Elektromos töltés-átmenettel járó reakciók

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Kémiai reakciók.
Advertisements

1 Dekomponálás, detritivoria Def.: azon szervezetek tevékenysége, amelyek elhalt szerves anyag feldarabolását, bontását és a mineralizáció útjára irányítását.
A nitrogén és vegyületei Nobel Alfred Készítette: Kothencz Edit.
Melyik agyféltekéje domináns? – teszt Pillantson a pörgő lányra! Merre forog? Az óramutató járásának megfelelően vagy azzal ellentétesen ?  Ha úgy.
Elsőrendű és másodrendű kémiai kötések Hidrogén előállítása A hidrogén tulajdonságai Kölcsönhatások a hidrogénmolekulák között A hidrogénmolekula elektroneloszlása.
A szőlőcukor (glükóz) A természetben legelterjedtebb monoszacharid. A glükóz szó görögül édeset jelent Fizikai tulajdonságok: - fehér kristályos anyag.
Melyik számlaosztályban szerepelnek az alábbiak? a) Szállítók b) Vevők c) Anyagok d) Anyagköltség e) Pénztár f) Árbevétel g) ElÁBÉ h) Forgóeszközhitel.
OXIGÉNTARTALMÚ SZERVES VEGYÜLETEK ÉTEREK.  Egy oxigénatomos funkciós csoportot tartalmazó vegyületek hidroxivegyületek  alkoholok  fenolok éterek oxovegyületek.
Általános kémia előadás Gyógyszertári asszisztens képzés Kémiai egyensúlyok általános leírása, disszociációs-, komplexképződési és csapadékképződési egyensúlyok.
KÉMIAI ÁTALAKULÁSOK. REAKCIÓEGYENLET FOGALMA TÁMOP B.2-13/ „ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT” A kémiai változások.
A diszacharidok (kettős szénhidrátok) - olyan szénhidrátok, amelyek molekulái 2 monoszacharid egységből épül fel - képződésük: Q 1 -OH + HO-Q 2 ↔ Q 1 -O-Q.
© Gács Iván (BME) 1/26 Energia és környezet NO x keletkezés és kibocsátás.
A Levegő összetétele.
„Szeptember végén” A felsőoktatási pályázati tevékenység jelene és jövője Szitáné dr. Kazai Ágnes Semmelweis Pályázati és Innovációs Központ.
Heteroatomos szénvegyületek halogéntartalmú szénvegyületek
VI. Főcsoport elemei és vegyületei
A fémek korróziója.
Sejtbiológia.
ENZIMOLÓGIA.
Optikai spektroszkópia
A közoktatási kémia és fizika tananyagok közötti kapcsolatok
Levegőszennyezés matematikai modellezése
Általános kémia előadás Gyógyszertári asszisztens képzés
A talajok szervesanyag-készlete
Fémes kötés, fémrács.
Rangsorolás tanulása ápr. 13..
H+-ATP-áz: nanogép.
A mozgási elektromágneses indukció
Általános kémia
A naptevékenységi ciklus vizsgálata a zöld koronavonal alapján
Kémiai kötések.
Szimmetrikus molekula
Halmazállapotok Gáz Avogadro törvénye: azonos nyomású és hőmérsékletű gázok egyenlő térfogatában – az anyagi minőségtől, molekula méretétől függetlenül.
Bevezetés Az ivóvizek minősége törvényileg szabályozott
NE LÁZADJ, MOST AZ A COOL PRESENTATION TITLE 2012.
1.Szénhidrogének.
A szilárd állapot.
Automatikai építőelemek 8.
Króm Boros Alex 10.AT.
Ákr. – új eljárási törvény a közigazgatásban
KÉPZÉSSEL A MUNKAERŐ-HIÁNY ELLEN?
Energiaminimum- elve Minden rendszer arra törekszi, hogy stabil állapotba kerüljön. Milyen kapcsolat van a stabil állapot, és az adott állapot energiája.
Az atomok felépítése.
Alkálifémek.
Elektro-analitikai mérések műszeres analitikusok számára
A légkör anyaga és szerkezete
Halmazállapot-változások
Összeállította: J. Balázs Katalin
Második rész III. kationosztály elemzése 2011
Bevezetés a szerves kémiába
Összeállította: J. Balázs Katalin
Bioaktív komponensek kimutatása növényi mintákból
Az elegyek és az oldatok
Szakmai kémia a 13. GL osztály részére 2016/2017.
Készítette Fogarasi József Lektorálta dr. Golopencza Pálné
Fizikai kémia I. a 13. VL osztály részére 2013/2014
2. csoport: Alkáliföldfémek
Vállalati brosúra A cég általános célkitűzése
Az atom tömege Az anyagmennyiség és a kémiai jelek
Az elektromágneses indukció
Családi vállalkozások
Fizikai kémia 2 – Reakciókinetika
Diplomamunka Készítette: Csányi István Csillagász MSc szakos hallgató
Műszeres analitika környezetvédelmi területre
Szakmai kémia a 13. GL osztály részére 2016/2017.
A bioszféra.
Őshaza itt-ott, őshaza mindenütt
Megfordítható reakciók
Oxigéntartalmú szerves vegyületek éterek
Az atomok felépítése.
Előadás másolata:

Elektromos töltés-átmenettel járó reakciók

Sav – bázis reakciók Redoxi reakciók

Sav – bázis reakciók sav-bázis párok közötti protonmegoszlási reakciók savak H+ iont adnak le (protondonorok) bázisok H+ iont vesznek fel (protonakceptorok) sav1 + bázis2 <=> bázis1 + sav2 H+

sav1 + bázis2 <=> bázis1 + sav2 HNO3 + H2O <=> NO3- + H3O+ CH3COOH + H2O <=> CH3COO- + H3O+ HClO4 + HNO3 <=> ClO4- + H2NO3+ H2O + CH3COO- <=> OH- + CH3COOH H2O + (Na+) + OH- <=> OH- + (Na+) + H2O NH4+ + H2O <=> NH3 + H3O+

Redoxi reakciók Redoxi folyamatoknak nevezzük azokat a kémiai reakciókat, melyek az oxidációs szám megváltozásával járnak az egyik reakciópartner felvesz, a másik pedig veszít, lead elektronokat.

Oxidáció Egyszerűen oxidáció az a folyamat, amikor egy anyag oxigénnel egyesül. például : 2H2+ O2 = 2 H2O Általánosan oxidációnak nevezzük azt a folyamatot, amikor a vegyület pozitív alkotórészének vegyértéke nő, vagyis, amikor egy ion vagy molekula elektronokat ad le. Például: a vas(II)-vegyületből vas(III)-vegyület keletkezik 2 FeO + O = Fe2O3 a réz(I)-ion réz(II)-ionná alakul elektron leadással Cu(I) = Cu(II) + e-

Redukció az oxigén elvonása egy anyagból. például bizonyos fémoxidok szénnel vagy hidrogénnel hevítve fémmé redukálhatók: Fe2O3 + 3 C = 2 Fe + 3 CO CuO + H2 = Cu + H2O Általánosan redukciónak nevezzük azt a folyamatot, amikor a vegyület pozitív alkotórészének vegyértéke csökken, vagyis, amikor egy ion vagy molekula elektronokat vesz fel. például: a réz(II)-ion réz(I)-ionná alakul elektron felvétellel Cu(II) + e- = Cu(I)

Az elektront leadó partner oxidálódik, oxidációs száma nő Az elektront leadó partner oxidálódik, oxidációs száma nő. Ezek a reakciópartnerek a redukálószerek. Az elektront felvevő partner redukálódik, oxidációs száma csökken. Ezek az oxidálószerek.

Oxidálószerek lehetnek: a nagy elektronegativitású elemek, jellemzően a VI. és VII. főcsoport elemei, (pl.: O2, O3, F2, Cl2, Br2) valamint olyan vegyületek (molekulák, ionok), melyekben magas oxidációfokú elemek találhatók (pl.: MnO4-, Cr2O72−, H2O2, valamint egyéb, főleg szerves peroxidok).

Redukálószerek: elektron leadására hajlamos elemek, különösen az első két főcsoport tagjai (alkáli- és alkáliföldfémek valamint a hidrogén), de a legtöbb fém és néhány nemfémes elem (pl.: szén, nitrogén) is képes redukáló ágensként szerepelni a redox folyamatokban. Ugyancsak oxidálódhatnak („redukálószerek”) a szerves vegyületek többsége is (pl.: cukrok, alkoholok, egyes vitaminok). Ez utóbbiak antioxidáns hatással rendelkeznek.