A leszakadó periféria: Trópusi-Afrika dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte.hu Gazdaságföldrajz I. alapszakok (BSc/BA) 2018/2019, II. félév BCE Geo Intézet

Trópusi Afrika fogalma Trópusi-Afrika egyéb elnevezései Fekete-Afrika: szinonim fogalom (de sértő) Szubszaharai Afrika (Subsaharan Africa) Egyenlítői Afrika: kisebb (Dél-Afrika nélkül) Jellemzői Negrid lakosság többsége Szahara elválasztó szerepe Inkább keresztény Északi határa vitatott Mauritániától (Ny) Szudánig (K) 17 mó km2 (V11%) 760 mó fő (V11%) Részei: K-, D-, Köz- és Ny-Afrika 2

Trópusi Afrika: ma is a legnagyobb fokú elmaradottság Legalacsonyabb GDP/fő: Trópusi-Afr és D-Ázsia De: D-Ázs: komoly fejlődés, Trópusi-Afr: változatlan árakon csökkenő GDP (nem tart lépést term szaporodással)  egyre hátrányosabb világgazd-i periférián belül XX. sz. vége: Trópusi-Afr = világ GDP 1,3%-a (ebből D-afr Közt: 0,5%  többi országa 0,8%) Demográfiai robbanás: ma 760 mió fő  élelmiszer/fő csökken, túlzott legeltetés  elsivatagosodás Mezőgazdaság túlsúlya (fogl: 2/3) Egy-két exp-termék (ásványi nyersanyag vagy mg-i termék)  függőség a világpiaci ártól Országok közötti belső fejlettségi különbségek Természeti erőforrások (jól értékesíthető bányakincs) egyenlőtlen eloszlása Belső területek: elzártság Túlnépesedés Belpolitika: békés v. konfliktusok 3

Az elmaradottság sajátos Trópusi-Afrikára jellemző térségspecifikus okai 4

1. Természeti viszonyok „túlzott bőkezűsége” Trópusi környezetben nem volt szükség Ruházkodásra Tartós hajlékra Termények raktározására Nem kedvezett a társ–gazd, termelőerők fejlődésnek I. évezred: vasszerszámok lassú terjedése 5

2. Külső kapcsolatok hiánya Késői felfedezés XV–XVI. sz.: csak a partvidék XIX. sz. vége: belső területek Sokáig elszigetelve a külvilágtól, okai: Szárazföldön: Szahara (max. néhány karavánút) Tengeren: tagolatlan tengerpart (partok mögött magas peremküszöbök) Folyókon (Kongó, Nílus): vízesések, zuhatagok Forró, párás égh., esőerdők, trópusi betegségek Afrikai népek egymástól is elszigetelődtek  több mint ezer nyelv 6

3. Erős, szervezett államalakulatok hiánya Cecelégyfertőzés  fejlett nagyállattenyésztés (szarvasmarha) csak szűk területen  eke helyett kapa, szúróbot Hagyományos kapás égető–vándorló gazdálkodás  csekély terméktöbblet  nincs föld magántulajdonán alapuló osztálytársadalom  csak nemzetiségi, törzsi kötelékek Eu-nál alacsonyabb társ–gazd fejlettségi szint gyarmatosítás előtt is 7

4. Gyarmatosítók túlzott pusztításai XIX. sz. elejéig: eu-i uralom főleg partvidéki erődökben Eleinte portugál felfedezőutazók, cél: Indiába vezető hajóút biztosítása XVI–XIX. sz.: rabszolga-kereskedelem Am-ba  több tíz milliós emberveszteség  hatalmas területek elnéptelenedése XIX. sz.: gyarmati háborúk  termelőerők pusztulása XIX. sz. vége: egész kontinens felosztása (főleg brit és francia)  világhatalmi pozíció erősítése Eleinte: fejadó, nyers erőszak Később: 1.) nyersanyag-lelőhelyek  bányászat, 2.) ültetvényes mezőgazdaság, 3.) eu-i ipartermékek potenciális felvevőpiacai Trópusi-Afrika függő világgazd-i helyzete 8

5. Ésszerűtlen államhatárok 1950-es, 1960-as évek: gyarmati rendszer gyors felbomlása (40 állam), de még rosszabb helyzet Függetlenség illúziója, helyette realitás Függőség Sorozatos gazdaságpolitikai hibák (egyes országok: szocialista kísérletek) Mesterséges határok  vallási, nyelvi és törzsi viszályok Fegyveres konfliktusok Háborús menekültek Gazdasági elnyomorodás  migránsok 9

Nem jut a termelés bővítésére Kevés bevétel  alacsony nemzeti jöv Sok kiadás  nem a termelés bővítésére költenek, helyette: Elemi szükségletek: élelmiszer, ruházkodás (kiv.: társ uralkodó gazdag rétegek – pazarló fogyasztási szokások) Társadalmi feszültségek  erős hadsereg, fegyverkezés Állami adósságok törlesztése Alapvető műszaki infrastruktúra megteremtése (utak, közművek) Demográfiai robbanás beruházásai (házak, iskolák, kórházak) Ha marad is a termelés bővítésére: Elmaradott környezet (szakértelem, infrastruktúra)  új beruházások terméketlenek (növekvő szakadék a fejlett világtól) 10

Alulurbanizált kultúrrégió Városlakók aránya kicsi (<40%) Óriási falu–város különbség Nagyvárosok főleg tengerparton Legnépesebb város: Lagos (Nigéria): VR11. (~10,4 mó) Kinshasa (Kongó): VR15. (9,4) 11