje Selyemhernyók tápláléka: eperfa Gyümölcsök: É-on alma, barack, cseresznye D-en citrusfélék, banán (pici, zöld) Fakitermelés (házak)
Állattenyésztés Elenyésző szerep – nincs legelő, nincs hely takarmánynövényeket ültetni Utóbbi időben változó szokások miatt baromfi és intenzív szarvasmarha tartás (tejhozam világ elsők között) Fehérje főleg halból!
Halászat Parti szaporító telepeken tenyésztik is a halakat (Minamata-kór) Rákot, kagylót csigát is (gyöngykagyló világ I.) Tengeri halászat! (tonhal, tőkehal, szardínia) Bálna!!! Japán és tajvani hajók összetűzése a halászvizeken