8. óra Az Erkölcsi értékelések és Döntések gyakorlata – a szabá-lyozó, a vezető felelőssége I.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A TESTÜLETI VEZETŐK ÉS TESTÜLETI TAGOK PROAKTIVITÁSÁNAK FEJLESZTÉSE (A FLOW ELMÉLET GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TESTÜLETI MUNKÁBAN) FLOW AKTIVITÁS EURÓPAI.
Advertisements

A rossz hír hozóját lefejezik ugye …
Kommunikáció a médiában figyelés és kiértékelés Előadó: IDS Communications Kft április.
A tervezés mint menedzsment funkció
KOOPERÁCIÓ ÉS VERSENGÉS
Egyén a szervezetben Vezetés és szervezés BA Pécs.
1. Közgazdaságtani alapfogalmak
A VEZETÉSRŐL ÁLTALÁBAN
A deviancia összetett fogalma
Út a beszédértéstől a szövegértésen keresztül a matematikai problémák megoldásáig Előadó: Horváth Judit.
KORSZERŰSÉG AZ ERKÖLCSTAN / ETIKA TANÍTÁSBAN
BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Egry J.. u. 1. E 610. Dr. Margitay Tihamér 2. nap.
Kognitív megközelítések
DÖNTÉSELMÉLET A DÖNTÉS = VÁLASZTÁS A döntéshozatal feltételei:
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
A szervezeti problémák kezelése
A döntés Dr. Ternovszky Ferenc: Nemzetközi menedzsment európai szemmel
A kulturális intelligencia
Miért hozzuk a döntést, mi a cél?
DÖNTÉSELŐKÉSZÍTÉS, DÖNTÉS
„Irodalom és bölcselet” november 21. Réz Anna Miért felelős Oidipusz király?
Mérnöketika.
10. óra A HIBA -- esetek.
BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Egry J.. u. 1. E 610. Dr. Margitay Tihamér PROBLÉMAMEGOLDÁS ÉS DÖNTÉS.
3. óra.
BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Egry J.. u. 1. E 610. Dr. Margitay Tihamér 10. óra.
BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Egry J.. u. 1. E 610. Dr. Margitay Tihamér 4. óra.
Margitay – Mérnöketika A MÉRNÖKI FELELŐSSÉG -- ESETEK 11. óra.
Margitay – Mérnöketika KENŐPÉNZ ÉS KORRUPCIÓ 12. óra.
Szakértők és rendszerek
A szervezeti felépítés definíciója
Készítette: Serly Dániel
Szervezeti kultúra Definíció: a szervezet tagjai által elfogadott közösen értelmezett előfeltevések, értékek, meggyőződések, hiedelmek rendszere Hofstede:
Tanuló szervezet.
A szomatikus marker feltevés
Scenáriók készítése Dr. Kollár József Magyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány.
Konformitás A viselkedés változása abból a célból, hogy ragaszkodjon a létező társas normákhoz Társas normák – széles körben elfogadott szabályok melyek.
Irracionális Racionalitáselméletek versus Racionális Irracionalitáselméletek MAKOG 2006 Kőhegyi Gergely BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék BCE Mikroökonómia.
2. Döntéselméleti irányzatok
Tízből négy férfit zavarna, ha női főnöke lenne
BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Egry J.. u. 1. E 610. Dr. Margitay Tihamér 2. óra.
Az üzleti rendszer komplex döntési modelljei (Modellekkel, számítógéppel támogatott üzleti tervezés) II. Hanyecz Lajos.
OBJEKTÍV cégvezetés Vs. Vakon repülés.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Engedelmesség Milgram kutatása A kísérleti személyek 2/ 3-a úgy volt irányítva, hogy azt higgyék sérülést okoznak más emberi lénynek Az eredmények megismétlődtek.
Valószínűségszámítás II.
Intelligens Mérnöki Rendszerek Laboratórium Alkalmazott Matematikai Intézet, Neumann János Informatikai Kar, Óbudai Egyetem Mielőtt a virtuális térbe lépnénk.
DR.BARACZKA KRISZTINA IÜ IDEG-ELMEORVOS SZAKÉRTŐ SE ÁOK IBOI
BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Egry J.. u. 1. E 610. Dr. Margitay Tihamér 6. óra.
GÁVRILYUK ILONA. A KONFLIKTUS FOGALMA A „konfliktus” a latin confictus szóból származik, ami fegyveres összeütközést jelent, de a mindennapi szóhasználatban.
FÜGGETLENSÉG Készítette: Szabó Gabriella. Nemzetközi szabályozás A Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kiadott Könyvvizsgálói Etikai Kódex.
A jólét (és a környezeti fenntarthatóság) statisztikai mérési kísérleteiből adódó tapasztalatok egy hazai empirikus vizsgálat alapján Málovics György Szegedi.
SZÖM II. Fejlesztési szint folyamata 5.1. előadás
SZFP II Kompetenciamérés
2. nap.
VEZETŐI DÖNTÉSEK „Navigare necesse est” dönteni mindenkinek kell.
A csoportvélemény esendősége
Kognitív és emotív jelentés
12. óra Kenőpénz és korrupció.
9. óra Az Erkölcsi értékelések és Döntések gyakorlata – a szabá-lyozó, a vezető felelőssége I.
Nem módosítható keresések
8. óra Az Erkölcsi értékelések és Döntések gyakorlata – a szabá-lyozó, a vezető felelőssége Ii.
ETIKAI Döntések – esetek I.
ETIKAI Döntések – esetek I.
A kutatás etikai vonatkozásai
Heurisztikák és elfogultságok
Mérnöketika.
6. óra ZH.
9. óra Az Erkölcsi értékelések és Döntések gyakorlata – a szabá-lyozó, a vezető felelőssége I.
10. óra Az Erkölcsi értékelések és Döntések gyakorlata – a szabá-lyozó, a vezető felelőssége Ii.
Előadás másolata:

8. óra Az Erkölcsi értékelések és Döntések gyakorlata – a szabá-lyozó, a vezető felelőssége I.

Döntés és problémamegoldás: Leíró megközelítés Eddig az vizsgáltuk, hogyan kell helyes, racionális erkölcsi (és bármely más területen) ítéletet alkotni, döntést hozni, problémát ésszerűen megoldani. Racionális döntéselmélet, normatív Leíró: döntéspszichológia: hogyan szoktunk ítéletet alkotni, dönteni, problémákat megoldani (gyakran rosszul, néha pedig nagyon gyorsan és jól) Ezzel foglalkozunk most. A leíró elméletek megmutatják, hogy mikor, milyen körülmények között (miért) szoktunk hibázni! A rossz cselekedetek megértése nélkülözhetetlen!

Döntéspszichológia és vezetői felelősség A leíró döntéselméletek tehát megmutatják, hogy milyen körülmények között szoktunk hibázni! Ha ilyen és ilyen körülmények fennállnak, akkor nagy valószínűséggel rossz (a lehetségesnél rosszabb) állásfoglalás, döntés születik. Ezeket az összefüggéseket mindig figyelembe kell venni, amikor (1) döntünk, és amikor (2) eljárásokat, szabályokat, gyakorlatokat alakítunk ki. Tehát a mérnöki és a vezetői munka minden területén. (tervezés, projektvezetés, szakigazgatási munka, szabványok kialakítása, szervezeti egységek vezetése stb.) Vagyis kettős szerep: a cselekvő és a szabályozó szerepe!! Pl. gyorshajtás, kansasi hotel (lásd az első órán!) A szabályozó, a vezető felelőssége: Ha tudjuk milyen körülmények vezetnek rossz döntésre, akkor úgy kell a szabályokat és a gyakorlatot kialakítani, hogy ezek a körülmények lehetőleg ne álljanak fent, ne veszélyeztessék a döntést!! Pl. kansasi hotel, Ford Pinto (lásd az első órán!)

Döntések a mindennapi gyakorlatban A racionális modell a norma, az elméleti viszonyítási alap, amelyhez képest értékeljük a döntéseket. A racionális döntés ritkán valósul meg. Néha a rac. döntés azért nem valósul meg, mert nem tudjuk definiálni a problémát, nincs idő, pénz a lépések pontos kidolgozására (vö. korlátozott racionalitás), nem súlyozzuk megfelelően a költségeket, vagy nem határozzuk meg jól a valószínűségeket.

Döntési mechanizmusaink: Heurisztikák De a döntések gyakran azért sikerülnek balul, azért térnek el a racionálistól, mert olyan döntési eljárásokkal rendelkezünk, amelyek bizonyos körülmények között rendszeres hibát eredményeznek. A heurisztikák olyan „automatikus” megismerési, döntési eszközök, amelyek általában a döntés egyszerűsítésére és gyorsítására szolgálnak (ökölszabályok). nem tudatosak, nem ismerjük fel őket. „be vannak huzalozva” a gondolkodásunkban. gyakran jó, gyors és erőfeszítés menetes döntést eredményeznek. bizonyos helyzetekben, bizonyos körülmények között viszont szisztematikusan rossz döntést eredményeznek.

A két feldolgozási mód Szisztematikus, kritikai (racionális) Tudatosság, figyelem Módszer szerint jár el Adatokat gyűjt, értékel Elemez, részletez Mérlegel, dönt, ellenőriz, visszacsatol Lassú, sok erőfeszítést igényel Pl. racionális etikai döntés hasznossági alapon Felületes, heurisztikus („intuitív”) Kevés figyelem Egyben látja, és oldja meg a problémát, holisztikus Csak az éppen rendelkezésre álló infóval Heurisztikákat (ökölszabályokat) használ Gyors, kevés erőfeszítéssel jár Pl. etikai döntés pusztán a kötelességek alapján

Heurisztikák Olyan egyszerű szabályokat (ökölszabályokat) alkalmazunk, mint Hallgass a tekintélyes emberre, szakértőre! Konszenzus-heurisztika: érts egyet a többiekkel! Ami drága, az jó is. Stb.

Példa A jobboldali vonalak közül melyik azonos hosszúságú a baloldalival? 1 2 3

Ash kísérlete

Konformitási kísérlet Asch kísérlete (5-8 beavatott, 3 is elég!) A kísérleti személyek 75%-a legalább egyszer, 50%-a hatszor vagy többször (12-ből) ismételte a nyilvánvalóan rossz konszenzuális választ. Pedig nyilvánvalóan rossz volt a válasz, nem volt erős a csoportkohézió, és nem függött az előléptetésük, a fizetésük, a főnök véleménye attól, hogy mit mondanak!! Mennyivel erősebb konformitási hajlamra számíthatunk a szokásos csoportos döntési helyzetekben!!! Változat: 5-en azonosat mondanak, egy beépített viszont a jót mondja. Harmadára csökken a konformitás!!! 3 egybehangzó erősebb mint 7 egybehangzó és 1 eltérő!

A konformitás fajtái Meggyőződéses, (személyes, valódi): hisz abban, hogy a csoportnak igaza van, helyesen jár el. A többségnek valószínűleg igaza van döntési heurisztika működik. Viselkedéses (nyilvános, látszólagos): nem hisz benne, de nem akar hátrányos megkülönböztetést. A többséggel nem érdemes vitatkozni heurisztika működik.

Kisebbségi befolyás A kisebbségi vélemény érvényre juthat a többséggel szemben, ha Legalább ketten vannak. A kisebbség konzisztens (határozott és egybehangzó).

Ördög ügyvédje A konformitási kísérlet tanulsága, hogy minden csoportos döntésnél kell egy ördög ügyvédje, aki mindent kritizál és megkérdőjelez. Nem feltétlenül azért, mert neki van igaza, hanem hogy tudjon koalíciót alkotni a csoporttal szemben az, akinek igaza van. Azért tehát, hogy az igazság, a helyes döntés/megoldás felszínre kerülhessen, és érvényre juthasson akkor is, ha többség téved.

Példa: Donori hozzájárulás aránya

Az alapértelmezés hatalma Ha nincs egyéb erős motiváció, és van alapértelmezett választás, akkor az alapértelmezettet tesszük. Ez a „válaszd az alapértelmezettet!” heurisztika.

Cselekvés – mulasztás torzítás Hasonló a cselekvés – cselekvés elmulasztása torzítás: ha egy cselekvés elmulasztása ugyanakkora kárt okoz, mint egy cselekedet, akkor a cselekedetet rosszabbnak ítéljük, mint a mulasztást. Azonos esetben valamit tenni rosszabb, mint nem tenni semmit. Pl. nem kihúzni valakit a Dunából, és hagyni megfulladni nem bűn, belelökni igen. Pl. nem kötelező oltás.

Példa: Átlagemberek A 101. Tartalékos Rendőrzászlóalj, és Wilhelm Trapp 1942. 07.13. Jozefow Az eset példa az alap- értelmezésre és csel- mulasztás torzításra

Tanulság A mérnök, a vezető feladata a munkarendben, a technológiában és a szervezeti működési rendben az alapértelmezés és a cselekvés-mulasztás olyan beállítása, ami a lehető legjobb döntéseket eredményezi. (Lásd a köv. óra végi diákat!)