Oblath Gábor MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet és KOPINT-TÁRKI 2018 október 18 KSH, Marton Ádám emlékkonferencia Cserearány-változások és hatásuk a bruttó hazai reáljövedelemre: Magyarország és az EU új tagországainak tapasztalatai 1995 és 2017 között Oblath Gábor MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet és KOPINT-TÁRKI

Három fő témakör Miért lehet érdekes makrogazdasági szempontból a kk. cserearányok (ToT) alakulása? Kétféle szempont: Áru és szolgáltatásforgalmi egyenleg A ToT reáljövedelmi hatása A cserearány-változás hatása a bruttó hazai reáljövedelemre (RGDI-ra) értelmezés alternatív számszerűsítési módszerek Magyarország tapasztalatai nemzetközi összehasonlításban (1995-2017) külkereskedelmi cserearányok alakulása és a cserearány-változások hatása az RGDI-ra

A „terms of trade”: ToT = 100*Px/Pm Ha Px>Pm  jöv. transzfer befelé; ellenkező esetben kifelé Ez a jöv. transzfer „implicit” (miért?) Általában az áruforgalomban nézzük (termékcsoportok között, azokon belül), de makro-szinten az áru+ szolgáltatás-forgalmi cserearány- mutató érdekes

Makroszinten miért érdekes? Az folyó áras NX szempontjából triviális A makroszintű jövedelem szempontjából nem triviális A GDP a belföldi termelés által generált jövedelemnek a mutatója GDP = Munkavállalói jöv. + vegyes jövedelm + működési eredmény + nettó termelési adók GDP = összes hazai végső kiadás mínusz import plusz export A változatlan áron mért nettó export alakulása [d(X/Px - M/Pm)] arról ad képet: a megtermelt hazai reáljövedelem változásához mennyiben járult hozzá a külgazdasági tranzakciók „reálegyenlegének” változása Arról azonban sem a GDP volumenváltozása, sem a változatlan áron mért NX növekedési hozzájárulása nem szolgál információval, hogy: a nemzetközi árarányok (a cserearányok) változása folytán a belföldön megtermelt reáljövedelem egységéből több vagy kevesebb import vásárolható-e meg (Vagyis: a megtermelt reáljövedelem vásárlóereje nőtt vagy csökkent-e a külföldi árukkal és szolgáltatásokkal szemben, s ha igen, milyen mértékben)

Hogyan mérjük a ToT hatását Hogyan mérjük a ToT hatását? A folyó áron mért nettó export (NX = X-M) változásának felbontásából indulunk ki T: cserearány -hatás

A cserarány-hatással korrigált GDP: RGDI RGDI: real gross domestic income; bruttó hazai reáljövedelem (más elnevezés: GDP adjusted for the effects of ToT) Kiszámítása: RGDIt = GDPt/Pgdp +T (T: trading gain/loss) T = (X  M)/Pxm  [(X/Px) –(M/Pm)] T >0, ha Px>Pm; T=0 ha Px=Pm; T<0, ha Px<Pm Vol. index: RGDI’=RGDIt/GDPt-1 Részletek: ESA: https://ec.europa.eu/eurostat/documents/3859598/5925693/KS-02-13-269-EN.PDF/44cd9d01- bc64-40e5-bd40-d17df0c69334 10.46-10.47: Measures of real income for the total economy (pp. 302-303)

Az RGDI’ alternatív számszerűsítése a BF deflátorával RGDI’ = (nGDPt/nGDPt-1)/PBF(t) Mi a mögöttes intuíció? GDP = BF + X – M  GDP-ben benne van az X (és Px), nincs benne az M (és Pm) BF = GDP – X + M  a BF-ben benne van az M, nincs benne az X Ha Px > Pm  Pgdp > PBF (és megfordítva) Ha a GDP nom. növekedését a PBF -el deflájuk, implicit módon korrigálunk a Px/Pm -aránnyal Ha pl. Px > Pm, a PBF -el deflált GDP (=RGDI) növekedése > mint GDP reálnövekedése (és megfordítva) Ugyanaz jön-e ki, mit a T -vel való korrekcióval? – Nem pontosan, de az irány azonos

A belf-i felhasználás deflátorával (bal old. ), ill A belf-i felhasználás deflátorával (bal old.), ill. a „T”-vel számított RGDI (jobb old)

Éves növekedési ütemek (T alapján)

A ToT index és a T/GDP hatása az RGDI növekedésére (növekvő nyitottság -> növekvő hatás)

Nemzetközi összehasonlítások ToT RGDI - GDP

KK deflátorok euróban (Px_gs ill KK deflátorok euróban (Px_gs ill. Pm_gs) és ToT_gs (évi átlagos változás: 1995-2017 és két részperiódus)

Px_g, Pm_g, ToT_g

Px_s, Pm_s, ToT_s

ToT_g/ToT_s

Nyitottság, ToT és az RGDI és GDP közötti növekedési ütemkülönbség

Hány évnyi átlagos GDP-növ = RGDI/GDP-növ Hány évnyi átlagos GDP-növ = RGDI/GDP-növ? (1995-2017) t=log[(1-gdi’)/(1+gdp´)]/log(1+gdp’)

Hány évnyi átlagos GDP-növ = RGDI/GDP-növ? (1995-2017)

Összegzés Magyarországon a 1995 és 2017 közötti időszak egészét tekintve nincs trendje a cserearány-alakulásnak, bár jelentősek voltak a kilengések -> Az RGDI növ. hosszabb távon kb. megegyezik a GDP reálnöv. -el (nincs hosszú távú „pech”) A balti országokban és Romániában felfelé, és pl. Szlovákiában lefelé mutat a ToT trendje EE, LT, RO: RGDI’>GDP’; SK: RGDI’<GDP’ HU: az árukereskedelemben hosszabb távon romlottak, a szolg. kereskedelemben javultak a cserearányok A cserarány-változások reáljövedelmi hatása a gazdaság nyitottságával együtt nő

A GDP és a belföldi felhasználás deflátora (bal tengely), a kettő aránya és a nemzetgazdasági külkereskedelem cserearány-mutatójának alakulása (jobb tengely), 1995-2017

Marton Ádám hozzájárulása a hazai cserarány-alakulás elemzéséhez (1970-es évek) A nemzetközi és a hazai külkereskedelmi áralakulás rendkívül alapos elemzése az árú-külkereskedelem árindexei alapján Szembeszállt az akkor (és a ma újra) dívó „sérelmi közgazdaságtannal” nem igaz, hogy a „nyugat” mindig „bánt minket” (akkor: kvótákkal és egyebekkel) kimutatta, hogy a külkereskedelmi cserearányok romlása nem a nyugat gonoszságához, hanem ahhoz volt köthető, hogy a hazai kivitel minősége – lényegében minden árucsoportban – egyre jobban lemaradt a nyugati piaci követelményektől ez akkoriban igen bátor szakmai kiállást jelentett; ma újra kezdjük megérteni ennek jelentőségét

Konvergencia a GDP és az RGDI alapján