A morfémaszerkezet felépítése és elemzése Szófajtan, alaktan ea. Ludányi Zsófia 2019. tavasz

A toldalékok (affixumok) csoportosítása 1. Csoportosítás a tőhöz viszonyított helyzetük alapján 2. Toldalékmorféma-típusok elhatárolása: képző, jel, rag

1. Csoportosítás a tőhöz viszonyított helyzetük alapján Szuffixum: olyan toldalék, amely a tő után – közvetlenül v. közvetve, azaz másik szuffixumot követve – helyezkedik el. Magyarra tipikusan a tő utáni toldalékolás a jellemző. Prefixum: olyan toldalék, amely a tő előtt helyezkedik el. Magyarban egyetlen ilyen: a felsőfok, ill. az ún. túlzófok: leg-, legesleg-.

2. Toldalékmorféma-típusok elhatárolása: képző, jel, rag Nem könnyű mereven elhatárolni egymástól! Van képzőszerű jel, pl. középfokjel, mert állhat utána képző: nagyobbít. Képzőszerű rag: -lag/-leg, mert állhat utána képző: viszonylagos. Jelszerű képző: fn.-i igenév képzője, mert utána csak rag következhet: tanítanod Ragszerű képző, pl. határozói igenév képzője, mert nem állhat utána semmiféle toldalék: becsukva

A képző (derivációs morfémák) Új szót (lexémát) hoz létre. Nem kötelező elem, hiánya miatt nem veszünk fel zéró morfémát. Legbelső helyzetű, a tő után következik, pl. főz-et, term-ék, magyar- os. Megváltoztathatja a szó bővítési lehetőségeit, azaz a szintaktikai környezetet. Pl: levelet ír, fontos irat. Ill. nagyon tiszta, ruhát tisztít. Több szóosztály töveihez is járulhat, pl. a fosztóképző főnévhez, melléknévhez v. igéhez: örömtelen, bátortalan, kéretlen.

Jelek és ragok (inflexiós morfémák) Grammatikai, nyelvtani jelentést hordoznak. A szófajkategória legtöbb eleméhez hozzátehetők: házban, gondolatban, gondban; aludt, sírt, olvasott; házak, kertek, fák; apróbb, kékebb (de: *városibb, *újnyibb). Megjelenésük jellemző az adott szófajra: vagy csak igéhez (időjel, módjel, igei személyrag) vagy csak névszókhoz (többes szám jele, határozóragok) járulhatnak. Nem változtatják meg a szó szófaját, pl. ház, házak, házban egyaránt főnév; ír, írt, írna egyaránt ige. Nem engedik meg a további szófajváltást. pl. házban, kertek → nem lehet tovább képezni (de vö. nagyobbít, -bb középfokjel) Nem változtatják meg a szó grammatikai környezetét, azaz nem változtatják meg a szó bővítési lehetőségeit. Pl. kertben olvas → a kertben olvasott, olvasna

A) A jel Belső helyet foglal el (tő vagy képző után következik) Megtűr maga mellett más jeleket (de szófajonként meghatározott módon). Pl. gomb-jai-m, sós-abb-ak Az igék esetében a szintetikus igealakban csak egy jel lehet testes (vagy módjel, vagy időjel) Lehet kötelező elem: igénél pl. idő- és módjel: indul-∅, indul-t, jár- ∅, jár-j; számjel a főnévnél: rádió-∅, rádió-k; de lehet tetszőleges is (pl. a birtokjel a főnévnél: könyv-é)

B) A rag Szóalakzáró elem, más toldalék nem követheti Csak egy lehet belőle, pl. ütnek, széket Kötelező elem az igénél és a fn.-nél is, hiánya esetén zéró, pl. ragad-∅, tér-∅ Morfológiailag jelöl szintaktikai viszonyokat, pl. a tengerre gondol, a fiókba rejt → viszonyítás; én síelek, arra a székre → egyeztetés

A morfémaszerkezetek 1. Sorrendi szabályok A szavakban a szóelemek kapcsolódási sorrendje kötött. Általános szabály a magyarban: (prefixum) + tő + szuffixum(ok) Ha több toldalék fordul elő egy szóban → ált. szabály: a képzők közelebb helyezkednek el a tőhöz, mint a jelek, ragok, azaz a sorrend: képző + jel + rag Azonos szóelemek esetén: 2 vagy több tő előfordulhat egy szóalakban → összetett szó, pl. ablak-üveg, gép-kocsi- vezető 2 vagy több képző is megjelenthet 1 szóalakban: ház-as-ság-i 2 vagy több jel is megjelenhet egy névszói alakban, pl. ház-ai-m-é; az ige esetében azonban csak egyetlen jel lehet testes (a másik zéró morfémás, pl. lát-t-∅-tam, men-∅-j- etek, küld-∅-ené-d) a ragok soha nem társulhatnak egymással (rag: szóalakzáró morféma)

A morfémaszerkezetek 2. A szabályostól eltérő szerkezetek a) A jel megelőzi a képzőt Középfok jele: bizonyos képzőket „megtűr” maga mögött: kis-ebb-ít, nagy- obb-odik. Ritkábban: -beli képző előtt az általános többesjel: századokbeli, ill. birtokos személyjel: korombeli b) A rag megelőzi a képzőt Ún. képzőszerű ragok esetén, pl. -szor/-szer/-ször vagy -nként pl. hat-szor-os (de: más felfogás szerint a -szoros összetett képző), het- enként-i

A morfémaszerkezetek 3. Az abszolút és a relatív szótő Abszolút tő: nem tagolható további elemekre; minden toldaléktól megfosztott tő pl. jegesedik absz. töve jég-; húzogathatjátok absz. töve húz- Relatív tő: az a tő, amely még tagolható, amelyről még leválasztható toldalék Nem egyetlen tőmorféma, mégis tőnek nevezhető abban az értelemben, hogy kapcsolódik v. kapcsolható hozzá toldalék. pl. üvegezésekhez szóalak relatív szótövei: üvegezések-, üvegezés-, üvegez-. absz. tő: üveg-

A szintetikus és analitikus szerkesztésmód A grammatikai viszonyok kifejezésének két módja van a magyarban Analitikus (szételemző): a grammatikai viszonyt formailag több önálló szóval fejezzük ki, ahol az egyik tő, a másik jelfunkciós viszonyszó (pl. úszni fog, evett volna), ill. ragfunkciós viszonyszó (pl. tanárként ~ mint tanár) Szintetikus (sűrítő): a szóalak egyetlen egybeírt morfémasorból áll, központi eleme a szótő, amely a toldalékok segítségével fejezi ki a grammatikai visonyokat: határ-oz-atlan-ság, fog-ja

Előhangzó/tővéghangzó/kötőhangzó Sok toldalékmorféma nem közvetlenül kapcsolódik a tőhöz Pl. bokr-ot, kez-et, nép-ek, vödr-ök A tő és a toldalékok között megjelenő alsó/középső nyelvállású mgh.-ról háromféle elmélet

Előhangzó/tővéghangzó/kötőhangzó A) Tővéghangzó: nyelvtörténeti szempontú nézet, mely szerint a mgh. az egykor létezett, de a nyelvtörténeti változások során eltűnt tővéghangzó maradványa (l. pl. út < utu, had < hodu) B) Kötőhangzó: a mgh. célja a könnyebb kiejthetőség: *házk, házak, de nincs grammatikai funkciója, bizonyos toldalékok előtt azonban mégis megjelenik → nem lehet önálló morféma C) Előhangzó: a magánhangzós morfémaváltozat a toldalékhoz tartozik, és a toldalék alternánsa, allomorfja

A névszók morfológiai elemzése: főnév A főnevek morfológiai elemzése a szótő meghatározásával kezdődik Ehhez: a névszótövek pontos ismerete (l. következő óra, tőtan) Az inflexiós toldalékok vizsgálatánál mindenekelőtt azt kell megfigyelnünk, hogy a szón van-e birtokos személyjel vagy nincs Ha nincs birtokos személyjel, akkor a számosságot kell megvizsgálni, majd az esetragot A főnevek két kötelező toldaléka: számjel és esetrag A szótőhöz két zéró morféma kapcsolódik, ha a szó egyes számban, alanyesetben van, és nem jelenik meg birtokos személyjel a toldalékok között Pl. A ház szóalakban két zéró: ház-Ø-Ø (egyes szám, alanyeset) Heterogén többesjel (-ék) is kötelezően feltüntetendő: Kati-Ø-Ø; Tóth-Ø-Ø.: Kati-ék-Ø; Tóth-ék- Ø. Alanyeset helyett a szó állhat a tárgyesetben (ház-Ø-at; ház-ak-at), a részesesetben (ház-Ø- nak; ház-ak-nak), vagy vmilyen határozói esetben (ház-Ø-ban; ház-Ø-ról; ház-Ø-hoz; ház-ak- ban; ház-ak-ról; ház-ak-ban).

A névszók morfológiai elemzése: főnév Ha a szón van birtokos személyjel: Egy vagy több birtok: birtoktöbbesítő jel zéró vagy testes (fá-i-m; fá-Ø-m). A birtoktöbbesítő minden esetben megelőzi a birtokos személyjelet: fá-Ø- m-Ø; fá-i-m-Ø; fá-i-Ø; fá-i-m-at. DE: minden esetben a birtokos személyjelet kell először vizsgálni, hiszen annak jelenléte határozza meg a birtoktöbbesítő jel jelenlétét vagy hiányát! A birtoktöbbesítő jel (-i) megjelenhet az -ai/-ei/-jai/jei alakváltozatokban is: toll-ai, gép-ei, pad-jai, kert-jei. A birtoktöbbesítő jel automatikusan kizárja a lehetséges szóelemek közül az általános többesjelet (-k: gép-ek) és a heterogén többesjelet (-ék: Kati- ék).

A névszók morfológiai elemzése: főnév A szóalakon a birtokjel (-é) jelenléte újabb (zéró) morfémák jelenlétére ad okot A birtokjel előtt és után megjelenhet a birtoktöbbesítő jel A házaikéit szóalakban két birtoktöbbesítő jel Az egyik a birtokos személyjel (-k, T/3.) előtt -ai változatban jelenik meg A másik -i alakban a birtokjel után A birtokos személyjel és a birtokjel nem feltételezik egymás jelenlétét Ha egy szón ott van a birtokos személyjel (könyv-em), az nem jelenti azt, hogy a birtokjel (-é) kötelező toldalék lenne, ebből kifolyólag a birtokjel hiányát sem kell feltüntetni → nem jelöljük zéróval. Ha a birtokos személyjel és a birtokjel is megjelenik a szóalakon, a birtokos személyjel megelőzi a birtokjelet: ház-Ø-uk-é-Ø-Ø; ház-ai-k-é-i-t.

A névszók morfológiai elemzése: melléknév A melléknevek elemzése is a szótő meghatározásával kezdődik A szótőhöz fokjelek és a kiemelőjel kapcsolódhat. A szóalakot (a többi szófajú szóhoz hasonlóan) a mellékneveknél is a rag zárja le. Minden toldalékot, illetve hiányzó toldalékot fel kell tüntetni a szóalakon annak az ábrázolásakor: Ø-jó-Ø-Ø; Ø-jo-bb-Ø; leg-jo-bb-Ø; legesleg-jo-bb-Ø; leg-jo-bb-an Sok esetben a melléknév főnévként jelenik meg a mondatban (aktuális szófajváltás!!!) Ilyenkor a főnév toldalékai kapcsolódhatnak a szótőhöz, tehát elemzéskor a főneveknél érvényes paradigmát kell figyelnünk a szóalakon, pl. a legjobbak győztek → itt főnév, hiszen számjele van!

Az igék morfológiai elemzése Először: szótő (többalakú tövek felismerésének fontossága!!, l. tőtan) A szótő után képzők előfordulhatnak (borotvá-l-kozik) → az utolsó képző határozza meg a szófajt, a -kozik igeképző, tehát itt ige a szófaj Az igetövek három kötelező toldalékot hordoznak magukon: az időjelet, a módjelet és a birtokos személyragot Három zéró morféma követi a szótőt jelen idő, kijelentő mód és E/3., általános ragozás esetén A testes morféma hiányát a felsorolt esetekben jelölni kell a szóalakon A lép ige három zérója közül (lép-Ø-Ø-Ø) bármelyik lehetne akár testes morféma is: lép-Ø- Ø-ett, lép-n-e, lép-t-Ø-em. Az inflexiós toldalékok közül az időjelet kell először keresni. Ha az ige jelen időben van, akkor az időjel zéró (lép-Ø-n-e). Múlt idejű igék vizsgálata A kijelentő mód jele a zéró: szól-Ø-Ø-ok; szól-t-Ø-am

Az igék morfológiai elemzése Az időjel után a módjelet vizsgáljuk A felszólító mód jele (-j) csak jelen idejű igéhez kapcsolódhat A -j (invariáns) több alakban: -jj (jö-Ø-jj-Ø), -gy (té-Ø-gy-Ø), -ggy (hi-Ø-ggy-Ø), -s (tanít-Ø-s-Ø) vagy Ø (ad-Ø-Ø-dd) alakban Az -s csak a t (tanít-Ø-s-Ø) végű igéknél Zéró morféma jelenik meg E/3., határozott ragozású igén a rövidebb alakban (e-Ø-Ø-dd) A teljes alakon már testes morféma (e-Ø-gy-ed)

Az igék morfológiai elemzése Feltételes mód jelen időben - na, -ne, -ná, -né; alternánsai: -ana/ene (szabadít-ana, felejt-ene), -aná/-ené (szabadít-aná-m, felejt-ené- m), -nna/-nne/-nná/-nné (ve-nne, i-nna, i-nná, e-nné-nek) Ez utóbbi alakváltozat kizárólag az sz-es v-s igetöveken jelenhet meg Múlt időben analitikus szerkesztés: múlt idejű igealak - volna szóalakteremtő igei segédszó (viszonyszó)

Az igék morfológiai elemzése Az időjel és módjel után az igei személyragokat vizsgáljuk Utal a cselekvő számára, személyére és a tárgyhatározottságra (ír-Ø-Ø-om azt; ír-Ø-Ø-ok valamit) E/3.-ben az általános ragozású paradigmához a zéró morféma tartozik (olvas- Ø-Ø-Ø valamit) minden más esetben az igei személyrag testes morféma. Ikes paradigma: jelen idő E/1. a -Vm ragot (esz-Ø-Ø-em), a E/3. általános ragozású alak pedig az -ik toldalékot (esz-Ø-Ø-ik valamit) kapja. A második személyű személyrag -(V)l ragot ma már az -sz toldalék váltotta fel minden olyan esetben, ahol ezt a hangtani feltételek lehetővé tették: szök-sz és nem szök-öl, de isz-ol, esz-el Az ikes ragozás paradigmája lassan egybemosódik a határozott ragozás paradigmájával, de ha az igét átalakítjuk egyes szám harmadik személyű, jelen idejű alakká, akkor könnyen megállapítható, hogy az ige ikes ragozású vagy nem

A főnévi igenév morfológiai elemzése Először állapítsuk meg, hogy főnévi igenévről van szó, ha elsőre nem egyértelmű, pl. ennetek (ez egy főnévi igenév, személyragozva), míg: enné (ez egy ige!) Teszt: az igékhez ragozatlan személyes névmás járulhat: ő enné, a főnévi igenevekhez nem járulhat: *ti ennetek Szótő megkeresése Főnévi igenév képzőjének megkeresése Esetleges főnévi igenévi személyragok megkeresése → nem kötelező elemek, hiányuk esetén nem veszünk fel zéró morfémát A főnévi igenév -ni képzője hiányosan jelenik meg a harmadik személy kivételével, ahol teljes alakban kapcsolódik a szótőhöz (alud-n-om; alud- n-od; alud-ni-a; alud-n-unk; alud-n-otok; alud-ni-uk)