A termékenység alakulásának közgazdasági magyarázata

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Családpasztorációs papi találkozó Leányfalu IX. 28.
Advertisements

A korrupció észlelése, elfogadása és gyakorlata Keller Tamás – Sik Endre Tárki Európai Társadalmi Jelentés, 2009.
PIC number – szükséges bármilyen Erasmus + pályázathoz PKE:
1. A családpolitika társadalmi hatásai
A NATO létrejötte, bővítésének állomásai
Európai Unió.
Az Európai Unió létrejötte, bővítésének állomásai
Európai Unió Valahol Európában…...
Üdvözöljük Waldviertelben. következetesség kézimunka tapasztalat bölcsesség megbecsülés.
EU alapismeretek E-Learning.
Az Európai Unió nyelvpolitikája
Az adórendszerek változásai az elmúlt évtizedekben Halmosi Péter.
A család a globalizált világban
Az Európai Unió a globális világban Készítette: Kozák Magdolna.
Az Európai Unió története
Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar
Úti okmányok.
EU II..
Jelkép-ország Jakab Sándor Kálmán
A versenyképesség technikai-minőségi oldaláról a „Schumpeter-termékek” kereskedelmének tükrében The research leading to these results has received funding.
Webes változat, animáció nélkül !!!
Felsőoktatási munkatársak képzési célú mobilitása - STT 2014/2015.
„Családtámogatások, rugalmas munkavégzési formák és társadalmi kohézió” műhelykonferencia Budapest, november 24. Dr. Pulay Gyula, főigazgató, ÁSZ.
GLOBAL CORRUPTION BAROMETER 2009 Globális Korrupciós Barométer Közvéleménykutatás az emberek korrupcióval kapcsolatos tapasztalatairól június 3.
GLOBAL CORRUPTION BAROMETER 2010 Globális Korrupciós Barométer Közvéleménykutatás az emberek korrupcióval kapcsolatos tapasztalatairól December 9.
GENERALI Alapkezelő Zrt. Nyugdíjpénztári megtakarítás a többi befektetés mellett Schuszter Péter vezérigazgató Generali Alapkezelő 2008/../.. Pénztárkonferencia.
1914.
A nők foglalkoztatása, családi napközi, atipikus foglalkozatás,
KÖZSZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSE, SZERVEZÉSE Általános Vállalkozási Főiskola III. évfolyam 2008/2009. tanév 3. Az Európai Unió politikái.
Az EURÓPAI UNIÓ (EU ismeretek)
Az Európai Unió bővülése Vincze János, 12. osztály Fazekas Mihály Gimnázium Debrecen >
Trendváltás a termékenység és a női foglalkoztatás kapcsolatában Dr. Pulay Gyulának, az ÁSZ Kutató Intézete főigazgatójának előadása „Tudomány a gyarapodó.
Kelet-Közép-Európa értelmezése
Hogyan pályázzunk ? Az EUGA program az innováció szolgálatában Vicze Gábor.
Az Európai Unió.
Európa regionális földrajza
Kormányszóvivői tájékoztató Tájékoztató a Népesedési Kormánybizottság munkájáról.
V alidáció/elismerés a nagyvilágban és Európában Mi ez? Mire való? Milyen megoldások léteznek?
Tankötelezettségi korhatárok nemzetközi összehasonlításban
Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Népesedéspolitika Dr. Varga Beatrix Miskolci Egyetem Üzleti.
Szabadkereskedelmi társulások
Egészségi állapot Demográfia Horváthné Csolák Erika tanársegéd
A magyar biztosítási piac helyzete Pandurics Anett MABISZ Konferencia október 14.
1 Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban - az EURES hálózat -
Áttekintés a mozgóképes tartalomfogyasztás átalakulásáról Magyarországon és a CEE régióban.
ZALA MEGYEI VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI ALAPÍTVÁNY Nagy András Ügyvezető igazgató.
AMIT AZ UNIÓS MUNKAVÁLLALÁSRÓL TUDNI KELL. EUR opean E mployment S ervices.
Európai Uniós ismeretek Az európai integráció kialakulásának története.
GYERMEKESÉLY MAGYARORSZÁGON AZ UNICEF-JELENTÉS TÜKRÉBEN XIV. Baranyai Pedagógiai Napok Pécs, április
A termékenység alakulásának közgazdasági magyarázata
Demográfiai problémáink megoldási lehetőségei
Újdonságok az NIIF VoIP szolgáltatásában
And what else?... Leszakadó gyerekek.
A Föld lakosságszámát meghatározó tényezők I. A természetes szaporodás
Az új családformák hatása a jövő generációra (=) A családformálódás alakulásának irányai, jelei Spéder Zsolt.
Közép-Európa társadalom-földrajzi vonásai
A konvergencia kritériumok teljesülése az euro-zónán kívül
IV. Demográfia Halandóság
A II. világháború (1.) A háború első szakasza
Főnix – me Hol élünk? Hogy élünk? Demográfiai kór- és körkép
33. EURÓPA FELOSZTÁSA.
ösztöndíj-tájékoztató
Foglalkoztatás, szakképzés, jó gyakorlatok
Az ÁFA-csökkentés szükségessége és hatása a zöldség-gyümölcs ágazatban
SZLOVÁKIA ÁLTALÁNOS FÖLDRAJZA
Magyar gazdaságpolitika a rendszerváltás után 2. A 2010 utáni korszak
A politika feladatai a kutatásban, a fejlesztésben és az innovációban
Campus Mundi ösztöndíjak
III. Demográfia Termékenység
Friedrich Ebert Stiftung Szociális párbeszéd és ipar 4.0 konferencia
Előadás másolata:

A termékenység alakulásának közgazdasági magyarázata 2016. június 16. Varga Beatrix PhD

„Nincs jobb befektetés a köz számára, mint tejet adni a kisbabáknak „Nincs jobb befektetés a köz számára, mint tejet adni a kisbabáknak.” (W. Churchill)

Forrás: KSH Demográfiai Évkönyv 2014

A magyarországi demográfiai átmenet jellemzői: nemzetközi viszonylatban a parasztság gyermekszáma igen korán kezdett csökkenni szellemi foglalkozásúak termékenysége lényegesen alacsonyabb volt a parasztságénál

Forrás: KSH Demográfiai Évkönyv 2014

Az 1930-as évektől felgyorsult termékenységcsökkenés okai: világgazdasági válság, az ipari munkásság, és a városi népesség arányának a növekedése, a nők iskolai végzettségének emelkedése.

Európai országok születési arányszámainak boxplot ábrái különböző időszakokban

Forrás: KSH Demográfiai Évkönyv 2014

A II. VH után Európa a politikai berendezkedés tekintetében és demográfiai szempontból is kettészakadt nyugati országokban: „baby-boom” keleti országokban: „baby-bust” A 2. vh után a legtöbb nyugat-európai országban a termékenység felemelkedett a 30-as években tapasztalt mélypontról. A szocialista országok többségében, és nálunk is a csak néhány évig tartó, és kevésbé intenzív fellendülést erőteljes visszaesés váltotta fel. , Csehszlovákiában, Romániában, Bulgáriában, az NDK-ban, a Baltikumban és Magyarországon világviszonylatban is a legalacsonyabb szintre csökkent a termékenység. Lengyelországban ugyanakkor jelentősen nőtt a szülési gyakoriság, és ebben az időszakban a legmagasabb termékenységgel büszkélkedhetett Európában.

A szigorúan bet. abortuszti A szigorúan bet. abortuszti. 1954-ben születési hullámhegyet eredményezett. A rendkívül népszerűtlen intézkedést 1956-ban visszavonták, és gyakorlatilag mindenki számára lehetővé vált a születésszabályozásnak ezt a nem kívánatos eszköze. Hasonló erőszakos kormányzati beavatkozásnak lehettünk tanúi 1966-ban Romániában. (dekrét gyerekek) A TTA egy év alatt 1,9 -3,66-ra növ.

Az 1950-es évek közepén felgyorsult termékenységcsökkenés okai I. abortusztilalom visszavonása, 1956-os forradalom leverése, mezőgazdaság kollektivizálása, a mezőgazdasági népesség arányának csökkenése, a szellemiek arányának növekedése,

Az 1950 –es évek közepén felgyorsult termékenységcsökkenés okai II. nők munkába állása, a kívánt gyermekszám korábbi teljesítése, a fiatal szülőképes korcsoportokban jelentős a nőtöbblet 1957-ben: 20-25 éves korcsoportban ezer férfira 1.037 nő 1955-ben: 18-23 éves korcsoportban ezer férfira 995 nő

A szocialista országok gyermekvállalást ösztönző programjai az 1960-as, 1970-es években intézkedés Magyarország 1967 GyES   1973 komplex népesedési csomag Csehszlovákia megemelt a családi pótlék lakásvásárlás támogatása gyermekgondozási segély NDK 1976 anyák munkaidejének csökkentése kedvezményes hitelek Románia 1966 abortusz- és fogamzásgátló tilalom Magyarország: Az 1975-ös csúcs évében 194.240 gyermek született, a teljes termékenységi arányszám pedig 2,38-cal érte el a tetőpontját. Cssz: 1975-ben tetőzött 2,51-es teljes termékenységi arányszámmal

1980-ban a TTA alakulása az európai országokban Luxemburg 1,49   Franciaország 1,95 Dánia 1,55  * Ukrajna Svájc Litvánia 1,99 Németország 1,56 Észtország 2,02 Hollandia 1,60 Fehéroroszország 2,04 Finnország 1,63 Bulgária 2,05 Olaszország 1,64 Csehország 2,07 Ausztria 1,65 Szlovénia 2,10 Belgium 1,68 Spanyolország 2,20 Svédország Görögország 2,23 Norvégia 1,72 Portugália 2,25 Oroszország 1,86 * Lengyelország 2,26 Egyesült Királyság 1,89 Szlovákia 2,31 Lettország 1,90 Románia 2,43 Magyarország 1,91 Ciprus 2,46 Horvátország 1,92 ĺrország 3,24 1980-ra már szinte alig volt olyan nyugati ország, ahol biztosítva lett volna az egyszerű reprodukció.

1984. évi népesedéspolitikai koncepció céljai idősebb szülőképes korú (27-34 éves) női korosztályok ösztönzése a népesség egészségi állapotának javítása halandóság csökkentése ( csecsemők és a 40-60 évesek) családi élet feltételeinek javítása

1984. évi népesedéspolitika eszközei 1985: GYED bevezetése (keresetarányos ) az anyasági segély összegének emelése a szülési szabadság időtartamának hosszabbítása a gyermekápolási táppénzre való jogosultság időtartamának hosszabbítása a lakásépítkezések területén további szociálpolitikai kedvezmények a terhes gondozás, a szülészeti ellátás fejlesztése a válás feltételeinek szigorítása

1990-ban a TTA alakulása az európai országokban Olaszország 1,33   * Románia 1,84 Spanyolország 1,36 Magyarország 1,87 Görögország 1,39 Csehország 1,89 Ausztria 1,45 Ukrajna Németország Fehéroroszország 1,90 Szlovénia 1,46  * Oroszország Portugália 1,57 Norvégia 1,93 Svájc 1,58 Lettország 2,01 Luxemburg 1,60 Litvánia 2,02 Belgium 1,62 Észtország 2,04 Hollandia Málta Dánia 1,67 Lengyelország 2,05 Horvátország *  Szlovákia 2,09 Finnország 1,78 ĺrország 2,11 Franciaország Svédország 2,13 Bulgária 1,82 Ciprus 2,42 Egyesült Királyság 1,83 1990-ben még az európai országok mediánértékénél magasabb termékenységgel büszkélkedhetett a rendszerváltó országok többsége. Csupán Szlovénia, Horvátország, és Bulgária alkotta a kisebbséget.

Európai országok TTA boxplot ábrái A TTA 90-es évekbeli zuhanásszerű visszaesése valamennyi átmeneti országot sújtotta. A RV utáni időszak mindenütt gyökeresen új, és nem ösztönző jellegű feltételeket teremtett a gyermekvállalás szempontjából. Drámai erejű zuhanást tapasztalhattunk a volt NDK területén, ahol 1990-ben még 1,50 TTA-t regisztráltak, 1991-ben pedig már csak 0,98-at. Ezután a világ megdöbbenésére 0,7-re esett vissza. A „vasfüggöny” megszűnését 1989 novemberében még eufórikus hangulatban ünneplő keletnémetek hamarosan megérezték, hogy a berlini fallal együtt a mesterségesen alacsonyan tartott árszínvonal, és a teljes foglalkoztatással biztosított jóléti szociális biztonság is összeomlottak. A termékenység rendkívüli visszaesése ezt a felismerést szinte pontosan 9 hónappal követte, és 5 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy újból elkezdjen növekedni a gyermekvállalási hajlandóság.

A rendszerváltó országok termékenység csökkenésének főbb okai szociális háló szétszakadása gyermeknevelés költségeinek emelkedése fiatalok előtti karrierlehetőség „kicsi vagy kocsi” dilemma

2014-ben a TTA alakulása az európai országokban Portugália 1,23   Szlovénia 1,58 Görögország 1,30 Lichtenstein 1,59 Ciprus 1,31 Litvánia 1,63 Spanyolország 1,32 Lettország 1,65 Lengyelország Dánia 1,69 Olaszország 1,37 Hollandia 1,71 Szlovákia Finnország Málta 1,42 Belgium 1,74 Magyarország 1,44 Norvégia 1,75 Horvátország 1,46 Montenegró Németország 1,47 Albánia 1,78 Luxemburg 1,50 Egyesült Királyság 1,81 Románia 1,52 Svédország 1,88 Bulgária 1,53 Izland 1,93 Csehország Írország 1,94 Észtország 1,54 Franciaország 2,01 Svájc

Neoklasszikus elmélet A gazdaság összefüggéseit a fogyasztás oldaláról közelíti. Az érték a fogyasztó szubjektív értékítélete. A jószágok egymással helyettesíthetők. A fogyasztó szereti a változatosságot. A fogyasztó az összes szükségletének egy-idejű figyelembevételével kívánja azokat minél magasabb szinten kielégíteni.

A gyermekvállalással együtt járó „haszontényezők” a szülői létből származó örömök szociális jövedelmek fogamzásgátlás terheinek elmaradása

A gyermekvállalással együtt járó „áldozatok” létfenntartási költségek iskoláztatási költségek gyermekgondozás miatt elmaradt jövedelmek gyermekneveléssel együtt járó korlátok

A termékenység közgazdasági magyarázata Közgazdasági kérdés Neoklasszikus álláspont Termékenységi magatartás A gazdasági jelenségek alapja Az individuum szubjek-tív viszonya saját, szükségleteihez A gyermekszám általában tuda-tos választás. A gazdasági működés hajtóereje Az individuum törekvése saját szubjektív megelégedettségének maximális növelésére A gyermek egy speciális jószág, hasznosságokat és ráfordításokat testesít meg.

A termékenység közgazdasági magyarázata Közgazdasági kérdés Neoklasszikus álláspont Termékenységi magatartás A gazdasági magatartás jellemzője Racionalitás által vezérelt, de pszichés adottságokon nyugszik A családok raci-onálisan és sza-badon döntenek A mérés módja Határelv alapján Minden egyes gyermek vállalá-sa előtt döntenek

A termékenység közgazdasági magyarázata Közgazdasági kérdés Neoklasszikus álláspont Termékenységi magatartás A gazdasági dinamika tényezői Egyensúlyhoz való automatikus visszatérés Az 1960-as évek elején született generációk befejezett termékenysége 30 évre visszamenőleg a legmagasabb

Mélyszegénységben élő család gyermekvállalása

Átlagos jövedelmű család gyermekvállalása

Köszönöm a figyelmüket! stbea@uni-miskolc.hu

„Jár szemem a terhes kicsi nőn s azt gondolom, itt megy a jövőm” (Illyés Gyula: Szekszárd felé)

„Szombaton délelőtt már a meccsre gondolok …” (DVTK induló)