A klímaváltozás várható hatásai a vízgazdálkodás területén

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A Velencei-tó vízgazdálkodásának aktuális kérdései Kumánovics György Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság április.
Advertisements

„A Tatai-medence tiszta vizeiért” Műhelykonferencia
A FOLYÓ, AMI ÖSSZEKÖT …. Gergely Erzsébet.
Az éghajlatváltozás problémája egy fizikus szemszögéből Geresdi István egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar.
katasztrófa-veszélyeztetettsége Dr. Tóth Ferenc tű. dandártábornok
A KLÍMAVÁLTOZÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI tudományos konferencia A VAHAVA JELENTÉS FONTOSABB JAVASLATAI Láng István – Csete László – Jolánkai Márton Budapest,
A víz mint magyar EU-elnökségi prioritás
A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia végrehajtása - nemzetközi folyamatok és hazai feladatok - MeH-MTA Klímafórum május 28.
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR Földrajz– és Földtudományi Intézet Földrajztudományi Központ Meterológiai Tanszék Aszályok erőssége,
Aszályok gyakorisága, erőssége, okozott kár - európai vonatkozások
Regionális éghajlati jövőkép a Kárpát-medence térségére a XXI
Közúti közlekedés, talajvédelem és vízvédelem Moyzes Antal 2010
A klímaváltozás hidrológiai vonatkozásai a Kárpát-medencében
A klímaváltozás hatása a hegyvidéki éghajlatra: az Alpok
A változó éghajlattal összefüggő változások, problémák bemutatása
Klímaváltozás hatása a vegetációtüzekre
A globális klímaváltozás globális gazdasági következményei.
Hidrológiai monitoringrendszerek
Környezeti elemek védelme III. Vízvédelem
KÖRNYEZETVÉDELEM VÍZVÉDELEM.
A VÍZÜGY STRATÉGIÁJA „C ÉLKERESZTBEN A VÍZGAZDÁLKODÁS ” K ONFERENCIA D R. V ARGA M IKLÓS „C ÉLKERESZTBEN A VÍZGAZDÁLKODÁS ” K ONFERENCIA D R. V ARGA M.
ÉRTÉKELEMZÉS ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS Készítette: Dombovári Krisztina Budapest, április 30.
Vízminőség-szabályozás műszaki eszközei
Katasztrófavédelem válaszai a globális klímaváltozás
Vízkárelhárítási főosztályvezető
III. MAGYARORSZÁGI KLÍMACSÚCS Magyarország feladatai Mexikó után
Felszín alatti vizek védelme
Felszín alatti vizek védelme Felszín alatti vizek védelme A HASZNOSÍTÁS ALAPELVEI A HASZNOSÍTÁS ALAPELVEI Felszín alatti vizek védelme Felszín alatti vizek.
Települési vízgazdálkodás
ÉGHAJLATVÁLTOZÁS – VÍZ – VÍZGAZDÁLKODÁS (második rész)
TELEPÜLÉSI VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS VÍZMINŐSÉGVÉDELEM (BMEEOVK AKM2)
VÍZÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS VESZÉLYE ÉS A HAZAI KLÍMAPOLITIKA Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium február 27.
Néhány ökológiai szempont a tervezett Duna-Tisza csatorna kapcsán (A fő cél a csatorna vagy a vízpótlás?) Dr. Molnár Zsolt és Dr. Biró Marianna botanikus,
Bali Mihály (földrajz-környezettan)
(CSAPADÉK) VÍZGAZDÁLKODÁSRA
Mika János és Németh Ákos Országos Meteorológiai Szolgálat
Bartholy Judit, Pongrácz Rita
Éghajlatváltozás és víz:
KISVÍZFOLYÁSOK ÖKOLÓGIAI MEDERRENDEZÉSE
Sándor Balázs BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék
Aszályok erőssége, gyakorisága, okozott kár-általános összefoglaló Készítette: Bellovits Klára
Az éghajlatváltozás hatása a mezőgazdaságra (Európa)
Aszályok gyakorisága, erőssége, okozott kár – hazai vonatkozások
Klímaváltozás – alkalmazkodási stratégiák Bozó László
IVÓVIZÜNK JÖVŐJE Simonffy Zoltán
Felszín alatti vizek védelme Felszín alatti vizek védelme HASZNOSÍTHATÓ KÉSZLET HASZNOSÍTHATÓ KÉSZLET Felszín alatti vizek védelme Felszín alatti vizek.
A víz hiánya és többlete, mint potenciális veszélyforrás Nemzetközi tudományos-szakmai konferencia Nemzetközi tudományos-szakmai konferencia
Sík- és dombvidéki vízrendezés
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS KÉRDÉSEI ÉS VÁRHATÓ REGIONÁLIS HATÁSAI
Éghajlatváltozás és egészségügyi ellátás Antal Z. László MTA TK Szociológiai Intézet Magyar Kórházszövetség XXVII. Kongresszus, Debrecen, április.
JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI PROBLÉMÁK ÉS SZEREPÜK A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA SORÁN A módszertan és a feltárt jelentős vízgazdálkodási problémák.
A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS TELEPÜLÉSI VÍZGAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS EREDMÉNYEI, AZ INTÉZKEDÉSEK PROGRAMJA ORSZÁGOS FÓRUM TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZ.
A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS TELEPÜLÉSI VÍZGAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS EREDMÉNYEI, AZ INTÉZKEDÉSEK PROGRAMJA ORSZÁGOS FÓRUM A FELSZÍN ALATTI VÍZBÁZISOK.
Környezetvédelem: olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelynek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése,
GLOBÁLIS ÉGHAJLATI JÖVŐKÉP A XXI. SZÁZAD VÉGÉRE MODELL EREDMÉNYEK ALAPJÁN Készítette: Balogh Boglárka Sára.
Éghajlatváltozás – víz Nováky Béla a Nobel-békedíjas IPCC tagja Budapest, április 11. Tiszai Alföld Jövőkép Építés (TÁJ-KÉP) MTA Talajtani és Agrokémiai.
A klímaváltozás hatása és ellensúlyozása a mezőgazdaságban Fehér Ferenc okleveles építőmérnök (Budapesti Műszaki Egyetem) c. egyetemi docens (Szent István.
Globális klímaváltozás hatása Európában Készítette: Juhász Boglárka.
1 H-1134 Budapest, Váci út Postacím: 1325 Bp., Pf.: 355. Telefon: Fax: Tiszta vizet a Dunából.
Ökoiskola- vetélkedő március
Készítette: Pacsmag Regina Környezettan BSc
Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke
Aszály és klímaváltozás Magyarországon
Magyarország jelenlegi és várható csapadékviszonyai,
A RÁBA-HANSÁG Fórum (Győr,
A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS ÖKOLÓGIAI KÖVETKEZMÉNYEI
ÉRTÉKELEMZÉS ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS
Veszprém megye klímastratégiája Települések klímavédelmi kihívása
Előadás másolata:

A klímaváltozás várható hatásai a vízgazdálkodás területén Lendér Henrik Országos Környezetvédelmi Konferencia, 2019. április 12., Veszprém MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT www.mbfsz.gov.hu

Éghajlatváltozás Magyarországon I. Röviden: Magyarország éghajlata melegedik és szárazodik. Az országos évi középhőmérsékletek 1901 és 2012 között Az országos évi csapadékösszegek 1901 és 2012 között (http://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/eghajlati_visszatekinto/elmult_evek_idojarasa/) MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT www.mbfsz.gov.hu

Éghajlatváltozás Magyarországon II. (Hőmérséklet) Az évi középhőmérséklet jelentős emelkedése várható. Az évszakos melegedés várhatóan nyáron lesz a legnagyobb mértékű Valószínűsíthető, hogy az ország egészén közel egyenletes lesz a melegedés Éves és évszakos átlaghőmérséklet-változás (°C-ban) két alkalmazott regionális klímamodell eredményei alapján  a 2021-2050 és 2071-2100 időszakban az 1961-1990 időszak modellátlagaihoz képest. (http://www.met.hu/omsz/tevekenysegek/klimamodellezes/projekciok/) MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT www.mbfsz.gov.hu

Éghajlatváltozás Magyarországon III. (Csapadék) A csapadékbecslések bizonytalansága jóval nagyobb. Éves csapadékösszeg jelentős mértékű változása nem várható, csak annak időszakos eloszlása fog megváltozni. Az évszázad végére jelentős mértékű csapadéknövekedés valószínűsíthető a téli félévben, ugyanakkor nagymértékű csapadékcsökkenés várható a nyári félévben. Száraz nyarak. Éves és évszakos csapadékösszeg relatív változása (%-ban) két alkalmazott regionális klímamodell eredményei alapján a 2021-2050 és 2071-2100 időszakban az 1961-1990 időszak modellátlagaihoz képest (http://www.met.hu/omsz/tevekenysegek/klimamodellezes/projekciok) MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT www.mbfsz.gov.hu

Éghajlatváltozás Magyarországon IV. (Szélsőségek) Szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbakká válhatnak. Rekordok számának növekedése várható. A forró napok és a nagy csapadékok száma várhatóan növekedni fog  nőni fog a hőhullámok gyakorisága, intenzitása és az időtartama. A téli szélsőségek előfordulása valószínűleg csökkeni fog. Jelentős változások a vízgazdálkodás területén. I. fokozatú hőségriasztások (Tközép > 25 °C) átlagos éves előfordulási gyakorisága (a bal oldali oszlopban), illetve ezek különbsége (a jobb oldali oszlopban) a PRECIS modellszimulációk korrigált eredményei alapján az 1961–1990, 2021–2050 és 2071–2100 időszakra. A várható változások az összes hazai rácspontra szignifikánsak 95%-os szinten. (http://elte.prompt.hu/sites/default/files/tananyagok/AlkalmazottEsVarosklimatologia/ch07s02.html) MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT www.mbfsz.gov.hu

A klímaváltozás becsült hatásai hazánk vízgazdálkodására Az éghajlati modellek eredményei nem tények, de irányadóak. Klímaváltozás jelentős befolyása a vízgazdálkodásra, ezzel párhuzamosan pedig más ágazatokra is (pl. mezőgazdaságra, az iparra, és a turizmusra). MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT www.mbfsz.gov.hu

Aszály Várható nyári csapadékhiány  a nyári aszályos időszakok jelentős növekedése A rendelkezésre álló öntözővíz mennyisége csökkeni fog  a vízellátás egyre költségesebbé válik  az alföldi területeken az öntözés visszaszorulhat  a fő öntözött területek más tájegységeken alakulhatnak ki. Kettős hatása lehet a turizmusra A vizes élőhelyek is veszélyeztetetté válhatnak. MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT www.mbfsz.gov.hu

Belvíz A csapadék éven belüli eloszlása megváltozik  tél végén, tavasz elején szélsőséges belvizek kialakulása várható. A várhatóan növekvő belvizekkel a belvízelvezető rendszerek vízszállító képessége tovább csökkenhet  hosszabb ideig tartó belvizek. A belvízelvezetést fejleszteni, illetve növelni kell. MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT www.mbfsz.gov.hu

Árvíz A téli csapadékok egyre nagyobb mértékben fognak eső formájában lehullani  a téli lefolyás növekszik  a jelenleginél korábban érkező és magasabban tetőző árhullámok várhatóak. Árvízi védvonalak elégtelen kiépítettsége árvízi esemény után nagy károk keletkeznek védekezési költségek is számottevőek Az árvízkockázati kiszolgáltatottságunk a határos országokkal növekedni fog. Az árvízvédelmi művek folyamatos fejlesztése a Mértékadó Árvízszint (MÁSZ) folyamatos újra értékelésének figyelembevételével. Az elavult eszközpark, valamint a rossz műszaki állapotú műtárgyak rekonstrukciója. MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT www.mbfsz.gov.hu

Villámárvíz MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT www.mbfsz.gov.hu A csapadék intenzitása nő a villámárvizek gyakorisága nő növelheti az eróziót is növelni kell a karbantartási munkákat A villámárvíz események komoly anyagi terheket jelentenek. Különösen fontos a rövid távú meteorológiai előrejelzés. A leesett csapadékmennyiség minél pontosabb meghatározása. A csapadék-elvezető rendszerek folyamatos karbantartása. A lakosság időben és megfelelő módon történő tájékoztatása, felkészítése. Záportározók kialakítása. NATéR2: Belterületi elöntésvizsgálat feladat. Több kistelepülés összefogása. A hirtelen lefolyó vízhozamok csökkentése érdekében vissza kellene csökkenteni a burkolt felületek nagyságát. MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT www.mbfsz.gov.hu

Felszíni vízkészletek A magyarországi vízkészletek nagyjából 95%-a az országhatárokon kívülről érkezik. A nyári kisvizek számottevő csökkenése várható csökken a tározás nélkül hasznosítható felszíni vízkészlet a kisvízhozamok még kisebbek lesznek A tavak vízháztartása romlani fog, kisebb tavaink kiszáradhatnak. Lesüllyednek a talajvízszintek. MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT www.mbfsz.gov.hu

Felszíni vízkészletek - Duna Nemzetgazdasági problémák is kialakulhatnak. Az éveken át jellemző, tartós dunai kisvizes időszakok a turizmust is visszavethetik (hajókirándulások, vízi sportok, fürdő- és horgászhely) MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT www.mbfsz.gov.hu

Vízminőség A kisvízi hozamok csökkenése a vízminőség megváltozását is eredményezheti (a vízfolyások szennyezőanyag terhelésekkel szembeni érzékenysége megnő). Egyre több szennyvíz kerül a felszíni vízfolyásokba és ezek hígítása csökkenhet. Egyes szennyezések lebomlása gyorsabb lehet. A villámárvizek növekedésével nagyobb mennyiségben mosódik le a szennyezőanyag  romlik a vízfolyások tápanyagmérlege. Az ökológiai vízkészletre is megfelelő hangsúlyt kell helyezni. MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT www.mbfsz.gov.hu

Felszín alatti vizek I. Felszín alatti vízkészletek iránti igények növekedése. A felszín alatti vizek utánpótlása várhatóan csökken. Magyarország ivóvízkészletének nagyjából 95%-a felszín alatti vizekből származik. Rétegvíz – karsztvíz – parti szűrésű víz  ivóvízellátás Talajvíz  öntözés MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT www.mbfsz.gov.hu

Felszín alatti vizek II. A Dunán alacsony vízállás esetén a parti szűrésű ivóvízbázisok is veszélybe kerülhetnek – Budapest ivóvízkészlete. Hosszú ideig tartó aszály  még több illegális kút –> mennyiségi és minőségi következményei lehetnek . Árvízkor veszélyeztetettek: parti szűrésű vízbázisok - panagó víz; karsztvízbázisok – szennyeződés kockázat. MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT www.mbfsz.gov.hu

Felszín alatti vizek III. Kiemelt fontosságúak lesznek a partiszűrésű vízbázisok (nagy tároló kapacitás, folyamatosan megújuló vízkészlet)  távlati ivóvízellátás alapjai. A fokozottan klíma-sérülékeny vízbázisok kiváltása nagyobb biztonságot jelentő, új vízbázisok létesítésével. Rendszeres monitoring tevékenység. Az ivóvízbázisok kizárólag ivóvíz céljára történő hasznosítása. NATéR továbbfejlesztése keretében „Víziközmű szolgáltatások éghajlati sebezhetőségének vizsgálata”. MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT www.mbfsz.gov.hu

Takarékos vízhasználat Használt vizek újrafelhasználásának lehetősége, technológiai fejlődésből adódó innováció. Ki kell alakítani a települési csapadékvíz-gazdálkodás rendszereket. Megfontolandó a vízelvezetési kényszer megszüntetése (helyi vízvisszatartás és a térségi vízátvezetés) MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT www.mbfsz.gov.hu

Összességében a vízgazdálkodás területén fel kell készülni az egyre nagyobb gyakorisággal és váltakozó jelleggel előforduló vízbőségre, valamint vízhiányra és fel kell készülni a vízkárok elleni fokozott védekezésre is. MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT www.mbfsz.gov.hu

Köszönöm a figyelmet! Lendér Henrik Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat Nemzeti Alkalmazkodási Központ Főosztály lender.henrik@mbfsz.gov.hu