HOGY SZELETELEM A PITÉT avagy ISTEN SÚLYA AZ ÉLETEMBEN
É R T K E I M
RADIKÁLISAN mert kevesebb nem elég.
Abban az időben nem volt király Izráelben: mindenki azt csinálta, amit jónak látott. (Bírák 21:25)
amit mondanak! Mert nem téged vetettek el, hanem engem vetettek el, Összegyűltek azért Izráel vénei, és elmentek Sámuelhez Rámába. Ezt mondták neki: Te már megöregedtél, fiaid pedig nem a te utadon járnak. Tégy valakit királyunkká, hogy ő bíráskodjék fölöttünk, ahogyan az minden népnél szokás! Sámuel azonban rosszallotta, hogy ezt mondták: Adj nekünk királyt, hogy bíráskodjék fölöttünk! És imádkozott Sámuel az ÚRhoz. Az ÚR pedig ezt mondta Sámuelnek: Hallgass a nép szavára mindabban, amit mondanak! Mert nem téged vetettek el, hanem engem vetettek el, hogy ne én legyek a királyuk. (1 Sámuel 8:4-7)
A nép azonban nem akart Sámuelre hallgatni. Ezt mondták: Nem A nép azonban nem akart Sámuelre hallgatni. Ezt mondták: Nem! Legyen csak király fölöttünk! Olyanok akarunk lenni, mint az összes többi nép: királyunk bíráskodjék fölöttünk, ő vonuljon előttünk, és vezesse harcainkat! (1 Sámuel 8:4-7)
Most azért hallgass az ÚR beszédére! Saul és a hadinép azonban … Az ÚR áldottja vagy te! Teljesítettem, amit megparancsolt az ÚR. Miért nem hallgattál az ÚR szavára? Hiszen hallgattam én az ÚR szavára, és végrehajtottam azt a megbízatást, amelyre elküldött az ÚR … (1 Sámuel 15:1-21)
Talán ugyanúgy tetszik az ÚRnak az égő- és a véresáldozat, mint az engedelmesség az ÚR szava iránt? Bizony, többet ér az engedelmesség az áldozatnál, és a szófogadás a kosok kövérjénél! Olyan az engedetlenség, mint a varázslás vétke, és az ellenszegülés, mint a bálványimádás. Te megvetetted az ÚR igéjét, ő pedig elvetett téged, és nem leszel király! (1 Sámuel 15:22-23)
Kegyes cselekedet mögé rejtett engedetlenség! Ahol az ember önmagát Isten fölé emeli és saját egyéni céljainak szolgálatába állítja ott az istentiszteletből bálványimádás lesz. „Jézus Krisztus a mi Urunk, általa kegyelmet és apostolságot kaptunk arra, hogy az ő nevéért hitre és engedelmességre hívjunk fel minden népet, akik közé tartoztok ti is, Jézus Krisztus elhívottai.” (Róma 1:4b-6)