classis Mammalia – Emlősök osztálya

Az emlősök kicsinyeiket tejjel tápláló gerinces állatok. Szőrzet. Másodlagosan hiányozhat. Elevenszülés. Néhány tojásrakó faj.

Jellegzetes bélyegek a fogak. Akár faji pontosságú meghatározás. Alveoláris fogak. Heterodont fogazat, kivéve pl. fogascetek, övesállatok (másodlagosan kialakult homoiodont fogazat). Általában egyszeri fogváltás (diphiodontia). Fogtípusok: metszőfogak, szemfogak, zápfogak. Fogképlet. Zápfogak felszíne: redős, gumós, tarajos.

Mintegy 220 millió évvel ezelőtt alakultak ki. Az első emlősök kis termetű, cickányszerű élőlények voltak. Feltehetőleg rovarokkal táplálkoztak. Fejlődésük a dinoszauruszok kihalásával gyorsult fel. Radiáció a harmadkorban. Hazánkban 87 emlősfaj él. Ebből 55 védett vagy fokozottan védett.

Ordo: Soricomorpha – cickányalakúak rendje Soricidae – cickányfélék családja Sűrű, tömött szőrzet, hegyes orr, kis szemek. Éjszakai életmód. Rovarokkal, csigákkal, gilisztákkal stb. táplálkoznak. Gyors anyagcsere, rövid élet. Téli álom nincs. Sorex spp. – vörösfogú cickányok Fogkorona felső része vörös. Kis méretű fülkagyló. pl. Sorex araneus – erdei cickány Általában dús növényzetű, nedves helyeken. Járatok az avar alatt. Védett.

erdei cickány mezei cickány Miller vízicickánya

Soricidae – cickányfélék családja Crocidura spp. – fehérfogú cickányok Fogkorona felső része is fehér. Nagy méretű fülkagyló. pl. Crocidura leucodon – mezei cickány Nyílt, füves területeken. „Cickányvonat”. Védett. Neomys spp. – vízicickányok Védettek. Fogkorona felső része vörös. Talp és az ujjak töve szőrözött. Hát- és hasoldal színe élesen elválik. Jól úsznak, buknak. Táplálék vízből és szárazföldről egyaránt.

Talpidae – vakondfélék családja Talpa europaea – közönséges vakond Talajlakó. Rövid, tömör szőrzet. Rövid farok. Kis szemek. Ásóláb. Talajban élő állatokat (pl. gilisztákat) fogyaszt. Télen is aktív. Járatok. Vakondtúrás. Néha kijön a felszínre is. Védett.

Ordo: Erinaceomorpha – sünalakúak rendje Erinaceidae – sünfélék családja Tüskék. Rovarokkal, más gerinctelenekkel, kisebb gerincesekkel. Kertekben, parkokban is. Szürkületkor, éjszaka aktív. Téli álom. pl. Erinaceus roumanicus – keleti sün Mellén fehér folt. Védett.

Ordo: Chiroptera – denevérek rendje Repülő emlősök. Megnyúlt kézközépcsontok. Bőrvitorla (magába foglalja a mellső végtagot – kivéve 1. ujj – és a lábat is). Lábfej nem módosult. Echolokáció. Magas frekvenciájú hang. Kommunikációs és tájékozódó hangok. Főként repülő rovarokkal. Zsákmány közelében nő az intenzitás. Nappal faodvakban, padlásokon. Telelés főként barlangokban. Egyetlen kölyök.

Vespertilionidae – simaorrú denevérek családja Orron nincs függelék. Nagy fülkagylók. Fülfedő. Telelés sűrűn összebújva. Nem takarják be magukat. pl. Myotis myotis – közönséges denevér Védett. Rhinolophidae – patkósorrú denevérek családja Orrlyukak mellett több részre tagolódott bőrlebeny: lándzsa, nyereg, patkó. Hangkibocsátás orron keresztül. Telelés barlangokban magányosan. Betakaróznak. pl. Rhinolophus ferrumequinum – nagy patkósdenevér Fokozottan védett.

közönséges denevér nagy patkósdenevér

Ordo: Lagomorpha – nyúlalakúak rendje Leporidae – nyúlfélék családja Szemfoguk nincs. 2 pár metszőfog egymás mögött. Állandó növekedésű fogak. Elsősorban növényi táplálék. pl. Lepus europaeus – mezei nyúl Őshonos. Főleg nyílt területeken, de erdőkben is. Erőteljesebb hátsó lábak, nagyobb fülek, hegyükön sötét folt. Kölykök szőrösen, nyitott szemmel születnek. pl. Oryctolagus cuniculus – üregi nyúl Eredetileg Dny-Európában. Háziasítás (rómaiak). Laza talajú helyeken. Járatokat ás. Kölykök vakon, csupaszon születnek. Myxomatózis.

mezei nyúl üregi nyúl

Ordo: Rodentia – rágcsálók rendje Szemfog hiányzik. 1 pár metszőfog. Állandóan nőnek. Sciuridae – mókusfélék családja pl. Sciurus vulgaris – közönséges mókus Fülön szőrpamacs. Szín változó. Fákon. Igazi téli álom nincs. Fészek. Raktárak. Növényi és állati táplálék is. pl. Spermophilus citellus – ürge Védett. Kolóniákban. Laza talajú területeken, dombvidéken, hegylábaknál. Járatok. Füttyögés. Téli álom.

közönséges mókus ürge

Castoridae – hódfélék családja A legnagyobb európai rágcsáló. Lapos farok, úszóhártya. Patakok, folyók mentén. Partfalba vájt üregekben. Környezetüket átalakítják. Növényekkel táplálkoznak. Téli álom nincs, táplálékraktár. pl. Castor fiber – eurázsiai hód A XIX. sz. közepére kipusztult, de visszatelepítették. A legerősebb állományok a Szigetközben és Gemencen. Védett.

Gliridae – pelefélék családja Nagy fej, nagy szemek, bozontos farok. Éjszakai életmód. Téli álom. Növényi, kis mértékben állati táplálék. Védettek. pl. Glis glis – nagy pele Hegy- és dombvidéken. Gyakran emberi környezetben is. pl. Muscardinus avellanarius – mogyorós pele Gyakori. Erdőkben, erdőszéleken, bokrosokban. pl. Dryomys nitedula – erdei pele Elsősorban az Északi- középhegységben. Erdőkben.

nagy pele mogyorós pele erdei pele

Dipodidae – ugróegérfélék családja pl. Sicista subtilis – csíkos szöcskeegér Fokozottan védett 2006 előtt 70 évig csak bagolyköpetekből. A Borsodi-mezőségen. Elsősorban rovarokkal, de növényi táplálék is. Spalacidae – földikutyafélék családja pl. Spalax leucodon – nyugati földikutya Fokozottan védett Talajlakó életmód. Rövid, tömött szőrzet. Vésőalakú fej és fogak. Túrások. Felszínre ritkán jön fel. Háborítatlan sztyeppeken, löszgyepeken. Növényi táplálék.

csíkos szöcskeegér nyugati földikutya

Cricetidae – hörcsögfélék családja Igazi téli álom nincs. pl. Cricetus cricetus – hörcsög Magányosan él. Kotorék. Nem alszik folyamatos téli álmot. Hatalmas készletek. Gradáció. pl. Ondatra zibethicus – pézsmapocok Észak-Amerikában őshonos. Lassú folyású és állóvizek partjainál. Járatok partoldalba. Növényevő, de gerincteleneket is. Gyökeres zápfogak.

pézsmapocok hörcsög

Cricetidae – hörcsögfélék családja Pockok. Tompa orr. Test felénél rövidebb, szőrös farok. Kis méretű fül. Hurkolt rágófelszín. pl. Myodes glareolus – vöröshátú erdeipocok Gyökeres zápfogak. Fás területeken. pl. Microtus arvalis – mezei pocok Gyökértelen zápfogak. Sík- és hegyvidéken is. Gradációk – „pocokjárásos évek”.

mezei pocok vöröshátú erdeipocok

Muridae – egérfélék családja Kihegyesedő orr. A test felénél hosszabb, pikkelyekkel és szőrrel borított farok. A pockokénál nagyobb fül és szemek. Zápfogak gyökeresek, gumós felszínűek. pl. Rattus norvegicus – vándorpatkány Kelet-Ázsiából. Kozmopolita. Főleg emberi környezetben. Jól úszik. Hátsó láb ujjai között úszóhártya. Éjszakai életmódú. Bármilyen ehetőt elfogyaszt.

Muridae – egérfélék családja pl. Mus musculus – házi egér Szürke színű. Kozmopolita. Kötődik az emberi környezethez. pl. Micromys minutus – törpeegér Fűszintben. Fűszálakból épített gömbölyű fészek. törpeegér fészke pl. Apodemus sylvaticus – erdei egér Gyakori. Mindenféle élőhelyen. Sárgásbarna bunda.

házi egér vándorpatkány törpeegér erdei egér

Ordo: Carnivora – ragadozók rendje Mustelidae – menyétfélék családja Kis termetű ragadozók. pl. Mustela nivalis – menyét A legkisebb. Gyakori. Többé-kevésbé nyílt helyeken. Időnként lakott területeken is. Elsősorban rágcsálókkal, de akár üregi nyulat is. Néha baromfiólakban. pl. Mustela erminea – hermelin Védett. Télre kifehéredik, farka vége fekete. Rágcsálókkal. Mo-n vízközeli helyeken.

menyét hermelin görény

Mustelidae – menyétfélék családja pl. Mustela putorius – görény Alföldi és dombvidéki élőhelyeken. Sokszor lakott területeken. Illatmirigy. Táplálék változatos. Patkányok ellen. pl. Martes foina – nyest Fehér torokfolt lehúzódik a lábakra is. Városokban is sokfelé. Mindenevő, elsősorban kisemlősöket. pl. Martes martes – nyuszt Védett. Főleg domb- és hegyvidéki erdőkben. Sokszor fákon. Mindenevő, elsősorban kisemlősöket.

nyuszt nyest

Mustelidae – menyétfélék családja pl. Lutra lutra – vidra Fokozottan védett Vízi életmód. Ujjak között úszóhártya. Legtöbbször halastavaknál, halastórendszereknél. Halakkal, ritkábban más gerincesekkel, gerinctelenekkel. pl. Meles meles – borz Gyakori. Sokféle élőhelyen. Borzvár (labirintusszerű, több emeletes, több kijáratú). Mindenevő: gerinctelenek, kisemlősök, kétéltűek, gyümölcsök, gabonafélék.

borz vidra

Ursidae – medvefélék családja pl. Ursus arctos – barna medve Védett. Mo-n ritka kóborló. Mindenevő. Téli álom.

Canidae – kutyafélék családja pl. Canis lupus – farkas Fokozottan védett. Hazánkból kipusztult. Az utóbbi évtizedekben újra megtelepedett az Északi-középhegységben. A Duna–Tisza-közének déli részén is. Erdős vidékeken. Táplálék: kisemlősöktől a patásokig. pl. Vulpes vulpes – róka Gyakori. Lakott területek mellett is. Kotorék. Immunizáció. Tápláléka változatos, elsősorban kisemlősökkel. Néha növényeket is fogyaszt

farkas aranysakál róka

Canidae – kutyafélék családja pl. Canis aureus – aranysakál Északfelé terjeszkedik. Elsősorban a déli országrészben. Kóborló egyedek az egész országban. Zárt erdők és teljesen nyílt területek kivételével mindenhol megtelepszik. A róka fő versenytársa. Változatos táplálék, elsősorban rágcsálókat.

Felidae – macskafélék családja pl. Felis silvestris – vadmacska Védett. Házi macskához hasonló, de nagyobb. Tisztásokkal tarkított erdőkben. Rejtett életmód. Kisebb emlősöket, nyulat, madarakat. Kereszteződik a házi macskával. Állománya csökken. pl. Lynx lynx – hiúz Fokozottan védett. Fülpamacsok. Kipusztult, de újra megtelepedett az Északi-középhegységben. Nagy kiterjedésű erdőkben. Rejtett életmód. Főleg, rágcsálókat, őzet, muflont, de madarakat is.

hiúz vadmacska

Ordo Artiodactyla – párosujjú patások rendje Nagy testű növényevők. Csak két normál ujj és két csökevényes. Suidae – disznófélék családja pl. Sus scrofa – vaddisznó Vastag, sertékből álló szőrzet. Megnyúlt, mozgékony orr. Agyar mindkét nemnél. Gyakorlatilag mindenhol, az Alföldön ritkább. Párosodási időszak télen. Malacok tavasszal. Akár 12 malac is. Mindenevő. Jelentős károk.

Cervidae – szarvasfélék családja Agancs. Töve a rózsatő, a többi rész a csap. pl. Capreolus capreolus – őz Gyakori. Az ország teljes területén, de főleg fás területeken és azok közelében. Párosodási időszak július-augusztusban. Gidák májusban. pl. Cervus elaphus – gímszarvas Általában erdős vidékeken. Bőgés. Háremek. Borjak májusban.

őz gímszarvas

Cervidae – szarvasfélék családja pl. Dama dama – dámszarvas Kis-Ázsiában és a Közel-Keleten őshonos. Mo-n a középkortól. Foltos elterjedés. Leginkább dús aljnövényzetű ritkás erdőkben. Barcogás. Borjak a nyár folyamán. pl. Alces alces – jávorszarvas Magányos. Sokszor vízinövényeket fogyaszt. Borjak májusban. Nálunk ritka kóborló.

dámszarvas jávorszarvas

Bovidae – tulokfélék családja Szarvak. pl. Ovis aries – muflon A házi juh őse. Spirál alakú szarv. Nem őshonos Szárazabb hegyvidéki erdőkben. Csapatokban. Párosodás télen. Károk. pl. Rupicapra rupicapra – zerge Védett. Magashegységekben. Jól alkalmazkodtak. Zergekampó, zergeszakáll. Csapatokban. Nálunk csak kóborló. Párosodás október-december között. Gidák tavasszal.

muflon zerge