A földrajzi övezetesség

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A FÖLD, ÉLETÜNK SZÍNTERE
Advertisements

Földrajz 7. Az előző évben tanultuk
ÉGHAJLATI ÉS FÖLDRAJZI ÖVEZETESSÉG
Miért változnak az évszakok?
A) A bolygók pályájának megfigyelése után azonosítsa a bolygók neveivel a betűjelüket! Írja utánuk a betűjelüket! a)  Szaturnusz b)  Jupiter
A légnyomás és a szél.
A Föld, mint égitest.
Nagy földi légkörzés.
AZ ÉGHAJLATOT KIALAKÍTÓ TÉNYEZŐK
Alakja, mozgási és ezek következményei
A Föld keringése a Nap körül. Az évszakok váltakozása.
A Föld élővilága 1.) Trópusi esőerdők
A száraz kontinentális terület
A levegő felmelegedése
Évszakok váltakozása.
Miért váltakoznak az évszakok?
Az általános földi légkörzés
Bolygónk, a Föld.
A földrajzi övezetesség (Az éghajlati övek)
III. Anyag és energia áthelyeződési folyamatok az óceán-légkör rendszerben A nagy földi légkörzés.
AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDŐ ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI
A mérsékelt övezet (folytatás).
A mérsékelt övezet 1..
Hideg övezet és a függőleges övezetesség
Az általános légkörzés
A tundrától a trópusokig
AUSZTRÁLIA.
A forró (trópusi) övezet jellemzése
Légnyomás, szél, időjárási frontok, ciklonok, anticiklonok
Függőleges övezetesség
Időszakosan változó és helyi szelek
A hideg övezet.
Tájékozódás a földi térben
Természetföldrajzi övezetesség
Trópusok időjárását meghatározó folyamatok
Négy évszak Nagy Ferenc 7.b Felkészítő tanár:Salamon Róza
Éghajlat, klíma „Az életközösségekre, szupraindividuális rendszerekre ható kényszerfeltételek egy csoportja” WMO def.: az éghajlati rendszer által véges.
A Föld légköre és éghajlata
Hegyvidéki (függőleges) övezetesség
MONSZUNOK.
Miért változnak az évszakok?
Miért váltakoznak az évszakok?
Miért változnak az évszakok?
A légkör földrajza A légnyomás és a szél.
A monszun szélrendszer
Időjárási és éghajlati elemek:
Éghajlattan összefoglalása
( pl. a 4 évszak időjárása minden évben hasonlóan alakul)
Nagy földi légkörzés.
( pl. a 4 évszak időjárása minden évben hasonlóan alakul)
A leghidegebb mérsékelt öv
Szubtrópusok: kemény- és babérlombú erdők
Füves puszták.
A földrajzi övezetesség
Forró övezet – egyenlítői öv
Mi az éghajlat? A Föld fontos éghajlatai. Klíma… Az éghajlat vagy klíma (ógörög κλίμα, klima) valamely hely vagy földrajzi táj hosszú távra jellemző.
Hőmérséklet Likker Erika Zsuzsanna. A hőmérséklet mérésére hőmérőt használunk. Minden kontinensnek megvan a saját hő tulajdonsága és környezettipusa:
Valódi mérsékelt öv. Általános jellemzők Széles sávban húzódik óceántól óceánig A nyugati szél határozza meg. Fontos az óceánoktól való távolság 4 évszak.
Időjárás - éghajlat.
Amerika éghajlata.
Mérsékelt övezet Nincs merőleges delelés Minden nap felkel/lenyugszik a Nap Nyugati szél uralma 4 évszak Felosztás: 1. Meleg mérsékelt öv – 15-20C évi.
A földrajzi övezetesség (Az éghajlati övek). Éghajlat alakító tényez ő k Éghajlati övek kialakulása főbb okai: Éghajlati övek kialakulása főbb okai: A.
25. ÉGHAJLAT.
Európa éghajlata, vízrajza, élővilága
9. SZERBIA ÉGHAJLATA.
Forró övezet Földrajz VII. évfolyam.
3. A FÖLD ALAKJA ÉS MOZGÁSAI.
24. AZ IDŐJÁRÁS.
Amerika éghajlata.
A Föld, mint égitest.
Előadás másolata:

A földrajzi övezetesség Az éghajlati és földrajzi övezetesség kialakulása

Szoláris éghajlati övezet: a napsugarak hajlásszöge által kijelölt éghajlati övezetek A gömb alak következménye a különböző szélességen fekvő területek eltérő felmelegedése A Föld Nap körüli keringésének és a forgástengely ferdeségének következménye tehát a felmelegedés évszakos váltakozása forró (trópusi) övezet 0° - é.sz. és d.sz. 23,5° mérsékelt övezet é.sz. és d.sz. 23,5° - é.sz. és d.sz. 66,5° hideg övezet é.sz. és d.sz. 66,5° - é.sz. és d.sz. 90° 7/3/2019

Határaikként a szélességi köröket, a térítőket és a sarkköröket szokták megadni. Ezek között alakult ki a különböző hajlásszögek miatt a szoláris éghajlati övezetek 7/3/2019

A napsugarak deleléskor a legnagyobb hajlásszöge 90o, ilyenkor a napsugarak merőlegesen érik a földfelszínt. Mivel a Föld forgástengelye a keringés síkjával 66,5o-os szöget zár be, a Nap 90o-os delelési magassága az év folyamán az északi és déli szélesség 23,5o –a között vándorol. A két térítőkör közötti terület kapja a Napból a legnagyobb hőmennyiséget, ezért az általuk határolt területet szoláris forró övezetnek nevezzük 7/3/2019

7/3/2019

Itt alakult ki a szoláris hideg övezet A sarkkörök és a sarkpontok között a legkisebb a napsugarak hajlásszöge, itt a legkisebb a felmelegedés. Itt alakult ki a szoláris hideg övezet A hideg és a forró övezet között alakult ki az átmenetet képző szoláris mérsékelt övezet 7/3/2019

7/3/2019

7/3/2019

Valódi éghajlati övezetek A valóságban a tengeráramlások, a szélrendszerek, a domborzat valamint a szárazföldek és óceánok szabálytalan elhelyezkedése módosítja a szoláris éghajlati övezetek határait. Ezeken belül eltérő lehet az éghajlat, így jönnek létre az éghajlati övek, és azokon belül az éghajlati területek. Ezek határa nem párhuzamos a térítőkkel, vagy északra, vagy délre tolódik el. 7/3/2019

7/3/2019

Övezeteken belül kisebb övek és vidékek különíthetők el. Földrajzi övezetek: az éghajlat, a természetes növényzet, az állatvilág, a talaj, a vízjárás, a felszínformáló erők együttes övezetes megjelenése. Megkülönböztetünk: Forró Mérsékelt földrajzi övezeteket Hideg Övezeteken belül kisebb övek és vidékek különíthetők el. Az öveket még területekre is oszthatjuk 7/3/2019

A földrajzi övezetsség rendszere: Forró övezet Egyenlítői Átmeneti öv Térítői Monszun vidék 7/3/2019

Mérsékelt övezet Meleg mérsékelt Valódi mérsékelt Hideg mérsékelt Monszun mediterrán Valódi mérsékelt Óceáni Mérsékelten szárazföldi Szélsőségesen szárazföldi Hideg mérsékelt 7/3/2019

Hideg övezet Sarkköri Sarkvidéki 7/3/2019