Kiegyenlítő (kompenzációs) bérkülönbségek

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Kornai János: VITAINDÍTÓ ELŐADÁS Egészségbiztosítási reform konferencia január
Advertisements

Közgazdaságtan 5. hét.
Foglalkoztatói nyugdíj
REP – 3. kurzus.
Rendkívüli munkavégzés Ügyelet és készenlét
Bankszámla és bankkártya MEGTAKARÍTÁSOK avagy Sok kicsi sokra megy!
Strictly confidential Templates English version 11/
A kurzus programja Dátum Témakör ELŐVIZSGA szeptember 15.
Matematika a közgazdaságtanban
EGYENSÚLYI MODELLEK Előadás 4.
Vállalatok pénzügyi folyamatai
Rövid távú modell IV. Aggregált kínálat.
Emberierőforrás-ellátás
Piaci kereslet és kínálat
3. előadás.
Előadó: Bellovicz Gyula igazságügyi szakértő
Ösztönzésmenedzsment Korén Andrea március 31.
Munkatársak minőség iránti elkötelezettsége a siker kulcsa Készítette: Taksonyi Bea és Horváth Viktória.
2. Kockázat (és idő) Joggazdaságtan Szalai Ákos 2013.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
SZEMÉLYZETI MARKETING
A közömbösségi görbék rendszere
A fogyasztó optimális választása
EMBERI ERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁS A TURISZTIKAI VÁLLALATOKBAN
Árelőrejelzés a liberalizált magyar háztartási piacon
Vállalatérték-élet pálya szakaszok
Vállalatok pénzügyi folyamatai
Bauer András - Berács József:
Befektetési döntések Bevezetés
A megbízó-ügynök modell (2)
Szűrés A rosszul informált fél lehetőségei a jobban informált fél ösztönzésére.
MUNKAVÉDELEM 2006/2007. tanév II. félév MEBIR. Munkahelyi egészségvédelem és biztonság MEB Feltételek, és tényezők, amelyek hatással vannak a munkavállalók,
Balatonszemes Az Európai Unió szintű szociális párbeszédben való részvétel tapasztalatai.
Mikroökonómia gyakorlat
MUNKAERŐPIACI ELMÉLETEK, KATEGÓRIÁK
RWE Power AG Lorsee/TR BudapestSEITE 1 „Szociális párbeszéd“ RWE Power AG Wolfgang Lorsee A Központi Üzemi Tanács elnökhelyettese.
A TÁVMUNKA Balázs Viktória Emberi erőforrások III. évfolyam.
Munkára képes állapot ellenőrzésének anomáliája a munkahelyen Poór László ügyvezető.
FOGYASZTÓI MAGATARTÁS ÉS A KERESLET. A fogyasztó és a háztartás  Minden piaci ügylethez két fél: egy vevő és egy eladó szükséges.  Az eladók termelők.
1 Egészség, biztosítás... Hidvégi Áron közvélemény- és piackutatási igazgató.
 A munka, az egyik alapvető szükségletünk.  Munkájuk alapján becsülik meg az embereket. A munka biztosítja a megélhetést.  A családi munkamegosztásban.
Összehasonlító példák ‏ 2015/2016 II. Dr Lakatos Mária: ADÓZÁS I.
BME Üzleti gazdaságtan Andor György. BME Ismétlés ›1 Gazdaságpszichológiai alapok – motiváció, drive, homo oeconomicus –1.1 Motiváció, szükséglet és hasznosság.
Összehasonlító példák
Üzleti gazdaságtan Andor György.
Üzleti projektek a CAPM tükrében (I.)
Válogatott fejezetek a közlekedésgazdaságtanból
Kiegyenlítő (kompenzációs) bérkülönbségek
Dolgozói mobilitás.
Munkagazdaságtani feladatok
Félig állandó munkaerőköltségek
Dolgozói mobilitás.
A munkaerőpiac áttekintése
Munkagazdaságtani feladatok
Tanulási görbék.
A munkaerő-kereslet.
Bérmeghatározás a vállalaton belül
Félig állandó munkaerőköltségek
Munkagazdaságtan kurzus DE GTK
Munkagazdaságtani feladatok
Munkaerő-kínálat.
Munkagazdaságtani feladatok
Munkagazdaságtani feladatok 3
A munkaerő-kereslet.
A munkaerő-kereslet.
Munkagazdaságtani feladatok
Félig állandó munkaerőköltségek
Dolgozói mobilitás.
Munkagazdaságtani feladatok 1
Előadás másolata:

Kiegyenlítő (kompenzációs) bérkülönbségek

Fő kérdések Miért nem csak egyetlen bér létezik az egyensúlyban lévő piacokon? Hogyan illesztehőek egymáshoz a különböző munkák és az eltérő preferenciájú munkavállalók? Hogyan alakulnak a bérek és az egyéb munkakörülmények egymás függvényében? Látni fogjuk, hogy a bérek kiegyenlíthetik a munkák különbözőségeit, azonos hasznossági szintre juttatva a különböző munkát végzőket, ugyanakkor elosztva a különböző preferenciájú munkavállalókat az eltérő munkák közt .

Egyéni választás A kedvezőtlen munkakörülményeket csak akkor választják a munkavállalók, ha: Ott többet kereshetnek Számukra kevéssé számít kellemetlennek Ezért a kedvezőtlen munkakörülmények és a magasabb bérek közt átváltás van (trade-off) a munkaadók számára. Vagy a körülményeket (1), vagy a béreket (2) kell javítaniuk, esetleg a munkavállalók szelektálásával (3) járó költségeket vállalni.

Kiegyensúlyozó/kiegyenlítő/kompenzáló bérkülönbözet Az a bérkülönbözet, ami ahhoz kell, hogy a rosszabb munkakörülményeket nyújtó munkát az alternatív munkával egyforma valószínűséggel válassza egy átlagos munkavállaló.

A munkaerő allokációja Munkaerő elosztása a különböző vonzerejű munkahelyek közt lehet: Önkéntes: kiegyenlítő bérkülönbözet miatt Kényszerített: pl. törvényi kötelezettség

Ugyanaz más nézőpontból Jobb munkakörülmények megvásárlása: A jobb munkakörülményeket a dolgozóknak meg kell fizetniük a bérük egy részéről való lemondással Munkakörülmények értékének mérése: Lehetőséget ad a munkakörök nem anyagi összetevőinek értékelésére a kutatók számára

A modell feltételei A munkavállaló hasznosság-maximalizáló Tehát nem bérmaximalizáló! A dolgozók megfelelően tájékozottak Ha nem tájékozottak, tévesen hozhatnak döntést (más közömbösségi görbén gondolják magukat, mint amin vannak) A dolgozók mobilak Van elegendő munkahely-választék Viszonylag szabadon válthatnak munkahelyet

Hedonista bérelmélet: bér vs. sérülésveszély Empirikusan alátámasztott „Szinte biztos” a sérülésveszély negatív hasznossága, de ennek mértéke munkavállalónként különböző Szükséges feltétel: a munkák minden más jellemzőjükben megegyeznek

Különböző preferenciák közömbösségi görbékkel Bér Bér Erősen kockázat-kerülő munkavállaló Sérülésveszély Mérsékelten kockázat-kerülő munkavállaló Sérülésveszély

Munkaadói izoprofit és nullanyereség görbék Bér Izoprofit-görbék Zéróprofit alatt felett Bér Eltérő vállalatok zéróprofit-görbéi Sérülésveszély Sérülésveszély

Az „egymásra találás” Bér Sérülésveszély

Az ajánlati görbe: a potenciálisan elfogadható ajánlatok

Államilag előírt kockázatcsökkentés hatásai Y vállalat kiszorul a piacról B dolgozó X vállalathoz kényszerül A szabad választás sérelme alacsonyabb közömbösségi görbére kényszeríti a dolgozót

Amennyiben nem teljesül a dolgozó tájékozottságának feltétele J = Hiszi, hogy itt van K = Valójában itt van R0 és R2 közt maxi- mált kockázati szint növelheti U-t (adott bér mellett)

Kiegészítő juttatások Természetbeni juttatások Pl. fizetett szabadság, balesetbiztosítás Halasztott javadalmazás Pl. nyugdíjbiztosítás Az emberek általában a pénzt preferálják más jószágokhoz képest, a szabad rendelkezés miatt, de az adóelőny miatt mégis vonzóak lehetnek.

Munkavállalói választás pénzbér és kiegészítő juttatás közt A juttatások nominális munkaadói költsége

Munkaadói preferenciák Tfh. a javadalmazás formája közömbös, csak a költsége számít (tehát az adóteher is) Néha a bérek kötöttek, és ezeket kell helyettesíteni. Az 1:1 arányt módosíthatják az adóterhek vagy a járulékos költségek (pl. hiányzást növelő juttatások) Alternatív egyenlőnyereség görbék A juttatások nominális munkaadói költsége

A bérek eltérhetnek a bér és a juttatás eltérő kombinációi miatt is Ajánlati görbe A juttatások nominális munkaadói költsége

Köszönöm a figyelmet!