Bácskay András bacskay.andras@btk.ppke.hu Egyiptomi vallás Bácskay András bacskay.andras@btk.ppke.hu

Mai Egyiptom és Szudán területe 3 régió: Deltavidék (ókori forrásokban 7 folyóág), Folyóvölgy, oázisok (a legnagyobb a Közép-Egyiptomi Fajjúm)

Az ókori Egyiptom az európai kulturális hagyományban A széles nyilvánosság számára közismert: Az ókori Egyiptomra vonatkozó görög és római források gazdagsága, az ország a hellenisztikus és a római birodalmak szerves része az arab hódításig Bibliai történetek, keresztény zarándoklat, keresztes hadjárat Látványos műemlékek okán vonzotta az európai utazókat Napóleon egyiptomi hadjáratát (1798-1801) követően az országba került egyiptomi tárgyak hatása, valamint az Description de l'Égypte (1809-1829)

Az európai tradíció és az egyiptomi vallás Klasszikus görög és római szerzők munkái (Hellanikosz Kr. e. 465k., Hérodotosz Kr.e. 450k., Platón Kr. e. 428-348, Hekataiosz Kr. e. 4. sz., Manethón Kr. E. 3. sz., Plutarchos Kr. u. 45-120k. ) Egyiptomi ősi nép, ősi vallás (történetírói hagyomány) Az egyiptomi vallás nehezen megközelíthető Sok furcsa, érthetetlen szokás (pl. állatkultusz) Ősi tudás (filozofikus hagyomány) Misztikus, mesés, távoli táj, „skanzen” (nílusi táj, görög utópisztikus regények) Judaizmus, kereszténység (a Biblia szövegében) Negatív toposz: politeizmus, bálványimádás, mágia, halottkultusz, király istenítése Hermész Triszmegisztosz és Corpus Hermeticum Hermész és Thot azonosítása a hellenisztikus korban (l. Hermupolis) Már az ókorban asztrológiai, alkímiai és teurgiai iratok szerzője, „Hermetika” = hellenisztikus korból származó , ráolvasásokat és egy annak alkalmazását leíró görög nyelvű papirusz, Corpus Hermeticum: 17 dialógus, első kézirat 14. századi, szöveghagyomány eredete bizonytalan, Cosimi Medici fordíttatja le 1471

A források Szöveges források (pl. áldozati szövegek, himnuszok, ráolvasások stb. - a legtöbb szöveg a halotti kultuszra vonatkozik) Sokféle szövegtípus (pl. himnusz, ráolvasás, halotti szöveg stb.) időben szétszórt, legtöbb forrás a hellenisztikus korból Hiányzik az önreflexió, nincs polémia, változás folyamata nehezen ragadható meg Ikonográfia (elsősorban sírok és templomok falain, illetve halotti kultuszhoz kapcsolódó tárgyakon) Általában a szöveges forrásokkal együtt jelenik meg Egyedi formanyelv, hieroglif írásjeleket is felhasznál Régészeti források (elsősorban szentélyek, sírok) Legtöbb szentély a hellenisztikus korból – templomi kultusz Legtöbb információ a sírokból – halotti kultusz

Források diakronikus vizsgálata Legkorábbi vallási szövegek az óbirodalom korából, de a vallási hagyományra utaló források már a kora dinasztikus kortól (pl. sírok Nagada, Abüdosz és Hierakonpolisz területén). Legkésőbbi források a római korból Meddig tart az egyiptomi vallási hagyomány? Kereszténység megjelenése (i.u. I. század) Kereszténység államvallássá nyilvánítása, illetve pogány templomok bezárása (I. Theodosius i.u. 380, 391) Justiniánus pogány vallásokat betiltó rendelete (i.u. 536) Arab hódítás (i.u. 641)

Tárgyak a predinasztikus korból

Assmann – kulturális emlékezet Spuren = anyagi, tárgyi hagyaték, melyek a mindennapi élethez kötődő tevékenységekre utalnak – régészet világa Botschaften = epigráfiai és ikonográfiai hagyaték, szimbolikus jeleket alkalmaz, melyek kulturális tartalommal bírnak, szimbolikus kódrendszer pl. a szobrok ikonográfiája vagy a hieroglif írásrendszer jelei A szimbólumokat a társadalmi struktúra rendezi (nem a funkció), a cél e rendező elv, a „mélystruktúra” feltárása. Kozmoteizmus versus amarna reform vallása; „egy igaz isten” a „sok, nem igaz” isten Recepciótörténet – bizonyos vallási-kulturális jelenségek más kultúrákban való befogadásának folyamata (amarna reform értelmezése az európai vallástörténeti hagyományban)

Istenek világa Nem kinyilatkoztatáson vagy szent könyvön alapul Kultusz, rituálé és mitológia Istenek és istennők valamint démonok sokasága (Kapuk Könyve szerint több mint 1000 istenség, melyek az Égben és az Alvilágban vannak elosztva) , egymást átfedő funkciók, jellemzők és ikonográfiai elemek versus istencsoportok, illetve istencsaládok valamint egyéni jellemzők „kozmoteizmus” = a világ és az istenek/isten egysége (Assmann) Több önálló, egymásra nem reflektáló teremtéstörténet: ősdomb, lótusz (Ré), szó által (Ptah)

Az egyiptomi vallási rendszer főbb elemi A források, értelmezési lehetőségek és korlátaik, főbb értelmezési irányok, kulcsfogalmak A királyság, a király és vallás, az államvallás rendszere Az istenség(ek), ikonográfia, az istenség természete, jellemzői, a templomi kultusz Jóslás, bajelhárítás, gyógyító rítusok A halottkultusz, a Túlvilág, a „lélekformák”

Kulcsfogalmak maat = igazság, igazságosság, igazságos világrend Államfilozófiai fogalom Morálfilozófiai fogalom Teológiai fogalom ntr, ntrw = isten Konkrétan valamely istenre, illetve kollektívan az istenekre Államvallás istenei (nagy istenek) és az egyén személyes védőistensége, természetfeletti lények

Az istenség(ek), az ikonográfia A források zöme az újbirodalom korától, főbb típusok (Hornung nyomán): tisztán ember alak Tisztán állat alak kevert alak (állati fej és emberi test) fejen lévő attribútumok kevert alak (emberi fej és állati test) állaton álló alak Kompozit forma (többféle állat testrészeiből

Az istenség(ek) természete, jellemzői Soknevűség, valódi név, titkos név Sokalakúság, valódi alak, szinkretizmus Epifánia (Hajótörött történetében) Lokalitás, hatókör, helyi isten, országos isten, birodalmi isten Isteni csoportok (istenpárok, hármasságok, hetességek, kilencségek) Funkció, pl. írás/bölcsesség istene (Thot), termékenység (Hathor) Szimbólumok (állatok, tárgyak stb.) Az isten megközelítésének 3 módja (Assmann 2001): the cosmic dimension (relating to the 'cosmos', the universe) the political dimension (anchored in the main city of each province - 'politikos' means 'of the city' in Greek) the mythic dimension (relating to words and the verbal expression of divinity - including, but not only, in long narratives or 'myths')

Istenségek, a templomi kultusz Szakrális tér, az istenség(ek) lakóhelye a kultusz helye A templom 3 térbeli vetülete: A lokalitás vetülete (őshonosság pl. a város ura, a kerület ura) – isten-isten kommunikáció Az isteni lakóhely vetülete (isteni jelenlét a földön) - lakóhelyhez kapcsolódó kultusz Kozmikus vetület (kozmikus jelenségek translációja pl. teremtés) - többi istenséggel, illetve a királlyal való viszonyban)

Ré A predinasztikus kortól ismert Etimológia bizonytalan, talán a jar (felemelkedni) igéből Ikonográfia: sólyom, sólyomfejű ember, szárnyas napkorong, napkorong, obeliszk (bnbn) Theofor elemként először Dzsedefré (i. e. 2566 – i. e. 2558) nevében, „Ré fia” cím az V. dinasztiától Khasu (Xois) és Iunu (Heliopolis), Ré-Atum (esti alak) illetve Ré-Harakhti (hajnali alak), újbirodalom korától Ámon-Ré 76 név, 75 név felsorolása I. Sethi sírjában és a Ré litániában Ré és a Túlvilág kapcsolata – Amduat könyv

Hórusz Predinasztikus kortól ismert A királyság istene az óbirodalom korától Számos kultuszhely, a legfontosabbak: Edfu, Nehen (Hierakonpolisz), Qus, Hebenu Számos egyéb istennel kapcsolják össze: pl. Szobek, Széth stb. Eimológia: Herw jelentése sólyom Iokonográfia: sólyom, sólyomfejű ember

A templom, mint építészeti kánon („kőbiblia” - Assmann)

Templomi rituálé Karnakban Ghee nyomán

I. Szenuszert (1971-1928) trónbázisa Az államvallás Kephren (2570 körül) trónbázisa

III. Szeszosztrisz királynak írt első himnusz (I,1) Hórusz: isteni alakú; Két Úrnő: isteni születésű; Arany Hórusz: aki létrejött; Felső- és Alsó-Egyiptom királya: Khakauré; Ré fia: Szenwoszret; aki igaz győzelemben ragadja meg a Két Országot. Üdv néked Khakauré, mi Hóruszunk, isteni alakú! Az országot védelmező, határait kiszélesítő, az idegen országokat koronájával leverő! A Két Országot két karja ölelésében egyesítő, az idegen országokat két vállával [legyőző]! Az íjászokat (egyetlen) botütés nélkül leterítő, (I,5) a nyilat az íj megfeszítése nélkül kilövő! Kinek félelme (saját) országukban sújt le a nomádokra, kinek rettenete leteríti a Kilenc Íjat. Ki rémületet kelt íjász[ok] ezreit ölvén meg: a határait elérő [ellenséget?]. Ki úgy lövi ki a nyilat, mint Szakhmet teszi, ezreket győzvén le, kik (addig) nem ism[erték] hatalmát. Őfelsége szavai visszatartják Núbiát, beszéde menekülésre készteti az ázsiaiakat. Páratlan ifjú, ki [harcol] határaiért, ki nem hagyja, hogy alattvalói ellanyhuljanak. Ki biztosítja, hogy (I,10) az előkelők a nap kezdetéig nyugodjanak, hogy ifjonccsapatai szunnyadjanak, miközben szíve védelmezi őket. Parancsa alkotja meg (országa) határait, szavai fűzik össze a Két Partot.

A királyság, a király és vallás, az államvallás rendszere Az istenek király A király A halottak Az élők

A halottkultusz, a Túlvilág, a „lélekformák” Források Piramisszövegek (óbirodalom), koporsószövegek (középbirodalom), Halottak könyve és egyéb halotti szövegek (újbirodalom és későkor) – a kutatás egy lineáris szöveghagyományként kezeli, szövegpárhuzamok kimutathatók Sírépületek, halotti melléklet tárgyai, sírok epigráfiai és ikonográfiai anyaga Sírok anyagának értelmezése kapcsán két megközelítés sírokban a mindennapi tárgyak, a halál az élet folytatása a sírok leletanyagát a halottkultusz szöveges forrásaiból kiindulva lehet értelmezni, a szöveges forrásokat kell igazolni

A Túlvilágkép Túlvilág egyiptomi neve: Duat vagy Amenti Túlvilágkép elméleti modelljei: biomorf modell – az ember biológiai folyamatainak alapján képzelik el, az emberi életpálya metaforájára épülő megközelítés szociológiai modell – a halál egy utazás, melynek végállomása az ah-lét A Túlvilág helye: szoláris túlvilágkép - piramisszövegek (óbirodalom) oziriánus túlvilágkép (első átmeneti kortól) A két hagyomány egymás mellette él, az ah-á válás az Ozirisszá válás párhuzama

A Túlvilágra történő eljutás Az égbeemelkedés (piramisszövegek, először Unisz piramisában) Hajón/bárkán történő utazás Folyón való átkelés Halottak könyve 99. fejezet

Halottak könyve 125. fejezet

A temetés és a halottkultusz Sír biztosítása: a sír megépítése, dekorálása Halotti felszerelés biztosítása: koporsó(k), amulettek, edények stb. Halott felkészítése a Túlvilágra: a holttest megfelelő előkészítése, a halott védelmét szolgáló eszközök biztosítása A halott elhelyezése és halotti áldozat bemutatása a sírban A sír lezárása Rendszeres halotti áldozat biztosítása a halotti templomban

Amulettek 1. emberi testrészek (óbirodalom és az első átmenti korban gyakori) Frontális arc Uadzs szem Nyitott tenyerű kéz Két ujj Láb szív

Amulettek 2. növények (amarna időszakban gyakori) Uadzs oszlop Lótusz virág szőlő búzavirág

Amulettek 3. állati testrészek (hieroglif olvasat) Ib-szív Nefer zema

Amulettek 4. égitestek (újbirodalom és későkor időszakában gyakori) napkorong holdkorong Horizont (achet) Égi lépcső

Halottak könyve 19. din. Halottak könyve ptolemaiosz kor

Halottak könyve ptolemaiosz kor