Kétszikűek Fontosabb családok.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Fokozottan védett növényeink
Advertisements

Alapozó növénytan Növényalaktan 2.
Alapozó növénytan Növényalaktan 3.
Kertjeink növényei.
A Kempelen Farkas Gimnázium fás szárú növényei
a szennyezett levegőt zajt az esetleges vízhiányt a gyökérzetnek az oxigénhiányt esetleg a téli sózást A növénynek tűrnie kell:
Biológia 9. osztály Mgr. Gyurász Szilvia
Védett növények gyűjteménye
TÖLGYERDŐK.
díszfák földlabdás12cm törzsméret minőségben
Kiss Kertész Duó Kft Díszfaiskolai bemutató 2006 március.
Virágok.
A mosómedve.
Vegetatív növényi szervek
A burgonya.
Kizárólag oktatási célú ingyenes összeállítás!
MAGYARORSZÁG LEPKEFAJTÁI
Növényrendszertan 4. előadás Dr. Király Gergely április 4.
Növényrendszertan 7. előadás Dr. Király Gergely április 4.
Közönséges citromfű Melissa officinalis
Növénytan és növényélettan II.
Növénytan és növényélettan II.
Növénytan és növényélettan II.
Gyümölcsök és gyümölcskészítmények
Védett növények a Bükkben
A védett növények
A szilvafa.
A sárgarépa és a petrezselyem
Tk. 89. oldal, Mf. 41. oldal Dr. Fischer Alajos
A levél.
A zárvatermők.
Készítette: Nagy Krisztián és Kiss Péter
ÉLELMISZEREK MINŐSÉGE ÉS ÁRUISMERETE
Mirtusz.
A megporzástól a termésig
A levél 1. sziklevél 2. allevél 3. fellevél 4. lomblevél 5
Gyomnövény-ismeret 4..
Pteridium aquilinum – saspáfrány
A levél 1. sziklevél 2. allevél 3. fellevél 4. lomblevél 5
Összefoglaló táblázatok Környezettudományi szak Környezetmérnöki szak.
Az év fája.
A kétszikűek I..
NYÁR mezőgazdaság. Melyik a hagyományos, és melyik a korszerű aratási folyamat ?
Növények szervezettan-élettan
ŐRSÉG NÖVÉNYVILÁGA Kitti, Anett BIOLÓGIA.
A virág.
r: Szantálfavirágúak – Santalales
cs: Meténgfélék - Apocynaceae
Drogismereti laboratóriumi gyakorlatok – II/14. évfolyam
Drogismereti laboratóriumi gyakorlatok – II/14. évfolyam
Drogismereti laboratóriumi gyakorlatok – II/14. évfolyam
Rózsafélék családja – Rosaceae
„Istenek eledele” A csokoládé.
44. lecke A nyitvatermők A virág és a mag
Tajga biom. Hideg mérsékelt öv Észak Amerika: Kanada D-i része Eurázsia: Észak-Svédország, Finnország, Kelet-európai-síkság Nyugat-szibériai-alföld, Közép-
A növények generatív szervei. I. Virág szaporodásra módosult levél 1.Teljes virág A, Kettős virágtakaró csészelevelek (csésze) sziromlevelek (párta) (Kétszikűek)
Készítette: Tremmel Máté. Fontos!!! Legtöbbet almafélékből és csonthéjas gyümölcsökből (barack, szilva, cseresznye, meggy) termelünk A párásabb, kissé.
Vadgazda mérnökök (BSC) részére
Nyitvatermők törzse.
Szavanna.
A virág.
21. FÖLDMŰVELÉS.
Az erdő lombhullató óriásai. Középhegységek és dombvidékek. Hőmérséklet és csapadék. Tölgyesek és bükkösök.
Kétszikűek Fontosabb családok.
Kétszikűek Fontosabb családok.
Pillangósvirágúak családja - Fabaceae
Kétszikűek Fontosabb családok.
L E V É L.
Kétszikűek Fontosabb családok.
A virág.
Előadás másolata:

Kétszikűek Fontosabb családok

Ribiszkefélék családja - Grossulariaceae Gyümölcstermő és dísznövények; Szórt levélállású, egyszerű, tenyeresen tagolt levelű cserjék, néha levéltövisekkel; Öttagú viráguk fürtvirágzatba tömörül, gyakran zöldesek; Termésük álbogyó, magas C-vitamin és pektintartalommal.

Vörös ribiszke – Ribes rubrum

Fekete ribiszke – Ribes nigrum

Köszméte vagy egres - Ribes uva-crispa

Rózsafélék családja - Rosaceae Lombhullató vagy örökzöld fák, cserjék vagy évelő lágyszárúak; Ötkörös, körönként öttagú virág; A virág kétivarú, aktinomorf szimmetriájú, főként rovarmegporzású; A termőtáj és a vacok kialakulása változatos.

Rózsafélék alcsaládja - Rosoidae Évelő lágyszárúak és cserjék; Az apokarpikus termőtáj felső (szamóca, málna, szeder) vagy alsó (pl. rózsa) állású; Aszmagos vagy csonthéjas terméscsoport.

Kerti szamóca – Fragaria ananassa Két faj kereszteződéséből spontán keletkezett; Évelő, gyöktörzses, tőszáras, indákkal szaporodó, lágyszárú növény. Levelei hármasan összetettek, fűrészes szélűek; Virágai fehér színűek, vacokkúpja elhúsosodik, felületén aszmag termések ülnek.

Málna – Rubus idaeus Hazánkban őshonos félcserje; N igényes, sarjakkal szaporodó növény; Csonthéjas terméscsoport.

Hamvas szeder – Rubus caesius Ligeterdők, vágások, erdőszélek évelő növénye, de veszélyes gyom is; Szára erőteljesen tüskés, levelei 3-asan összetettek; Csonthéjas terméscsoport; Levelei cseranyagokat, szerves savakat és flavonoidokat tartalmaz.

Pimpó fajok – Potentilla spp. Libapimpó - Potentilla anserina Homoki pimpó - Potentilla arenaria

Almafélék alcsaládja - Pomoidae Fás növények, szórt állású levelekkel; A kertészeti ág legfontosabb növényei; A termő közép vagy alsó állású; Termése áltermés (almatermés).

Nemes alma – Malus domestica Különböző európai fajokból alakult ki több ezer éves termesztés során; Levelei elliptikusak, gyakran molyhosodók; Fehér vagy pirosló virágai bogernyőben állnak, általában önmeddők. A termőlevelek száma öt, a bibeszálak az alapi részen összenőttek; Termése almatermés.

Nemes körte – Pyrus communis Almatermése kősejtes, a magház fala hártyás; Tojásdad alakú levelei fiatalon molyhosodók, fénylők, hosszú nyelűek; Fehér virágai sátorban állnak.

Nemes körte – Pyrus communis

Birs – Cydonia oblonga 1-6 m magasságú fa vagy bokor; Tojásdad alakú levelei fonákjukon szürkén molyhosak; Almatermése szintén molyhos felületű; A védett fekvésű, meleg, középkötött, kissé meszes talajú helyeket kedveli.

Szilvafélék alcsaládja - Prunoidae Termésük csonthéjas termés; A termés mezokarpiuma húsos, leveses (cseresznye, szilva) vagy elszárad és éréskor kinyílik (mandula); „Magvaváló”: a csonthéj könnyen elválik a mezokarpiumtól; Jellemző glikozidjuk az amigdalin; Sokporzójú fás növények, főleg gyümölcstermő fajok.

Cseresznye – Cerasus avium Őse a vadcseresznye; Fényes, vörösesbarna kérgű sudár termetű fa, nagy tojásdad alakú levelekkel; Fehér virágai ritkás bogernyőben nyílnak; Önmeddő.

Cseresznye – Cerasus avium

Meggy – Cerasus vulgaris Vadon termő meggyből nemesített gyümölcsfánk; Fájának kérge sötétszürke; A cseresznyénél rövidebb életű, vesszői idősebb korban lecsüngenek; Virágzata bogernyő; Sok fajtája önmeddő.

Meggy – Cerasus vulgaris

Kajszi vagy sárgabarack – Armeniaca vulgaris Alacsony termetű, vörösesbarna vesszőjű fa; Szív alakú leveleik csúcsa kihegyezett; Virágaik rövid hajtáson ülők, szirmuk fehér vagy pirosló; Lombfakadás előtt virágzik; Önmegporzó; Gyümölcsének húsa sárga vagy vöröslő; Az édes magvúak magja ehető.

Őszibarack – Persica vulgaris Cserje, vagy alacsony fává nevelhető; Kihegyezett, lándzsás levelei rövid nyelűek; Rózsaszín, hajtáson ülő virágai önbeporzók; Termése bársonyosan molyhos, magja mérgező.

Szilva – Prunus domestica Bizonytalan eredetű gyümölcsfa; 10 m-re növő fája elélhet 50 évig is; Ovális, kihegyesedő levelek, rövid nyéllel, 1-2 nektármiriggyel; Virágai zöldesfehér színűek, Gyümölcse tojásdad, kék színű, sárgahúsú, magvaváló.

Mandula – Amygdalus communis Nyugat-Ázsiából származó faj; Fája 10 m magasra is nőhet, kora elérheti a 100 évet is; Levelei lándzsásak; Virágai rózsaszínűek, kora tavasszal nyílnak; Zöld termése kiszárad, és felnyílik érést követően; Magvában amigdalin és mérgező illóolajok is vannak.

Pillangósvirágúak családja - Fabaceae A növényi fehérjék fő forrása; Fás vagy lágyszárú növények; Világszerte elterjedtek; Élelmiszer, takarmánynövények, zöldterületi és dísznövények, gyógy- és gyomnövények; Szórt állású, többnyire szárnyasan összetett leveleik pálhát viselnek, a legfelső levélkék kaccsá alakulhatnak. Nitrogénkötő (Rhizobium) baktériumokkal élnek szimbiózisban; Termésük zigomorf szimmetriájú, „pillangós” virágok; Termésük egy termőlevélből fejlődő hüvelytermés.

Veteményborsó – Pisum sativum Egyéves dudvaszárú növény; Levélkacs; Fajtáit két alfajba soroljuk: étkezési vagy kerti borsók. Virágai fehérek, pálhaleveleik folt nélküliek; A kifejtőborsófajták magjai simák és gömbölyűek, a velőborsóké ráncosak.

Lencse – Lens culinaris Ősrégi élelem- és takarmánynövény; Egyéves, pelyhesen szőrös, alacsony, bokros termetű; Virágai kékeslilásak vagy fehéresek; Hüvelye 1-2 magvú, kopasz, lapított.

Paszuly vagy bab – Phaseolus vulgaris Dél-Amerikából származó, igen sok fajtában termesztett, egyéves növény; Húsos hüvelyéért vagy magjáért termesztik; Levelei 3-an összetettek, a levélkék pálhát viselnek.

Szójabab – Glycine max Kelet-Ázsiából származik; Egyéves, 50-150 cm magas, bozontosan szőrös szárú és hüvelyű növény; Levelei 3-asan összetettek, hónaljukban 3-8 ibolyás színű virág fürtvirágzatban; Magvaik fehérjetartalma elérheti a 40%-ot, zsírtartalma pedig a 20%-ot.

Szójabab – Glycine max

Amerikai vagy földimogyoró – Arachis hypogaea

Takarmány vagy kékvirágú lucerna – Medicago sativa

Sarlós vagy sárkareplucerna – Medicago falcata

Tarka vagy homoki lucerna – Medicago x varia

Réti vagy vörös here – Trifolium pratense

Korcs vagy svédhere – Trifolium hybridum

Fehér here – Trifolium repens

Bíbor here – Trifolium incarnatum

Szöszös bükköny – Vicia villosa

Pannon bükköny – Vicia pannonica Mediterrán eredetű; Egyéves takarmánynövény, gyakran elvadul; Levélkéi kicsípett csúcsúak; Szennyesfehér virágaik fürtben állók.

Takarmánybükköny – Vicia sativa

Fehér csillagfürt – Lupinus albus

Takarmánybaltacím – Onobrychis viciifolia

Szegletes lednek – Lathyrus sativus

Szarvaskerep – Lotus corniculatus

Orvosi somkóró – Melilotus officinalis

Akác – Robinia pseudo-acacia

Kaszanyűgbükköny – Vicia cracca

Mogyorós lednek – Lathyrus tuberosus