GAZDASÁG ÉS KÖLTSÉGVETÉS, 2015’ KOVÁCS ÁRPÁD KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁG ÉS KÖLTSÉGVETÉS, 2015’ GTTSZ 2019.08.02.

Előrejelzések a makrogazdasági mutatókra 2014. szeptember-október   Kormány Századvég GKI Üzleti becslés 1 Üzleti becslés 2 OECD EC MNB ÁSZ Konvergencia program 2015. évi költségvetési tv javaslat 1. GDP növekedése 2,3 3,2 3,3 3,0 2,0 2. Háztartások fogyasztása 1,8 1,6 2,4 2,5 0,8 1,4 1,7 3. Közösségi fogyasztás 3,4 N/A* 1,5 0,9 1,1 4. Bruttó állóeszköz-felhalmozás 6,2 10,3 13,3 10,0 11,1 15,6 3,1 7,0 12,5 5. Fogyasztói árindex (éves átlag) 0,0 0,2 0,3 1,0 0,1 6. Államháztartás hiánya (ESA) -2,9  -2,9 -2,4 -2,8 -2,5 2015 2,1 1,2 2,8 2,7 -1,5 0,5 -0,6 -0,2 -0,8 4,1 4,3 4,9 -1,3 2,6 2,9 1,9 -2,7 -2,3 -2,6 Forrás: KT Titkárság, * nincs adat

A KSH gyökeresen új adatokat tett közzé az elmúlt csaknem két évtized gazdasági növekedéséről (1) Az ok, hogy az Európai Unióban jelentős módszertani változásokat vezettek be a nemzeti számlák összeállításában, és ezek a módosítások összességében megemelték a bruttó hazai termék értékét. Változott a kutatás-fejlesztés, a fegyverrendszerek elszámolása, a kormányzati szektor besorolása, a központi bank kibocsátásának felosztása, az árnyékgazdaságban végbemenő események számbavétele. A GDP adatok korrekciójára 1995-ig visszamenőleg sor került az új módszertannak megfelelően. A korábban - többször módosított - értékek általában alig, legfeljebb 1-2 tizedponttal változtak, ugyanakkor az 1997. és a 2005. évi GDP index 0,3 tizedponttal, a 2007. évi pedig 0,4 tizedponttal emelkedett.

A KSH gyökeresen új adatokat tett közzé az elmúlt csaknem két évtized gazdasági növekedéséről (2) A korrekciók következtében az utóbbi négy esztendő gazdasági növekedési adatai is módosultak. A 2010. évi bruttó hazai termék indexe 0,3 tizedponttal csökkent, azaz az eddig ismert 1,1%-ról 0,8%-ra, 2011-ben 1,8%-kal nőtt, míg 2012-ben 1,5%-kal csökkent. A KSH jelentősen módosította a múlt évi növekedési adatot, nem csupán az új módszertan szerinti átalakítás, hanem egyéb felülvizsgálati szempontok figyelembe vételével is. Ennek megfelelően a bruttó hazai-termék folyó áron az eddig publikált 29 114 milliárd forint helyett 29 864 milliárd, míg a változatlan áron számított múlt évi növekedés az eddig számolt 1,1% helyett 1,5% lett. Természetesen az előző két év folyóáras értékei is rendre emelkedtek. A változtatás kedvezően hatott az eladósodottság mutatószámára, mivel a bruttó államadósság GDP arányos értéke így az elmúlt 3 évre csökkent. Ennek következményeként a revízió érintette az előző négy év gazdasági növekedésének ütemét is: a 2010 és 2013 közötti négy évben a bruttó hazai termék az eddig publikált 2,1% helyett 2,6%-kal nőtt. Az utóbbi három év adataiban még nagyobb a különbség az eredeti és a módosított GDP indexek között, hiszen 8 tizedpontos a korrekció, azaz az eddig ismert 1% helyett 1,8%-kal bővült a gazdaság.

Az államháztartás fontosabb (konszolidált) funkcionális kiadásai Forrás: 2015. évi törvényjavaslat, az államháztartás együttes konszolidált kiadásai a GDP százalékában 2014: 50,7%, 2015: 48,3%

Az elmúlt néhány évben az állam tulajdonosi részesedése a GDP 3,6%-ával gyarapodott Tulajdonosi részesedések kumulált változása* a GDP arányában (%) +3,6 Forrás: MNB Pénzügyi Számlák, KT Titkárság, *kumulált tranzakciók 1996 első negyedévétől a befektetési jegyek nélkül a 4 negyedéves gördülő %-ában

Forrás: Eurostat

A bruttó államadósság alakulása 1995-2015 között, a GDP százalékában Év 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014* 2015** GDP % 84,5 71,6 62,2 60,1 60,0 55,2 51,9 55,1 57,8 58,8 60,8 65,0 65,9 71,9 78,2 80,9 81,0 78,5 77,3 76,3 75,4 *várható **tervezett **a 2015. évi költségvetési törvényjavaslatban szereplő árfolyammal számolva (pl 310,1 forint/euro) Forrás:EUROSTAT, ÁKK, NGM, MNB, KT Titkárság

A bruttó és a nettó államadósság a GDP arányában* (%) Az év végi államadósság az évközben tapasztalt átmenet növekedés után várhatóan csökkenni fog; jövőre kis mérséklődést várunk A bruttó és a nettó államadósság a GDP arányában* (%) Forrás: MNB Pénzügyi Számlák, KT Titkárság, *a 4 negyedéves gördülő GDP %-ában, új módszertan szerint becsült GDP

A bruttó államadósság alakulása 1996-2015 között, a GDP* százalékában előrejelzés 76,3 75,4 A Gst. szerint várható adósság Forrás: EUROSTAT, ÁKK, NGM, MNB, *az új módszertan (ESA2010) szerinti éves GDP-vel

A költségvetés finanszírozása szempontjából kedvező fejlemény, hogy a hosszú hozamok az elmúlt napokban történelmi mélypontra estek A CDS-felár alakulása (bázispont) A 10 éves államkötvény hozama (%) Forrás: ÁKK, Reuters

A strukturális tényezők mellett ország-specifikus események és a gazdaságpolitika is befolyásolja az egyes országok relatív megítélését A CEE térség átlagos CDS- felára és az egyes országok relatív pozíciói (bázispont) Forrás: Reuters, a CEE átlag a fenti országok átlaga, az egyes országok vonalai pedig a CEE átlagtól való eltérést ábrázolják

A reál GPD növekedése 1995-2015 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Csehország 4,2 -0,9 -0,2 1,5 4,6 3,1 2,1 3,8 6,8 7,2 5,7 2,9 -4,4 2,3 1,8 1,2 2,4 Magyarország 0,1 3,2 4,1 4,5 4,7 3,9 0,8 -6,7 1,0 1,6 -1,7 2,0* 1,6* Lengyel-ország 7,0 6,2 7,1 5,0 4,3 1,4 5,3 3,6 5,1 1,9 3,0 3,4 Szlovákia 5,8 6,9 4,4 0,0 3,5 4,8 6,7 8,3 10,5 -4,9 0,9 2,0 Szlovénia 4,0 -7,9 1,3 0,7 -2,5 -1,1 0,3 Forrás: OECD, KT Titkárság, * a költségvetési törvényjavaslatban 2014: 3,2; 2015: 2,5

A bruttó állóeszköz felhalmozásának alakulása, 1995-2015, volumen változás az előző évhez képest, % Bruttó állóeszköz felhalmozás, volumen változás az előző évhez képest, %   1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Csehország .. 7,6 -6,5 -1,0 -2,4 7,3 4,4 3,7 0,6 2,6 6,2 13,2 3,8 -10,7 0,7 0,4 -4,3 -3,6 3,2 Magyar-ország 7,0 12,8 7,4 6,0 1,9 1,5 7,2 4,5 -2,7 2,9 -11,2 -8,5 -5,9 -3,7 5,9 3,1* 1,5* Lengyel-ország 16,6 19,7 21,8 14,0 6,6 2,8 -9,7 -6,3 -0,1 6,4 6,5 14,9 17,6 9,6 -1,2 -0,4 8,5 -1,7 6,3 Szlovákia 30,1 9,4 -15,7 -9,6 13,0 0,2 4,8 17,5 9,3 9,1 1,0 -19,7 14,2 -10,5 3,0 Szlovénia 8,6 14,7 1,3 0,3 5,0 10,4 13,3 7,1 -23,8 -15,3 -5,5 -8,2 -2,6 -1,9 Forrás: OECD, KT Titkárság, * a költségvetési törvényjavaslatban 2014: 10,3; 2015: 4,5

Magyarországon nagyon magas az államháztartás összes kiadása, különösen régiós összevetésben A konszolidált államháztartás kiadási főösszege (a GDP %-ában) Forrás: EUROSTAT, 2015. évi költségvetési törvényjavaslat

Fontos kiemelni, hogy részben átmeneti tényezők hatására gyorsult fel a GDP-növekedés, ezért 2015-ben lassabb növekedéssel számolhatunk Hozzájárulás a 2014 évi növekedéshez (%-pont) Faktor Hozzájárulás a GDP-hez (2014) Autóipari beruházások 1%-pont Állami beruházások és EU-s források 0,6%-pont Közmunkaprogram felfuttatása 0,2%-pont +35 ezer állami alkalmazott Pedagógus béremelés – 150 milliárd forint Egyebek: Növekedési Hitel Program (~1000 milliárd forint kihelyezett hitel), jó mezőgazdasági termés Forrás: KT Titkárság

Az idei növekedést érintő legjelentősebb fejlemény, hogy a kialakított új autóipari kapacitások termelni kezdtek Az autóipar és az egyéb ipari ágazatok export értékesítései (2010=100) Forrás: KSH, KT Titkárság

A piaci előrejelzők is a hazai növekedés lassulásával számolnak az idei jó teljesítmény után GDP-növekedés, Focus Economics felmérés (%) Forrás: Focus Economics, KT Titkárság

Örvendetes, hogy a beruházási ráta az elmúlt negyedévekben emelkedett, bár ebben szerepet játszott az állami beruházási aktivitás Beruházási ráta (%) Forrás: Eurostat, KT Titkárság

Mivel a költségvetési szigorítás nem folytatódott, a fogyasztás 2%-kal nőtt, és a dinamika kevéssel e szint felett stabilizálódhat Fogyasztás növekedése (év/év, %) Forrás: Focus Economics, KT Titkárság

Előretekintve: a GDP-arányos államadósság fenntartható csökkentéséhez elsősorban a növekedési képesség erősítésére van szükség. Felszabaduló forrás a gazdaság-fejlesztésre A növekedési képesség erősítése A beruházási ráta emelése, a hitelezési aktivitás javítása, a KKV-szektor vállalkozó-képességének fejlesztése. A K+F tevékenység további erősítése. Fenntartható GDP-arányos államadósság-csökkentés A GDP fenntartható növekedése További befektetés a humán tőkébe, képzettebb munkaerő-kínálat biztosítása. Stabil, forrásaiban javuló költségvetés A versenyképesség javítása az üzleti bizalom további erősítésével, a szabályozás kiszámíthatóságának növelésével Forrás: KT Titkárság

KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!